A politikus a marosvásárhelyi Félsziget fesztiválon elmondta: a Verespatakon tervezett aranybánya megnyitásáról volt már többször vita az RMDSZ-ben is, így például 2007-ben, amikor a Korodi Attila vezette környezetvédelmi minisztérium felfüggesztette a beruházás engedélyezési folyamatát. Azóta ez a procedúra újrakezdődött, és jelenleg a beruházónak a környezetvédelmi engedélyt kell megszereznie. A verespataki aranybánya megnyitása ellen küzdő Zöld Erdély Egyesület azzal vádolta az RMDSZ egyes csúcsvezetőit, köztük Kelemen Hunort, hogy a korábbi évekhez képest “radikálisan megváltoztatták álláspontjukat” a verespataki aranybányáról és a ciántechnológiás bányászati technológiáról. Felidézték, hogy Kelemen Hunor 2009-ben romániai államelnökjelöltként még a ciántechnológiás bányászat betiltása mellett foglalt állást. Kelemen úgy véli, hogy egy ember élete során bármely kérdésről megváltoztathatja véleményét radikálisan vagy kevésbé radikálisan. Mint mondta, nem kíván vitába szállni a civil szervezetekkel, tiszteletben tartja a véleményüket, és elvárja, hogy ők is tiszteletben tartsák az övét.

 
A Zöld Erdély Egyesület egyebek között azt kéri Kelemen Hunortól, vonja vissza a Kirnyik-hegyre vonatkozó régészeti mentesítési bizonylatot, amelyet július közepén bocsátottak ki az illetékes román hatóságok. Ennek az engedélynek a kibocsátásával ugyanis az egyesület szerint fontos akadály hárult el a bánya megnyitása elől. Kelemen Hunor korábban már elmondta, hogy miniszteri rendelettel a mentesítési bizonylat nem vonható vissza, csak bírósági úton kezdeményezhető az érvénytelenítése. Szerinte nem történt olyasmi, ami a bánya megnyitásához közelebb vitt volna, hiszen a Kirnyik-hegység védettségét nem szüntette meg. A hegy ugyanis továbbra is szerepel az “A” kategóriás műemlékek listáján. Kelemen arra kéri a bánya minden ellenzőjét, hogy alternatívát javasoljon, hiszen egy évezredeken át bányászatból élő közösséget – mint mondta – nem lehet halálra ítélni. Hangsúlyozta: többször volt már Verespatakon, ahol most “ökológiai és kulturális katasztrófa van”. “Ha valaki ezt nem látja, és úgy gondolja, hogy konferenciázással, semmittevéssel, tiltakozással meg lehet szüntetni ezt a katasztrófát, akkor téved, hiszen ez nem járható út” – mondta Kelemen Hunor.

 
Azokra a véleményekre válaszolva, amelyek szerint a mostaninál nagyobb ökológiai katasztrófa is keletkezhet a bánya megnyitásával, az RMDSZ elnöke elmondta az MTI-nek: nem tud választ adni a környezetvédelmi aggodalmakra, ezzel kapcsolatban nem vele kell vitatkozni, hiszen miniszterként az ő területe a kulturális örökség védelme, és nem a környezetvédelem. A politikus rámutatott: a legutóbbi RMDSZ-kongresszuson a Szabadelvű Kör képviselőinek jelenlétében egyhangúlag megszavazták a szövetség új programját, amelyben már nem szerepel a ciántechnológiás bányászat betiltása. Az RMDSZ liberális platformja és annak tagja, Eckstein-Kovács Péter ugyanis ellenzi a verespataki bánya megnyitását, és emiatt az elmúlt napokban nyilvánosság előtt vita tört ki az RMDSZ-ben Verespatakról. A politikus nem tudta megmondani, hogy lesz-e az RMDSZ-nek testületi döntése Verespatakról, ez attól függ – mondta Kelemen -, hogy kollégáinak mi a véleménye a testületi döntés szükségességéről. Leszögezte: azok az RMDSZ-es politikusok, akik Verespatak kérdésével foglalkoztak, mind felelősen viszonyultak e témához, és ez ezentúl is így lesz.

A politikus a marosvásárhelyi Félsziget fesztiválon elmondta: a Verespatakon tervezett aranybánya megnyitásáról volt már többször vita az RMDSZ-ben is, így például 2007-ben, amikor a Korodi Attila vezette környezetvédelmi minisztérium felfüggesztette a beruházás engedélyezési folyamatát. Azóta ez a procedúra újrakezdődött, és jelenleg a beruházónak a környezetvédelmi engedélyt kell megszereznie. A verespataki aranybánya megnyitása ellen küzdő Zöld Erdély Egyesület azzal vádolta az RMDSZ egyes csúcsvezetőit, köztük Kelemen Hunort, hogy a korábbi évekhez képest “radikálisan megváltoztatták álláspontjukat” a verespataki aranybányáról és a ciántechnológiás bányászati technológiáról. Felidézték, hogy Kelemen Hunor 2009-ben romániai államelnökjelöltként még a ciántechnológiás bányászat betiltása mellett foglalt állást. Kelemen úgy véli, hogy egy ember élete során bármely kérdésről megváltoztathatja véleményét radikálisan vagy kevésbé radikálisan. Mint mondta, nem kíván vitába szállni a civil szervezetekkel, tiszteletben tartja a véleményüket, és elvárja, hogy ők is tiszteletben tartsák az övét.

 
A Zöld Erdély Egyesület egyebek között azt kéri Kelemen Hunortól, vonja vissza a Kirnyik-hegyre vonatkozó régészeti mentesítési bizonylatot, amelyet július közepén bocsátottak ki az illetékes román hatóságok. Ennek az engedélynek a kibocsátásával ugyanis az egyesület szerint fontos akadály hárult el a bánya megnyitása elől. Kelemen Hunor korábban már elmondta, hogy miniszteri rendelettel a mentesítési bizonylat nem vonható vissza, csak bírósági úton kezdeményezhető az érvénytelenítése. Szerinte nem történt olyasmi, ami a bánya megnyitásához közelebb vitt volna, hiszen a Kirnyik-hegység védettségét nem szüntette meg. A hegy ugyanis továbbra is szerepel az “A” kategóriás műemlékek listáján. Kelemen arra kéri a bánya minden ellenzőjét, hogy alternatívát javasoljon, hiszen egy évezredeken át bányászatból élő közösséget – mint mondta – nem lehet halálra ítélni. Hangsúlyozta: többször volt már Verespatakon, ahol most “ökológiai és kulturális katasztrófa van”. “Ha valaki ezt nem látja, és úgy gondolja, hogy konferenciázással, semmittevéssel, tiltakozással meg lehet szüntetni ezt a katasztrófát, akkor téved, hiszen ez nem járható út” – mondta Kelemen Hunor.

 
Azokra a véleményekre válaszolva, amelyek szerint a mostaninál nagyobb ökológiai katasztrófa is keletkezhet a bánya megnyitásával, az RMDSZ elnöke elmondta az MTI-nek: nem tud választ adni a környezetvédelmi aggodalmakra, ezzel kapcsolatban nem vele kell vitatkozni, hiszen miniszterként az ő területe a kulturális örökség védelme, és nem a környezetvédelem. A politikus rámutatott: a legutóbbi RMDSZ-kongresszuson a Szabadelvű Kör képviselőinek jelenlétében egyhangúlag megszavazták a szövetség új programját, amelyben már nem szerepel a ciántechnológiás bányászat betiltása. Az RMDSZ liberális platformja és annak tagja, Eckstein-Kovács Péter ugyanis ellenzi a verespataki bánya megnyitását, és emiatt az elmúlt napokban nyilvánosság előtt vita tört ki az RMDSZ-ben Verespatakról. A politikus nem tudta megmondani, hogy lesz-e az RMDSZ-nek testületi döntése Verespatakról, ez attól függ – mondta Kelemen -, hogy kollégáinak mi a véleménye a testületi döntés szükségességéről. Leszögezte: azok az RMDSZ-es politikusok, akik Verespatak kérdésével foglalkoztak, mind felelősen viszonyultak e témához, és ez ezentúl is így lesz.

A politikus a marosvásárhelyi Félsziget fesztiválon elmondta: a Verespatakon tervezett aranybánya megnyitásáról volt már többször vita az RMDSZ-ben is, így például 2007-ben, amikor a Korodi Attila vezette környezetvédelmi minisztérium felfüggesztette a beruházás engedélyezési folyamatát. Azóta ez a procedúra újrakezdődött, és jelenleg a beruházónak a környezetvédelmi engedélyt kell megszereznie. A verespataki aranybánya megnyitása ellen küzdő Zöld Erdély Egyesület azzal vádolta az RMDSZ egyes csúcsvezetőit, köztük Kelemen Hunort, hogy a korábbi évekhez képest “radikálisan megváltoztatták álláspontjukat” a verespataki aranybányáról és a ciántechnológiás bányászati technológiáról. Felidézték, hogy Kelemen Hunor 2009-ben romániai államelnökjelöltként még a ciántechnológiás bányászat betiltása mellett foglalt állást. Kelemen úgy véli, hogy egy ember élete során bármely kérdésről megváltoztathatja véleményét radikálisan vagy kevésbé radikálisan. Mint mondta, nem kíván vitába szállni a civil szervezetekkel, tiszteletben tartja a véleményüket, és elvárja, hogy ők is tiszteletben tartsák az övét.

 
A Zöld Erdély Egyesület egyebek között azt kéri Kelemen Hunortól, vonja vissza a Kirnyik-hegyre vonatkozó régészeti mentesítési bizonylatot, amelyet július közepén bocsátottak ki az illetékes román hatóságok. Ennek az engedélynek a kibocsátásával ugyanis az egyesület szerint fontos akadály hárult el a bánya megnyitása elől. Kelemen Hunor korábban már elmondta, hogy miniszteri rendelettel a mentesítési bizonylat nem vonható vissza, csak bírósági úton kezdeményezhető az érvénytelenítése. Szerinte nem történt olyasmi, ami a bánya megnyitásához közelebb vitt volna, hiszen a Kirnyik-hegység védettségét nem szüntette meg. A hegy ugyanis továbbra is szerepel az “A” kategóriás műemlékek listáján. Kelemen arra kéri a bánya minden ellenzőjét, hogy alternatívát javasoljon, hiszen egy évezredeken át bányászatból élő közösséget – mint mondta – nem lehet halálra ítélni. Hangsúlyozta: többször volt már Verespatakon, ahol most “ökológiai és kulturális katasztrófa van”. “Ha valaki ezt nem látja, és úgy gondolja, hogy konferenciázással, semmittevéssel, tiltakozással meg lehet szüntetni ezt a katasztrófát, akkor téved, hiszen ez nem járható út” – mondta Kelemen Hunor.

 
Azokra a véleményekre válaszolva, amelyek szerint a mostaninál nagyobb ökológiai katasztrófa is keletkezhet a bánya megnyitásával, az RMDSZ elnöke elmondta az MTI-nek: nem tud választ adni a környezetvédelmi aggodalmakra, ezzel kapcsolatban nem vele kell vitatkozni, hiszen miniszterként az ő területe a kulturális örökség védelme, és nem a környezetvédelem. A politikus rámutatott: a legutóbbi RMDSZ-kongresszuson a Szabadelvű Kör képviselőinek jelenlétében egyhangúlag megszavazták a szövetség új programját, amelyben már nem szerepel a ciántechnológiás bányászat betiltása. Az RMDSZ liberális platformja és annak tagja, Eckstein-Kovács Péter ugyanis ellenzi a verespataki bánya megnyitását, és emiatt az elmúlt napokban nyilvánosság előtt vita tört ki az RMDSZ-ben Verespatakról. A politikus nem tudta megmondani, hogy lesz-e az RMDSZ-nek testületi döntése Verespatakról, ez attól függ – mondta Kelemen -, hogy kollégáinak mi a véleménye a testületi döntés szükségességéről. Leszögezte: azok az RMDSZ-es politikusok, akik Verespatak kérdésével foglalkoztak, mind felelősen viszonyultak e témához, és ez ezentúl is így lesz.

A venetói közegészségügyi intézet szakértői Feltre városában egy eddig ismeretlen szúnyogfajra találtak. Így derült ki, hogy a 2007-ben Olaszországban letelepedett tigrisszúnyog “unokatestvére” is megérkezett – ahogyan az itáliai sajtó keresztelte el a latin nevéről koreainak nevezett szúnyogot (aedes koreicus). A Koreában, Japánban és Oroszország keleti vidékén honos szúnyogról van szó, mely importált növényekkel érkezett Itáliába. “Nincs ebben semmi meglepő. Most augusztusban a dél-amerikai eukaliptuszfákon élő poloskát találtak Róma közelében. A koreai szúnyog első európai példányát 2008-ban Belgiumban osztályozták” – mondta el az olasz sajtónak Roberto Pantaleoni entomológus, szúnyogszakértő. Szerinte nem a felmelegedés, hanem a globalizáció terjeszti a távoli állatfajokat.

 
Pantaleoni elmondta, hogy a tigrisszúnyoggal szemben a koreai a hűvösebb klímát szereti, ezért inkább Olaszország északi részén telepszik le. Kevésbé agresszív, de nem kevesebb betegséget terjeszt. Pantaleoni úgy fogalmazott, amióta Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát összesen három új állat érkezett Olaszországba 1870-ig. Utána viszont az iparosodás, a kereskedelem és a közlekedés fejlődésével annyi “marslakó” érkezett, hogy már nem lehet számon tartani őket.

A nyomozó hatóság a napokban a Mal Zrt. vezérigazgatója elé tárta azokat a szakvéleményeket, amelyek a vörösiszap-katasztrófa ügyében készültek – tudtuk meg. A bűnüggyel párhuzamosan a bíróság szeptemberben folytatja az alumíniumcég ellen indított kártérítési perek tárgyalását írja az mno.hu. Felperes lehet a magyar állam is: az igazságügyi tárca megkezdte az erről szóló kormánydöntés előkészítését. A tavaly október 4-i vörösiszap-katasztrófa bűnügyében eddig hat szakvélemény készült, a legutóbbit az elmúlt napokban ismertette Bakonyi Zoltán gyanúsítottal – a Mal Zrt. akkori és jelenlegi vezérigazgatójával – a nyomozó hatóság. Bánáti János védő megítélése szerint Bakonyit nem terheli büntetőjogi felelősség a tragikus eseményért. Elmondta: az igazságügyi szakértők okfejtései mindinkább megerősítik azt az álláspontját, hogy a cég első számú vezetője gondatlanságból sem idézte elő a foglalkozás körében elkövetett halált okozó tömegszerencsétlenség bűncselekményét – olvasható a Magyar Nemzet mai számában.