A környezettechnológia, a környezetkímélő eljárások kifejlesztésével támogatja az olyan technológiai újításokat, amelyek csökkentik az ökológiai lábnyom (a fogyasztás teljes biológiai eredetű forrásának megtermeléséhez és hulladékának feldolgozásához szükséges biológiailag aktív földterület és vízfelület nagysága) és az ökoszisztéma terhelését, ösztönzik  a természeti erőforrások takarékos használatát, segítik a gazdaság fenntarthatóságát. A tervek olyan környezetvédelmi ipart alapoznak meg, ami növeli a foglalkoztatást, az ország versenyképességét. A környezettechnológiai újításokra épített gazdaság elengedhetetlen Magyarország hosszú távú fejlődéséhez. Ilyenek például a technikai találmányok, környezetkímélő eljárások, új módszerek és energiahatékony megoldások megtalálása, vagy éppen a korábbiaknál gondosabb bánásmód támogatása. Ebből következik, hogy a környezetvédelem ügyét központi politikai kérdésként kezeljük.

A környezetbarát módszerekkel dolgozó vállalatok a stratégia tervei szerint jelentős versenyelőnyt élvezhetnek, azaz minél több új környezettechnológiai elemmel rendelkezünk, annál előnyösebb helyzetbe kerülhetünk mind a termékek minőségét, mind a környezetbarát termékek mennyiségét illetően. Mindez jótékony hatással lehet a magyar népesség egészségi állapotára és életminőségére. Az Európai Unió tavaly nyáron indította el a válságból kilábalást segítő Európa 2020 stratégiát, amelynek három kulcsfontosságú része: az innováció- és tudásalapú-, a fenntartható-, illetve a befogadó növekedés területe. A stratégiát végrehajtó nemzeti reformprogramot Magyarország április 15-én nyújtotta be az Európai Bizottságnak. Ebben  szerepel a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia is, ami  nagy figyelmet fordít az ökoinnovációra, és meghatározza a következő évtized fő irányvonalait.

Csatlakozott már Facebook oldalunkhoz? Rajta!

A Volvo és a Siemens közös közleménye szerint a teljes elektromos hajtáslánc, töltési- és energiatárolási rendszer kifejlesztésére kiterjedő együttműködés keretében a Siemens gyártja majd az új Volvo modellekhez szükséges villanymotorokat. A kooperáció első lépéseként a Volvo C30 Electric hajtásláncát fejlesztik tovább. Az új Volvo modell első kísérleti példányai az év végére készülnek el. Siegfried Russwurm, a Siemens ipari vezérigazgatója a közleményben kijelentette, hogy a Siemens hosszú távú célja, hogy globális rendszerszolgáltatóvá váljon az elektromos autók gyártási technológiájában. Stefan Jacoby, a Volvo vezérigazgatója közölte, hogy az együttműködéssel a Volvo egy teljesen új szintre emeli elektromos autó gyártási technológiáját.

Fancsik Tamás, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet igazgatója szerint a katasztrófát végső soron az okozta, hogy néhány évtized alatt a tároló alól a lúg kimosta a talajt. A bányászat közben keletkező hulladék feldolgozása nem szerepelt a magyar jogban, az a kolontári katasztrófa után került be a bányászati törvénybe, külön nevesítve a vörös iszapot. Az Európai Bizottság azonban elégedetlen az uniós irányelv átvételével, ezért kötelezettségszegési eljárást indított, Magyarország pedig vállalta, hogy ez év végéig az irányelvet egészében átveszi – mondta Jászai Sándor.

 
Káldi Zsolt, a veszprémi bányakapitányság vezetője a jogszabály változásokkal kapcsolatban elmondta, hogy ez év elejétől a tározó az ő hatóságához, míg a környezeti monitoring a környezetvédelmi hatósághoz tartozik. Beszélt arról is, hogy a tározók megerősítési terve elkészült, és a timföldgyár átállt a száraz technológiára, így a jövőben lúg nem szabadulhat ki a tározókból. Fancsik Tamás elmondta, hogy a gátat érintő hosszú távú földtani mérési idősorokat a nyomozó hatóság lefoglalta és nem adja ki, ezért a katasztrófára ma még nem lehet teljes magyarázatot adni. A tározó alatt közvetlenül kavicsos, hordalékos a talaj, az alatt pedig vízzáró agyag található. A lúg évtizedek során előbb a felső rétegből mosta ki a szerves anyagot, majd az agyagot tette szappan-szerűvé, és a szakértő szerint ez okozhatta a 10. számú tározó északi falának megsüllyedését. Ékes József lehetséges problémaként vetette fel, hogy amikor az elmúlt évtized közepén Ajkán megszűnt a szénbányászat, megszűnt a bányák víztelenítése is. Ekkortól a talajvíz néhány év alatt megemelkedett, ami szerinte szerepet játszhatott a gátszakadásban.

A politikus a marosvásárhelyi Félsziget fesztiválon elmondta: a Verespatakon tervezett aranybánya megnyitásáról volt már többször vita az RMDSZ-ben is, így például 2007-ben, amikor a Korodi Attila vezette környezetvédelmi minisztérium felfüggesztette a beruházás engedélyezési folyamatát. Azóta ez a procedúra újrakezdődött, és jelenleg a beruházónak a környezetvédelmi engedélyt kell megszereznie. A verespataki aranybánya megnyitása ellen küzdő Zöld Erdély Egyesület azzal vádolta az RMDSZ egyes csúcsvezetőit, köztük Kelemen Hunort, hogy a korábbi évekhez képest “radikálisan megváltoztatták álláspontjukat” a verespataki aranybányáról és a ciántechnológiás bányászati technológiáról. Felidézték, hogy Kelemen Hunor 2009-ben romániai államelnökjelöltként még a ciántechnológiás bányászat betiltása mellett foglalt állást. Kelemen úgy véli, hogy egy ember élete során bármely kérdésről megváltoztathatja véleményét radikálisan vagy kevésbé radikálisan. Mint mondta, nem kíván vitába szállni a civil szervezetekkel, tiszteletben tartja a véleményüket, és elvárja, hogy ők is tiszteletben tartsák az övét.

 
A Zöld Erdély Egyesület egyebek között azt kéri Kelemen Hunortól, vonja vissza a Kirnyik-hegyre vonatkozó régészeti mentesítési bizonylatot, amelyet július közepén bocsátottak ki az illetékes román hatóságok. Ennek az engedélynek a kibocsátásával ugyanis az egyesület szerint fontos akadály hárult el a bánya megnyitása elől. Kelemen Hunor korábban már elmondta, hogy miniszteri rendelettel a mentesítési bizonylat nem vonható vissza, csak bírósági úton kezdeményezhető az érvénytelenítése. Szerinte nem történt olyasmi, ami a bánya megnyitásához közelebb vitt volna, hiszen a Kirnyik-hegység védettségét nem szüntette meg. A hegy ugyanis továbbra is szerepel az “A” kategóriás műemlékek listáján. Kelemen arra kéri a bánya minden ellenzőjét, hogy alternatívát javasoljon, hiszen egy évezredeken át bányászatból élő közösséget – mint mondta – nem lehet halálra ítélni. Hangsúlyozta: többször volt már Verespatakon, ahol most “ökológiai és kulturális katasztrófa van”. “Ha valaki ezt nem látja, és úgy gondolja, hogy konferenciázással, semmittevéssel, tiltakozással meg lehet szüntetni ezt a katasztrófát, akkor téved, hiszen ez nem járható út” – mondta Kelemen Hunor.

 
Azokra a véleményekre válaszolva, amelyek szerint a mostaninál nagyobb ökológiai katasztrófa is keletkezhet a bánya megnyitásával, az RMDSZ elnöke elmondta az MTI-nek: nem tud választ adni a környezetvédelmi aggodalmakra, ezzel kapcsolatban nem vele kell vitatkozni, hiszen miniszterként az ő területe a kulturális örökség védelme, és nem a környezetvédelem. A politikus rámutatott: a legutóbbi RMDSZ-kongresszuson a Szabadelvű Kör képviselőinek jelenlétében egyhangúlag megszavazták a szövetség új programját, amelyben már nem szerepel a ciántechnológiás bányászat betiltása. Az RMDSZ liberális platformja és annak tagja, Eckstein-Kovács Péter ugyanis ellenzi a verespataki bánya megnyitását, és emiatt az elmúlt napokban nyilvánosság előtt vita tört ki az RMDSZ-ben Verespatakról. A politikus nem tudta megmondani, hogy lesz-e az RMDSZ-nek testületi döntése Verespatakról, ez attól függ – mondta Kelemen -, hogy kollégáinak mi a véleménye a testületi döntés szükségességéről. Leszögezte: azok az RMDSZ-es politikusok, akik Verespatak kérdésével foglalkoztak, mind felelősen viszonyultak e témához, és ez ezentúl is így lesz.

A politikus a marosvásárhelyi Félsziget fesztiválon elmondta: a Verespatakon tervezett aranybánya megnyitásáról volt már többször vita az RMDSZ-ben is, így például 2007-ben, amikor a Korodi Attila vezette környezetvédelmi minisztérium felfüggesztette a beruházás engedélyezési folyamatát. Azóta ez a procedúra újrakezdődött, és jelenleg a beruházónak a környezetvédelmi engedélyt kell megszereznie. A verespataki aranybánya megnyitása ellen küzdő Zöld Erdély Egyesület azzal vádolta az RMDSZ egyes csúcsvezetőit, köztük Kelemen Hunort, hogy a korábbi évekhez képest “radikálisan megváltoztatták álláspontjukat” a verespataki aranybányáról és a ciántechnológiás bányászati technológiáról. Felidézték, hogy Kelemen Hunor 2009-ben romániai államelnökjelöltként még a ciántechnológiás bányászat betiltása mellett foglalt állást. Kelemen úgy véli, hogy egy ember élete során bármely kérdésről megváltoztathatja véleményét radikálisan vagy kevésbé radikálisan. Mint mondta, nem kíván vitába szállni a civil szervezetekkel, tiszteletben tartja a véleményüket, és elvárja, hogy ők is tiszteletben tartsák az övét.

 
A Zöld Erdély Egyesület egyebek között azt kéri Kelemen Hunortól, vonja vissza a Kirnyik-hegyre vonatkozó régészeti mentesítési bizonylatot, amelyet július közepén bocsátottak ki az illetékes román hatóságok. Ennek az engedélynek a kibocsátásával ugyanis az egyesület szerint fontos akadály hárult el a bánya megnyitása elől. Kelemen Hunor korábban már elmondta, hogy miniszteri rendelettel a mentesítési bizonylat nem vonható vissza, csak bírósági úton kezdeményezhető az érvénytelenítése. Szerinte nem történt olyasmi, ami a bánya megnyitásához közelebb vitt volna, hiszen a Kirnyik-hegység védettségét nem szüntette meg. A hegy ugyanis továbbra is szerepel az “A” kategóriás műemlékek listáján. Kelemen arra kéri a bánya minden ellenzőjét, hogy alternatívát javasoljon, hiszen egy évezredeken át bányászatból élő közösséget – mint mondta – nem lehet halálra ítélni. Hangsúlyozta: többször volt már Verespatakon, ahol most “ökológiai és kulturális katasztrófa van”. “Ha valaki ezt nem látja, és úgy gondolja, hogy konferenciázással, semmittevéssel, tiltakozással meg lehet szüntetni ezt a katasztrófát, akkor téved, hiszen ez nem járható út” – mondta Kelemen Hunor.

 
Azokra a véleményekre válaszolva, amelyek szerint a mostaninál nagyobb ökológiai katasztrófa is keletkezhet a bánya megnyitásával, az RMDSZ elnöke elmondta az MTI-nek: nem tud választ adni a környezetvédelmi aggodalmakra, ezzel kapcsolatban nem vele kell vitatkozni, hiszen miniszterként az ő területe a kulturális örökség védelme, és nem a környezetvédelem. A politikus rámutatott: a legutóbbi RMDSZ-kongresszuson a Szabadelvű Kör képviselőinek jelenlétében egyhangúlag megszavazták a szövetség új programját, amelyben már nem szerepel a ciántechnológiás bányászat betiltása. Az RMDSZ liberális platformja és annak tagja, Eckstein-Kovács Péter ugyanis ellenzi a verespataki bánya megnyitását, és emiatt az elmúlt napokban nyilvánosság előtt vita tört ki az RMDSZ-ben Verespatakról. A politikus nem tudta megmondani, hogy lesz-e az RMDSZ-nek testületi döntése Verespatakról, ez attól függ – mondta Kelemen -, hogy kollégáinak mi a véleménye a testületi döntés szükségességéről. Leszögezte: azok az RMDSZ-es politikusok, akik Verespatak kérdésével foglalkoztak, mind felelősen viszonyultak e témához, és ez ezentúl is így lesz.