Hogyan tekint az európai napelemes piacon kialakult jelenlegi helyzetre?

A két fő európai piacra, Németországra és Olaszországra 2014-ben további csökkenés vár. A túlélésért folytatott küzdelem éve lesz ez. A jelenlegi piac teli van cégekkel, amelyek nagyon alacsony árakat kínálnak, sőt, olyan kiegészítő szolgáltatásokat is (pl. meghosszabbított garanciát), amelyek teljesen távol állnak bármiféle értelmes költségkalkulációtól. Ebben a helyzetben az invertergyártók körében is piaci konszolidáció várható. Az európai piac teljes volumene 10 GW terjedelemben ismét kisebb, mint az előző esztendőben. Ám az abszolút érték arról árulkodik, hogy a piaci potenciál nagy. Németország, Nagy-Britannia, Olaszország és Franciaország továbbra is a világ tíz legnagyobb fotovoltaikai piaca közé tartozik.

Jelenleg mely európai piacokat tartja a SolarMax a leginkább reménykeltőnek?

Óriási örömmel tölt el bennünket az, hogy három év után magához tért a mi hazai, azaz svájci piacunk, amely viszonylag jelentős növekedést ért el. Az országunkban meglévő nagy piaci részesedésünknek köszönhetően bevételeink jelentős hányada Svájcból származik, annak ellenére is, hogy erős konkurenciával kell szembenéznünk. Éppen ezért a svájci piacon elért nagy részesedést erős versenyképességünk igazolásának tekintem.

Nagy-Britannia további olyan piac, ahol érdekes növekedést tapasztalunk. Az első félév itt nagyon jól alakult – központi inverterekkel kapcsolatos, 65 MW-t meghaladó nagy projekteket sikerült megvalósítanunk. Ezenkívül Nagy-Britanniában sikerült megnyernünk néhány jelentős napelemforgalmazót, akik most elemes invertereket szállítanak nekünk az erős piaci szegmensnek számító háztartások és kis cégek számára.

Tavaly a francia piacon is sikerült jelentős részesedést elérnünk, és 2014-ben ennek további növekedésével számolunk.

Bár, mint említettem, a német és az olasz piacon továbbra is csökkenés tapasztalható, meggyőződésünk, hogy ezek jelentős potenciállal rendelkeznek, és itt is szeretnénk erősíteni a piaci jelenlétünket.

A SolarMax cég 2013-ban, piaci orientációjának változtatása keretében úgy döntött, hogy az európai napelemes piacnak szenteli fő figyelmét. Mi vezette Önöket ehhez az elhatározáshoz?

Az európai piac lassulása nem annak a következménye, hogy a piac telítődöttt volna. A lassulásnak az az oka, hogy politikai és gazdasági erők akadályozzák a napenergia fejlődését. A politikusok bizonyos mértékben elveszítették kezdeti készségüket, hogy támogassák e technológia jövőbeni fejlesztését. Összességében romlott a helyzet, s továbbra is bizonytalan marad, ami mindenesetre mérhetetlenül negatívan hat a beruházókra. Ez a politika olyan hatást gyakorol a cégekre, hogy nincs túlontúl sok okuk tovább vállalkozni ebben az ágazatban.

Másrészt – a villanyáram-előállítás ágazatában tapasztalható vonzó áraknak köszönhetően – a napenergetika kezd valódi alternatívát jelenteni az áramtermelés szokványos formáival szemben. A szolár panelek általi, decentralizált villanyenergia-előállítás már most is üzletileg vonzó megoldást jelent az olyan kereskedelmi vagy ipari épületek esetében, amelyek Németországban, Olaszországban és más államokban saját energiát használnak fel. A jövőben e téren még intenzívebb fejlődés várható. Ezenkívül pozitív a nyilvánosság viszonyulása ahhoz a technológiához, amely a széndioxid-kibocsátás szempontjából semleges, ami csökkenti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést – és ezáltal geopolitikai függésünket is –, nem termel veszélyes hulladékot, s erősíti a helyi gazdaságot.

Ezen okoknál fogva meggyőződésem, hogy Európában óriási a közép- és hosszútávú potenciál. S ebből szeretnénk kivenni a részünket!

Milyen intézkedéseket hozott a SolarMax annak érdekében, hogy az európai piacon konszolidálja és megerősítse a már így is szolíd pozícióit?

Beruházunk az európai piacokba. Jelentősen bővítettük a forgalmazást Németországban, Olaszországban, Svájcban, a Benelux-államokban és Franciaországban. Azt akarjuk, hogy termékeink elérhetők legyenek a legfontosabb értékesítési csatornákon keresztül, s aktívabbak vagyunk a kereskedelem terén is. Az európai piacokon azonban termékekbe és szolgáltatásokba is fektetünk. A HT és TP új inverterek Európának méretre szabottak, ugyanúgy az elemek behelyezésére és a terhelés irányítására vonatkozó megoldások is. Németországban létrehoztuk a SolarMax Servicepointot, ami új, after sales szervezet, amelynek az a célja, hogy kellő értéket képezzen az ügyfelek részére.

Milyen az európai fotovoltaikával kapcsolatos prognózisa 2020-ra?

A piac jövőre ismét növekedni fog. Körülbelül 15%-os növekedés mellett, ami ágazatunk viszonylatában aránylag szolíd becslés, 2020-ban 25 GW-os piaci volument érünk el, ami a jelenlegi kétszeresének felel meg.

Hogyan látja, milyen lesz a SolarMax 2020-ban?

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezen az ideiglenesen gyengébb időszakon túljussunk, s hogy a jövőben kivehessük a részünket a piaci növekedésből. Meggyőződésem, hogy sikeresek leszünk.

forrás: napenergiainfo.hu

Nem először gyárt a BMW műanyag karosszériás szériaautót, olyat viszont igen, aminek karbon utascellája van. Az orrában egy apró tárolódobozt alakítottak ki, az igazi csomagtartó hátul van. Még több fotó a galériában, kattintson a képre!

Mi ez, és mi az új benne?

Húsz évvel ezelőtt földönkívülinek nézték volta azt, aki villanyautós BMW-offenzívát kezd vizionálni: az elektromotor csak mosógépbe való, a Freude am Fahren mottóhoz hat, libasorban elrendezett henger és sok benzin dukál. Aztán valahogy mégiscsak elkezdtek terjedni a dízelek, a benzinesek egyre kisebbek lettek, és turbót kaptak (a következő 3-as sorozat már három hengerrel is kapható lesz), a japán kihívásra válaszul pedig megjelentek a hibridek a kínálatban. Négy éve aztán bekövetkezett a lehetetlen: bemutatkozott az i-almárka, és vele több villanyautó és plug-in hibrid ambiciózus terve.

–

A BMW ökoautó-kínálat első tagja az i3, amely tavaly szeptemberben gördül le először a lipcsei gyár szerelőszalagjáról, és megjelenése óta szorgalmasan gyűjti be a díjakat – a legutóbbi Év autója szavazáson viszont csak második lett a Peugeot 308 mögött, igaz, a szintén elektromos Tesla S-nél több szavazatot kapott. Európában tavaly év végén, a nagy reményekkel kecsegtető Egyesült Államokban pedig idén májusban kezdték meg a forgalmazását, nálunk azonban egyelőre nincs napirenden a bevezetése. Először olyan országokba jut el, ahol a fizetőképes kereslet mellett komoly infrastruktúra és adókedvezmény is jár hozzá, ezekkel Magyarország egyelőre nemigen szolgálhat.

Hogy néz ki?

Ahhoz, hogy kipróbálhassuk az i3-at, elutaztunk Ausztriába, ahol annak ellenére nagyon megnézi az utca embere, hogy már szaladgál belőle néhány példány az utakon. Sunyi tekintete és kék keretbe foglalt, lefalazott BMW-veséje már szemből is összetéveszthetetlenné teszi, de az igazi döbbenet csak akkor következik, ha meglátjuk oldalról az óriási kerekeken feszítő gombóc oldalvonalát: a hátsó oldalablaka mintha egy tengerjáró hajóról származna. Tömpe fara is megér egy misét, a végigfutó üvegű csomagtartóajtóból (á la Volkswagen Up) gonosz robotszempárként néznek a hátsó lámpák.

–

Hátulnézetből a legnehezebb megemészteni a dizájnt, legalábbis annak, aki megszokott autóformákban gondolkodik. Tanulmány korában az ajtók alja is részben átlátszó volt

Szokatlan, nagyon szokatlan ez a megjelenés, de egyúttal hihetetlenül trendi is: ökoaktivisták, kütyürajongók, hipsterek és extravagáns világpolgárok nyelvén szól, olyanokhoz, akik véletlenül sem szeretnének hagyományos autót. Ugyanakkor az átlagembernek is kedvére tesz az I3, mert nem csak a technikával, hanem a dizájnnal is kiemeli a tömegből. Különleges gegnek ráadásul ott vannak az egymással szembe nyíló, elül hosszú, hátul igen rövid elemből álló portálajtók, amihez hasonlót eddig a pick-up kategórián innen csak a Mazda RX8-ason és a házon belüli Mini Clubmanen láthattunk. További érdekességként Amerikában nemsokára napelemes kocsibeállót is lehet venni az i3-hoz.

A teljes cikk itt olvasható.

A különbséget azzal magyarázza a cég, hogy Németországban elterjedt az energiatakarékos építés, és így olcsóbbak a hozzávaló anyagok és szerkezetek.

Immár magyar jogszabály is rögzíti: 2020. december 31-ét követően minden új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie. A közel nulla érték azt jelenti, hogy az épületet annyira kell energiatakarékossá alakítani, hogy az erre fordított költség – az épület becsült élettartama alatt – megtérüljön. Másképpen fogalmazva: a lehető legkisebb ráfordítással kell a lehető legnagyobb energiamegtakarítást elérni.

Követelmény az is, hogy a közel nulla energiaigényű épületeknél az éves energiaigény 25 százalékát – megújuló energiaforrásból – az épületen, illetve a telken belül kell előállítani.

Az energiatakarékos épületekre való átállás fokozatos lesz.

Első lépésben a jövő év első napjától szigorodnak az épületszerkezetek hőátbocsátására, és az egész ház hőveszteségére vonatkozó előírások, amennyiben a projekt közpénzekből finanszírozott. Ebbe a körbe tartoznak a hazai vagy uniós pályázati forrásokból készülő épületek is.

A második lépcsőben – 2018. január 1-jétől – az előbbi követelményértékek már minden épületre kiterjednek.

A harmadik lépcsőben minden középületet – a hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban levő új épületeket – közel nulla energiaigényű épületként kell megvalósítani, 2018 végétől.

A családi házak tehát csak a negyedik lépcsőben, 2020 végétől kerülnek sorra.

A neonikotinoidok körébe tartozó, a mezőgazdaságban széles körben alkalmazott rovarirtó szer, melyet korábban a méhpusztulással is összefüggésbe hoztak, számos madárfaj – köztük fecskék, seregélyek és rigók – egyedszámának csökkenéséért felelős – írták a szakemberek a Nature című folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Caspar Hallman vezető szerző, a nijmegeni Radboud Egyetem kutatója elmondta, a legvalószínűbb hatásmechanizmus az, hogy a madarak egyszerűen nem jutnak elég élelemhez, mert a szer hatására túlságosan megcsappan a rovarok száma. Emellett az is elképzelhető, hogy a zsákmányukon vagy a rovarirtóval bevont magokon keresztül jut szervezetükbe az anyag.

A kutatók 15 olyan madárfajt vizsgáltak, amelyeknek elsődleges tápanyagforrását a rovarok adják. Hosszú időn keresztül figyelték az egyedszámot és a madarak egészségi állapotát, valamint a felszíni vizek imidacloprid-koncentrációját. A két adathalmaz összehasonlításakor arra jutottak, hogy a magasabb koncentráció együtt járt a legtöbb vizsgált madárfaj hanyatlásával.

“Ha a koncentráció magasabb volt, mint 20 nanogramm literenként, a helyi populáció 3,5 százalékos csökkenését tapasztaltuk. Ez tíz év alatt 35 százalékos csökkenést jelent, ami óriási. A vészharangot tehát azonnal meg kell kongatni” – mondta Hans de Kroon, a Radboud Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.

A holland tudósok megvizsgálták azt a lehetőséget is, hogy a madárpopulációk fogyatkozása már az imidacloprid 1990-es években történt bevezetése előtt elkezdődött-e, valamint azt, hogy esetleg a földhasználat változásaival állna összefüggésben; végül mindkét verziót elvetették.

Az imidacloprid gyártója, a Bayer nem fogadta el az eredményeket, mert azok szerintük nem bizonyítják az okozati összefüggést a vegyszer használata és a madarak pusztulása között. “A neonikotinoidok átfogó kockázatelemzésen estek át, amely megmutatta, hogy használatuk biztonságos a környezetre nézve, amennyiben az instrukcióknak megfelelően, felelősen alkalmazzák őket” – hangsúlyozta a cég egyik szóvivője.

Más megfigyelők ezzel szemben úttörő jelentőségűnek tartják a holland tanulmányt a neonikotinoidok hatásmechanizmusának megértésében, hiszen a kutatók az első bizonyítékot szolgáltatták a méheknél sokkal szélesebb fajkört érintő káros hatásaira.

“Ha a rovarevő madarak elpusztulnak ennek a vegyszernek a hatására, akkor más rovarevő fajokra is hasonló sors vár. Ezért vizsgáljuk a denevéreket, a sünöket, a cickányokat, a halakat is” – kommentálta az eredményeket Dave Goulson, a Sussexi Egyetem kutatója.

A neonikotinoidok rendkívül elterjedt vegyszerek, jelenleg a globális rovarirtó-piac mintegy 40 százalékát teszik ki.

Sokan vélik úgy, Crockett “mindentudó” csónakja képviselte a sorozat leglátványosabb közlekedési eszközét. Arról már nem szólt a fáma, hogy ez a csodajárgány több 100 lóerejével mértéktelenül szennyezte a környezetet.

Hogy mire föl idézzük fel e több mint három évtizedes tévés sikerszériát? Nos, ennek oka, hogy a Mercedes AMG legyártotta a világ legnagyobb teljesítményű elektromos motorcsónakját, amely nagyon hasonlít, különös módon emlékeztet a Miami Vice sorozatban szerepelt hajóra. A motorcsónak piacot ismerő szakemberek véleménye szerint, ez a jármű kétségtelenül viszi a pálmát, megjelenésében minden szempontból felülmúlja az eddigi gyártmányokat.

A Mercedes AMG és a Cigarette Racing együttműködésének köszönhetően mutatkozhatott be az újdonsült hajó a Miami International Boat Show tavalyi rendezvényén. A világszenzációnak számító rendkívüli erősségű és gyorsaságú elektromos hajtással kialakított motoros csónak 1656 kilowatt (2200 lóerő) teljesítménnyel bír, háromezer newtonmétert tesz ki a hajó maxiumum forgatónyomatéka. Szinte szó szerint értendő, hogy nagymérvű elektromos tudásával a “zöldek piacának” zászlóshajója lett ez a gyártó márkájának logóját büszkén viselő harmincnyolc láb  hosszú Cigaretta AMG különleges “úszótest”.

Teljesítményét ismerve, szinte meghökkentő adat, hogy a hajó súlya mindössze 548 kg. Érdemes azt is kiemelni, hogy alacsony a súlypontja és a nagy hullámverésekben is az optimális súlyelosztásával a vízijármű dinamikusan reagál az  irányváltoztatásokra, ezáltal nagyon pontosan vezethető.

Forrás: zoldtrend.hu