Portfolio.hu: Nemrég jelent meg ALTEO harmadik negyedéves jelentése, amely a legfontosabb sorokon egyaránt tartalmazott pozitív és negatív számokat is. Hogyan látod az idei működéseteket?

Ifj. Chikán Attila:Ha az első háromnegyed évet hasonlítom a tavalyihoz, akkor nagyon fontos, hogy tovább gazdagodott a portfólió. Tavaly májusban bekerült a három szélerőmű, illetve idén februárban a törökszentmiklósi szélerőmű is, amelyet nagyon különleges körülmények között vásároltunk meg. Vettünk egy céget engedéllyel, majd a cég megvett egy eszközt, amelyik már nem tudott gazdaságosan termelni, összeolvasztottuk a kettőt, és így vált működőképessé a dolog termelési és üzleti oldalról egyaránt. Az eszköz most stabilan üzemel, szépen fizeti a hiteleit, ami jól mutatja, hogy van hozzáadott értékünk a piacon. Ha valami nem működik jól, nem biztos, hogy ki kell dobni a kukába, lehet, hogy érdemes megnézni, hogy más körülmények között működhet-e.

A bővítés mellett a már korábban meglévő erőműveink is jól teljesítettek, hozták az elvárt számokat. Ezen felül az idén végrehajtottunk egy költségcsökkentési programot is, ami bár sosem népszerű intézkedés, de a költségek optimalizálása gyakorlatilag folyamatosan szükséges a csoport fejlődési célkitűzéseinek végrehajtásához. Ezzel sikerült elérni egy releváns költségcsökkenést annak ellenére, hogy a feladatunk közben csak több lett.

Mindezeknek köszönhetően EBITDA-szintén további jelentős emelkedést tudtunk felmutatni, ami jelzi, hogy továbbra is jó úton halad az Alteo. Nem megkerülhető persze, hogy az adózott eredményünk negatív számot mutat, de ez alapvetően két tényezőre vezethető vissza. Egyrészt az új szélerőművek bekerülésével igen magassá vált az amortizációs költségek mértéke, másrészt pedig jelentősen át kellett értékelni a devizás hiteleinket, ami az árfolyammozgásból adódóan most pont negatívan hatott az eredményszámunkra, de ez pénzben nem realizált veszteség.

P.: Nemrég beszámoltatok egy talán kissé egzotikusnak is nevezhető tranzakcióról a soproni erőművetek kapcsán. Ha jól értettem, akkor az erőművetekhez tartozó gázmotort eladtátok, de az az erőmű területén maradt és továbbra is ti üzemeltetitek.

C.A.: Így van, gyakorlatilag ez történt. Azzal, hogy a soproni gázmotort eladtuk, képesek voltunk visszafizetni a hiteleinket, vagyis a Soproni Erőmű hitelmentessé vált, miközben a gázmotoron kívül minden eszköz a tulajdonunkban maradt. Azzal, hogy a soproni cég megszabadult a hiteleitől, óriás rugalmasságot kapott, és csoportszinten is javította a forrásbevonási képességünket. Az eladott gázmotort ráadásul továbbra is mi üzemeltetjük, és érdekünk, hogy minél több EBITDA-t termeljen.

P.: És a vevőnek mi az üzlet benne? Európa-szerte szenvednek a gáztüzelésű egységek.

C.A.: A vevő értelemszerűen lehetőséget látott ebben a gázmotorban. Alapvetően abból indult ki, hogy a jelenlegi hazai villamosenergia-piac és annak termelői oldala fenntarthatatlan, ráadásul a kormány egyértelműen kinyilvánította, hogy komoly erőfeszítéseket akar tenni annak érdekében, hogy 2015-öt követően kedvezőbb áru földgáz áramolhasson az országba kelet felől is. A gazdát cserélt gázmotor műszakilag nagyon jó állapotban van, így a vevő alapvetően arra spekulál, hogy a jelenlegi negatív környezet változásával bomba üzlet lesz számára a gázmotorunk megvásárlása.

P.: Az idén bejelentést tettetek egy naperőmű megépítéséről is, ami megint csak nem volt hagyományosnak mondható, hiszen a projekt nem épít a KÁT-ra (támogatott áron történő áramátvételre).

C.A.: Ezt is rendhagyó projektnek tartom a hazai energiapiacon, amelyik nem a támogatások kiaknázásra alapoz, hanem a valós fogyasztási igényekre. Számunkra a projekt két szempontból is különleges, ugyanis ez az első KEOP-pályázaton támogatást nyert kezdeményezésünk, továbbá ez lesz az első napelemes egységünk. A KÁT-on kívüli működést az teszi lehetővé, hogy egy iparvállalat, a Graboplast vállalta, hogy átveszi az általunk megtermelt zöld villamos energiát, mégpedig nem csak a zöld elkötelezettsége miatt, hanem azért is, mert a hálózati tarifák megtakarításával már versenyképesen tudunk a számukra termelni. Ebből adódik az is, hogy nem a támogatási korlát felső határának számító méretben építünk erőművet, hanem mindössze 243 kW-osat, mert a felméréseink alapján helyben ennyire van igény.

A teljes cikk itt olvasható.