A politikus a marosvásárhelyi Félsziget fesztiválon elmondta: a Verespatakon tervezett aranybánya megnyitásáról volt már többször vita az RMDSZ-ben is, így például 2007-ben, amikor a Korodi Attila vezette környezetvédelmi minisztérium felfüggesztette a beruházás engedélyezési folyamatát. Azóta ez a procedúra újrakezdődött, és jelenleg a beruházónak a környezetvédelmi engedélyt kell megszereznie. A verespataki aranybánya megnyitása ellen küzdő Zöld Erdély Egyesület azzal vádolta az RMDSZ egyes csúcsvezetőit, köztük Kelemen Hunort, hogy a korábbi évekhez képest “radikálisan megváltoztatták álláspontjukat” a verespataki aranybányáról és a ciántechnológiás bányászati technológiáról. Felidézték, hogy Kelemen Hunor 2009-ben romániai államelnökjelöltként még a ciántechnológiás bányászat betiltása mellett foglalt állást. Kelemen úgy véli, hogy egy ember élete során bármely kérdésről megváltoztathatja véleményét radikálisan vagy kevésbé radikálisan. Mint mondta, nem kíván vitába szállni a civil szervezetekkel, tiszteletben tartja a véleményüket, és elvárja, hogy ők is tiszteletben tartsák az övét.

 
A Zöld Erdély Egyesület egyebek között azt kéri Kelemen Hunortól, vonja vissza a Kirnyik-hegyre vonatkozó régészeti mentesítési bizonylatot, amelyet július közepén bocsátottak ki az illetékes román hatóságok. Ennek az engedélynek a kibocsátásával ugyanis az egyesület szerint fontos akadály hárult el a bánya megnyitása elől. Kelemen Hunor korábban már elmondta, hogy miniszteri rendelettel a mentesítési bizonylat nem vonható vissza, csak bírósági úton kezdeményezhető az érvénytelenítése. Szerinte nem történt olyasmi, ami a bánya megnyitásához közelebb vitt volna, hiszen a Kirnyik-hegység védettségét nem szüntette meg. A hegy ugyanis továbbra is szerepel az “A” kategóriás műemlékek listáján. Kelemen arra kéri a bánya minden ellenzőjét, hogy alternatívát javasoljon, hiszen egy évezredeken át bányászatból élő közösséget – mint mondta – nem lehet halálra ítélni. Hangsúlyozta: többször volt már Verespatakon, ahol most “ökológiai és kulturális katasztrófa van”. “Ha valaki ezt nem látja, és úgy gondolja, hogy konferenciázással, semmittevéssel, tiltakozással meg lehet szüntetni ezt a katasztrófát, akkor téved, hiszen ez nem járható út” – mondta Kelemen Hunor.

 
Azokra a véleményekre válaszolva, amelyek szerint a mostaninál nagyobb ökológiai katasztrófa is keletkezhet a bánya megnyitásával, az RMDSZ elnöke elmondta az MTI-nek: nem tud választ adni a környezetvédelmi aggodalmakra, ezzel kapcsolatban nem vele kell vitatkozni, hiszen miniszterként az ő területe a kulturális örökség védelme, és nem a környezetvédelem. A politikus rámutatott: a legutóbbi RMDSZ-kongresszuson a Szabadelvű Kör képviselőinek jelenlétében egyhangúlag megszavazták a szövetség új programját, amelyben már nem szerepel a ciántechnológiás bányászat betiltása. Az RMDSZ liberális platformja és annak tagja, Eckstein-Kovács Péter ugyanis ellenzi a verespataki bánya megnyitását, és emiatt az elmúlt napokban nyilvánosság előtt vita tört ki az RMDSZ-ben Verespatakról. A politikus nem tudta megmondani, hogy lesz-e az RMDSZ-nek testületi döntése Verespatakról, ez attól függ – mondta Kelemen -, hogy kollégáinak mi a véleménye a testületi döntés szükségességéről. Leszögezte: azok az RMDSZ-es politikusok, akik Verespatak kérdésével foglalkoztak, mind felelősen viszonyultak e témához, és ez ezentúl is így lesz.

A venetói közegészségügyi intézet szakértői Feltre városában egy eddig ismeretlen szúnyogfajra találtak. Így derült ki, hogy a 2007-ben Olaszországban letelepedett tigrisszúnyog “unokatestvére” is megérkezett – ahogyan az itáliai sajtó keresztelte el a latin nevéről koreainak nevezett szúnyogot (aedes koreicus). A Koreában, Japánban és Oroszország keleti vidékén honos szúnyogról van szó, mely importált növényekkel érkezett Itáliába. “Nincs ebben semmi meglepő. Most augusztusban a dél-amerikai eukaliptuszfákon élő poloskát találtak Róma közelében. A koreai szúnyog első európai példányát 2008-ban Belgiumban osztályozták” – mondta el az olasz sajtónak Roberto Pantaleoni entomológus, szúnyogszakértő. Szerinte nem a felmelegedés, hanem a globalizáció terjeszti a távoli állatfajokat.

 
Pantaleoni elmondta, hogy a tigrisszúnyoggal szemben a koreai a hűvösebb klímát szereti, ezért inkább Olaszország északi részén telepszik le. Kevésbé agresszív, de nem kevesebb betegséget terjeszt. Pantaleoni úgy fogalmazott, amióta Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát összesen három új állat érkezett Olaszországba 1870-ig. Utána viszont az iparosodás, a kereskedelem és a közlekedés fejlődésével annyi “marslakó” érkezett, hogy már nem lehet számon tartani őket.

A nyomozó hatóság a napokban a Mal Zrt. vezérigazgatója elé tárta azokat a szakvéleményeket, amelyek a vörösiszap-katasztrófa ügyében készültek – tudtuk meg. A bűnüggyel párhuzamosan a bíróság szeptemberben folytatja az alumíniumcég ellen indított kártérítési perek tárgyalását írja az mno.hu. Felperes lehet a magyar állam is: az igazságügyi tárca megkezdte az erről szóló kormánydöntés előkészítését. A tavaly október 4-i vörösiszap-katasztrófa bűnügyében eddig hat szakvélemény készült, a legutóbbit az elmúlt napokban ismertette Bakonyi Zoltán gyanúsítottal – a Mal Zrt. akkori és jelenlegi vezérigazgatójával – a nyomozó hatóság. Bánáti János védő megítélése szerint Bakonyit nem terheli büntetőjogi felelősség a tragikus eseményért. Elmondta: az igazságügyi szakértők okfejtései mindinkább megerősítik azt az álláspontját, hogy a cég első számú vezetője gondatlanságból sem idézte elő a foglalkozás körében elkövetett halált okozó tömegszerencsétlenség bűncselekményét – olvasható a Magyar Nemzet mai számában.

A törvényjavaslat, amelyet viszonylag gyér érdeklődés kísért a nevadai főváros határain túl, alig egy évvel azután készült el, hogy a kereső cég kijelentette: olyan járműveket sikerült kialakítania, amelyek biztonságos közlekedésre képesek emberi beavatkozás nélkül is. Tavaly számoltak be a Google képviselői először arról az akkor még titkos kutatási és fejlesztési programról, amelynek keretében a tesztutak során speciálisan átalakított hibrid járműveik több mint 140 ezet mérföldet (mintegy 225 ezer kilométert) tettek meg a kaliforniai utakon, beleértve a Los Angeles és San Francisco közötti autópályát is. Ebből több mint 1000 mérföld volt az a távolság, amelyen teljesen önállóan haladtak az autók. A cég egyik mérnöke pedig napi ingázásai során (oda-vissza 100 mérföldön) tesztelte néhány autó autonóm jellemzőit a Berkeleyben lévő lakása és a Google Mountain View-i főhadiszállása között.

 
Akkoriban a Google apró jelzéseiből arra lehetett következtetni, hogy létezik egyfajta kereskedelmi szándék is. Nemrégiben megerősítette, hogy valóban lobbizott a megfelelő jogszabályok megszületése érdekében, de a vállalat vezetői azt nem árulták el, miért éppen Nevadát választották a robotautók közúti debütálásának színteréül. A tervezet az elektromos járművekre vonatkozó jogszabályt módosítaná az önjáró autók engedélyezésével. Még tavasszal, az állam közgyűlése előtt tartott meghallgatáson David Goldwater egyebek között azzal érvelt, hogy az automatikus technológia biztonságosabb az emberi gépjárművezetésnél, általa még jobban érvényesül az üzemanyag-takarékosság.

A teljes cikk itt olvasható.

A japán üzemeltető abban bízik, hogy a burkolat megakadályozza majd a korábban kiszivárgott radioaktív anyagok továbbterjedését, megelőzi az esővíz beömlését illetve gátat vet a további szivárgásoknak és jövőbeni robbanásoknak. A sátorszerű építmény az egyes számú reaktor külső reaktorházát hivatott helyettesíteni, amely a március 11-i pusztító földrengés és szökőár utáni robbanásban sérült meg. A “sátor” megépítése illetve az alapok lerakása ezen a héten kezdődött, és várhatóan szeptember végére fejeződik be – közölte Vatanabe Kodzsi, az energiaszolgáltató vállalat szóvivője. A légmentes poliészterből készült, és acél tartószerkezettel ellátott sátor 54 méter magas és 47 méter hosszú lesz. A munkálatok eddig azért nem indulhattak el, mert a helyszín túl veszélyes volt a munkások számára. Március 11-én pusztító erejű, 9-es fokozatú földrengés rázta meg az ország északkeleti részét, amelyet hatalmas tengeri szökőár követett. A természeti csapásban 20 ezer ember halt meg vagy tűnt el. A Fukusima-1-es atomerőmű egyes reaktorában teljesen leolvadtak a fűtőelemek, ami az 1986-os csernobili katasztrófa óta történt legnagyobb nukleáris válsághoz vezetett.