Mindemellett 530 000 hektár, azaz 7422 futballpályányi vizesélőhely helyreállítása szerepel még a 2020-as tervek között. A Coca-Cola Alapítvány 4,4 millió dollár támogatást nyújt a hat országban – Ausztriában, Bulgáriában, Horvátországban, Magyarországon, Romániában és Szerbiában – hét éven át tartó projekthez. Magyarországon első lépésként egy Dráva menti holtág helyreállításához járul hozzá ez a támogatás.

A Duna, az Európai Unió leghosszabb folyója, ártereinek 80%-át vesztette el az elmúlt 150 év alatt. A károkat főként a duzzasztógátak és árvízvédelmi töltések építése, a mederkotrás- és szélesítés okozták. A beavatkozásokat a vízenergia hasznosítása, a hajózás és az árvízvédelem tették szükségessé. A folyamszabályozás azonban súlyos következményekkel járt. Elsősorban a halak életfeltételei változtak meg drámaian, de a vizesélőhelyekhez szokott madárvilág is jelentősen átalakult, a folyó menti élőhelyek víztisztító kapacitása pedig fokozatosan romlott. A Duna és mellékfolyói immár nem nyújtanak megfelelő életteret az itt élő, sokszínű élővilágnak.

A rekonstrukciók során gátak és töltések eltávolításával korábbi ártereket kötnek majd újra vissza a folyóhoz, növelik a szabad folyású szakaszok hosszát és elősegítik a halak vándorlását. Ezzel veszélyeztetett erdők, dús rétek számára biztosítják a fennmaradást, valamint hosszú távon értékes halfajok életfeltételei javulnak majd a Coca-Cola Alapítvány támogatásából, amely Európai Uniós források felhasználásával egészül ki, hogy az élőhelyek helyreállítása minél hatékonyabb legyen. A fejlesztések hatása kiemelkedő értékű. Ha csak a közelmúltban történt szerbiai, boszniai és horvátországi árvíz pusztító következményeit vizsgáljuk, kijelenthetjük, hogy nagy valószínűséggel ezek az árhullámok sem okoztak volna ennyire súlyos károkat, ha a környező ártér természetes funkciójának megfelelően működhetett volna.

“A WWF és a Coca-Cola az érintett országok hatóságaival és szervezeteivel együttműködve az ott élők és a természet javára, közösen szeretné helyreállítani a Duna és mellékfolyóinak élővilágát – mondta Andreas Beckmann, a WWF Duna-Kárpátok Programjának vezetője. – Ugyanakkor a felelős vízgazdálkodás érdekében helyi mozgalmakat is életre kívánunk hívni.” Magyarországon az élőhelyek állapotának javítása a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum területén zajlik majd. A hosszú, szabályozatlan folyószakaszoknak és a gazdag vízi élővilágnak köszönhetően ezt a területet Európa Amazonasaként is emlegetik, amely Ausztriától Szlovénián, Magyarországon és Horvátországon át Szerbiáig nyúlik. A Coca-Cola és a WWF együttműködésének első lépéseként a Horvátországgal közös projektben a barcsi Ó-Dráva holtág helyreállítására kerül sor. A cél a terület vízellátásának és az itt található ártéri erdő ökológia állapotának javítása, valamint a horgászat feltételeinek javítása.

“Ez az egyedülálló program jelenleg a legnagyobb Európában azok között, amelyek a Coca-Cola Alapítvány támogatásával valósulnak meg – jelentette ki Ulrike Sapiro, a Coca-Cola helyi közösségekért és a környezetvédelemért felelős európai igazgatója. – 2007 óta működünk együtt a WWF-el. A nemzetközi szervezet a vizesélőhelyek és vízkészletek megóvásában működik közre és ezzel kapcsolatban egy hatékonyabb üzletmenet kialakításában van vállalatunk segítségére. A víz egyre szűkülő erőforrás, ugyanakkor ez termékeink elsődleges összetevője. Ezért folyamatosan törekszünk arra, hogy vízfelhasználásunk hatékonyságát növeljük és céljainkat a WWF-fel együttműködve nagyszabású, nemzetközi programokon keresztül megvalósítsuk.”

A WWF és a Coca-Cola június 29-én Szerbiában indítja el az Élő Duna Turnét, amellyel az ártéri és vízi élővilág megmentésének és helyreállításának fontosságára kívánják felhívni a figyelmet. A 25 állomásból álló, több mint egy éves turné, amely Ausztriát, Bulgáriát, Horvátországot, Magyarországot, Romániát és Szerbiát járja majd be, a figyelemfelhívás mellett oktatási célokat szolgál.

Veszélyes mértékben csak az elmúlt évtizedekben szaporodott el, Németországban már a kétezres évek közepén tízmillió eurókat költöttek az irtására (így nézett ki 2005-ben a medvetalp elterjedtsége Európában).

Nekünk eddig szerencsénk volt vele, csak az elmúlt egy-két évben bukkant fel nagyobb mennyiségben, elsősorban Kárpátalja irányából bekerülve az országba. Ahol egyébként a hatvanas években takarmányként termesztették, a szovjet mezőgazdasági menedzsment egyik kiemelkedően hülye döntése nyomán.

A kaukázusi medvetalp, leánykori nevén Heracleum mantegazzianum így néz ki:

Azért még ne kapjon rögtön szívszélhűdést, ha pár ilyen kókadozik otthon a kert sarkában, a növény ugyanis nagyon erősen hasonlít a közönséges medvetalpra, ugyanaz a szőrös szár, zellerszerű levelek, fehér virágzat. A különbség a méret. A veszélytelen, közönséges változat egy-másfél méteresre nő meg, a kaukázusi betolakodó viszont akkora, mint egy kisebb fa: 5-6 méteresre is megnőhet, 1-2 méter széles levelekkel, 60-80 centi átmérőjű korongformában burjánzó virágokkal. És akkor jöjjenek a kellemetlen részletek.

A kaukázusi medvetalp egész nyáron virágzik, a növény ilyenkor egy furanokumarin nevű mérgező anyagot termel (ahogyan egyébként az összes többi zellerféle is, csak sokkal-sokkal többet). Ennek úgynevezett fototoxikus hatása van, vagyis a bőrre kerülve extrém érzékennyé teszi azt a fényre, és különösen az UV-sugárzásra. Hogy kerülhet a bőrre? A növény nedvével, akár már a finom szőrökkel borított szár megérintésével, de egyébként a levelek, a virágok, a magok is tartalmazzák.

medvetalp elterjedtsége 2005-ben

Az azonnali hatás nem ijesztőbb egy csaláncsípésnél, a bőr kipirosodik és viszketni kezd. Ilyenkor kell nagyon gyorsan lemosni szappanos vízzel, különben jön a második fázis: a napfénnyel kapott UV-sugárzás hatására kémiai reakció indul be, 48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető gyulladások, hólyagok nőnek az érintett felületen. Itt kell mindenképpen orvoshoz fordulni, mielőtt ezek bíborszínű vagy fekete hegekké válnak, amelyek évekig megmaradhatnak. Szembe kerülve átmeneti, rosszabb esetben végleges vakságot is okozhat a méreganyag. Az igazán kínos rész pedig csak most következik.

A kaukázusi medvetalp ugyanis hagyományos kiskerti módszerekkel gyakorlatilag kiirthatatlan. A gyökérzete nagyon mélyre nyúlik a földben, ha kivágják, kitépik, egy-másfél hónap alatt képes a gyökérmaradványaiból újra kinőni. A kereskedelmi forgalomban kapható gyomirtók csak a hajtásokkal bánnak el, a gyökerek és a magok túlélnek, utóbbiak még évekig csíraképesek maradnak. A kaukázusi népi hagyomány szerint a medvetalpat vagy ki kell ásni, vagy kivágni, és a gyökér fölé egy nagy kőlapot tenni, amit az újrahajtó növény nem tud sem áttörni, sem kikerülni, és így végül elpusztul.

forrás: index.hu

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint az lenne a célravezető, ha nem a kormány, hanem a helyi sajátosságokhoz igazodva a polgármesteri hivatalok dönthetnének a szemétszállítás díjáról – írta a Népszava. A lap hétfői számában a TÖOSZ elnöke elmondta, Seszták Miklós, a fejlesztési tárca vezetője megerősítette: ősszel benyújtják az Országgyűlésnek a nonprofit közműszolgáltatók szabályozásáról szóló törvényt, a kormány létrehoz egy központi „nemzeti” közműcéget.

Ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy szerinte egyetlen óriási állami közműszolgáltató vállalat nem képes ellátni országszerte az ivóvíz-szolgáltatási, a szennyvíz-elvezetési, illetve a hulladékkezelési és a kéményseprési feladatokat. Ilyen központi társaság csak úgy működhet, ha szerződik az önkormányzati és a magántulajdonú szolgáltató cégekkel, mint alvállalkozókkal.

Az elnök szerint rendkívül gazdaságtalan lenne, ha egy központi állami cég végezné a szemétszállítást saját gépparkkal, illetve egyéb eszközökkel, és az sem lenne jó döntés, ha teljes mértékben államosítanák valamennyi hulladékkezelő céget, ez ugyanis óriási nagyságú vagyon szükségtelen „megmozgatását” jelentené.

Valamilyen megoldást azonban találnia kell a kormányzatnak a rezsicsökkentés miatt a csőd szélére került, jobbára önkormányzati kézben lévő cégek életben tartására, mert a helyhatóságok már csak egészen rövid ideig képesek finanszírozni a hulladékkezelő vállalkozások veszteségeit – tette hozzá. Jó lenne, ha a közmű-szabályozási hivatal a vállalkozások költségeit figyelembe vevő árakat határozna meg – mondta.

Képzelje el, hogy mielőtt megszólal a csengő, otthona értesíti, ha vendége érkezik, Ön pedig egyetlen ujjmozdulattal megtudhatja, anyósa áll-e az ajtóban, amit a fotelből, távirányítással nyithat ki (ha akar).

Délután 4 órakor épületfelügyeleti rendszer jelzi Önnek, hogy tizenéves lánya még nem ért haza az iskolából. Egy szöveges üzenetből megkönnyebbülve értesül róla, hogy nem azzal a fiúval tölti a délutánt, akivel mostanában flörtölni szokott, hanem épp különórán ül az iskolában.

Otthona hirtelen értesíti, hogy bekapcsolt a füstjelző. Munkahelyi asztalánál ülve ellenőrzi, hogy melyik helyiség érzékel tüzet, és egy megnyugtató telefonhívással újabb leckét vehet a sütő grill funkciójának helyes használatából.

Már a repülőn ül, hogy jól megérdemelt nyaralását töltse, amikor eszébe jut, hogy elfelejtette kikapcsolni a légkondicionálót a lakásban.  Amint megérkezik és hátradől a nyugágyon, elindít egy alkalmazást a telefonján, amellyel távolról kikapcsolja a hálózati áramot, megkímélve pénztárcáját egy vaskos villanyszámlától. Így valóban pihentető a vakáció.

Összeköttetésben a világgal

Ezek már nem a Jetson család otthonának futurisztikus koncepciói, hanem a valóságban elérhető, tényleges szolgáltatások, melyeket egyre több otthonban alkalmaznak. A technológia terén elért legújabb eredményeknek köszönhetően pedig mindez egyszerűen megvalósítható, hiszen az eszközöket összekötő hálózat gyorsabb és nagyobb sávszélességgel rendelkezik, mint valaha.  Emellett a költséghatékonyabb és korszerűbb, érzékelőkkel ellátott áramkörök a vezeték nélküli rádióadók csökkenő költségeivel párosulva egyre több fogyasztási cikk hálózati csatlakoztatását teszik lehetővé. A mai generáció nemcsak a közösségi oldalakon akar folyamatosan online lenni, hanem a naponta használt eszközökkel való összeköttetés is fontos számára, amit kényelmesen meg is tehet okostelefonja segítségével. Az okostelefonokhoz manapság úgy hozzá vagyunk kötve, mintha csak saját virtuális pórázunk lenne. Olyan ablakká vált számunkra, melyen keresztül szemmel tarthatjuk, kezelhetjük és irányíthatjuk eszközeinket, bárhol és bármikor. Szinte nincs is olyan eszköz, amit ne vezérelhetnénk kis asszisztenseinken keresztül: többek között táblagépek, tv-készülékek, játékkonzolok, zárak, háztartási készülékek (hűtőszekrények, mosógépek/szárítók), termosztátok, füstérzékelők, videokamerák, kapcsolók, izzók, aljzatok csatlakoztathatók. 2008-ban már több csatlakoztatott eszköz volt a világon, mint ember, ráadásul a Gartner piackutató előrejelzései szerint 2020-ra ez a szám meghaladja majd a 26 milliárdot. A dolgok internetén (IoT) keresztül nemcsak csatlakozni fognak ezek a készülékek, hanem képesek lesznek egymással együttműködni is, tovább növelve a felhasználói élményt.

Az alkalmazások értékesítési adataiban tapasztalható növekedő tendencia is azt jelzi, hogy az okostelefonok és a táblagépek a mindennapi életünk szerves részévé váltak. Az IDC piackutató vállalat előrejelzései szerint az értékesített okostelefonok számában további növekedés várható: 2017 végére 1,5 milliárdra nő a világszerte eladott okostelefonok száma, amely így addigra meghaladja majd az összesen értékesített mobiltelefonok számának 50%-át.

Otthoni alkalmazás

Ezzel párhuzamosan az épületvezérlés innovatív fejlesztései is folyamatosan gyarapodnak, és ezt a tendenciát felismerve a Schneider Electric olyan kényelmes megoldásokat kínál otthonaink vezérlésére, amelyek alkalmazkodnak az eszközökkel átszőtt, mobilizált életünkhöz, és választ adnak a jövő igényeire. A KNX Building Control App alkalmazást használó lakástulajdonosok minden otthoni KNX-funkciót az okostelefon vagy a táblagép egyetlen érintésével vezérelhetnek. A világítás és a hőmérséklet vezérlése, vagy akár az energiafogyasztás vizuális megjelenítése csak néhány példa az applikáció által kínált funkciókra. Az alkalmazás ezenkívül lehetőséget nyújt az egyes helyiségek vagy területek elnevezésére, a megfelelő funkciók hozzájuk rendelésére, illetve különböző személyekhez kapcsolt egyedi konfigurációk létrehozására is, így komfortos és rugalmas épületvezérlést valósít meg. Függetlenül attól, hogy a technológiát egy új KNX-telepítés részeként, vagy egy már meglévő rendszerhez telepítjük, ez a leggyorsabb és legegyszerűbb módja az épületvezérlésnek.

Az ország ifjú elnöke, a 2008-ban -csaknem 20 évnyi meghurcoltatás és politikai fogolyként való raboskodás után- 40 évesen beiktatott Mohamem Nasheed azt az ígéretet tette kicsinyke népének, hogy új hazát talál nekik. Nasheed eltökélte, hogy dekarbonizálja az országot. “Ha az ember gyalogolhat a Holdon, akkor mi is legyőzhetjük közös karbon-ellenségünket”, mondta elnöki beszédében a Maumoon Abdul Gayoom diktátor hatalmát újságíróként oly sokáig ellenző, és saját számítása szerint tizenháromszor lesittelt Nasheed, aki 2001-ben parlamenti képviselő lett (majd újra a rácsok mögé került, s kiszabadulva Angliában telepedett le politikai menekültként).

Zsarnokoskodó elődje már 1988-ban figyelmeztette a New York-i ENSZ-székházban összegyűlt tagállamok képviselőit, hogy a hullámok el fogják nyelni országát. Ha csak egy métert növekszik a tengerszint, egy vihar áradata már katasztrofális hatással lehet a nemzetre, közölte az egybegyűltekkel.

Nasheed Ausztráliát és Sri Lankát szemelte ki, mint lehetséges menekülési irányvonalat népe számára. Ide mentené át népét úgy, hogy az ország turizmusból származó bevételeit és a szuverén nemzeti vagyonból nagy földterületeket venne egy másik országban a 393 000 maldív polgár számára. “Az éghajlatváltozást nem tudjuk megváltoztatni, ezért máshol kell földet vásárolnunk”, jelentette ki 2008-ban. Három hónappal a bejelentése után egy másik szigetország, Kiribati vezetése is hasonló szándékról nyilatkozott a sajtónak. Ők is új földek után néznek.

Egy ausztrál kisváros, a Pyrenees Shire be is jelentkezett azzal, hogy szívesen eladnának olcsón földterületeket a migráló maldívoknak. Sőt még az ottani klíma sem lenne túlságosan eltérő a Maldív-szigetekétől. Időközben azonban új polgármestere lett a településnek. Ő már nem volt hajlandó nyilatkozni a kérdésben!

–

Megőrizni vagy kivándorolni

Vannak megfigyelők, akik úgy látják, a Maldív-szigeteknek befellegzett – vagy inkább behullámzott. Egyes megfigyelők elhibázottnak vélték Nasheed fatalizmusát, mondván, ha nem jelentené ki, hogy a Maldív-szigeteknek annyi, és a kollektív elvándorlás szükségszerű, akkor sokkal több segítséget kaphatna a nemzetközi szervezetektől országa megmentésére.

Egy korábbi cunami és a tengerszint-emelkedés például egyaránt elvitték a partok homoktartalmát a szigetek belsejébe, természetes hullámtörőt alakítva ki ott. A külső területeken 30 centimétert, beljebb 60 centimétert emelkedett a szárazföld magassága a “homokátrendezés” következményeként. Az is kérdés, hogy a korallszigetek növekedése lépést tud-e tartani a tengerszint emelkedésével. Ha igen, az nagy áldás a Maldív-szigetek lakóinak.

Egy migrációs program részeként az ország kisebb szigeteiről 3000 lakost a nagyobb szigetekre költöztettek.

Ha az ember a tudomány segítségével hasonló védekező lépéseket tesz, nem kizárható, hogy a Maldív-szigetek megőrizhető, vallják a tudomány hívei. Ezt az irányzatot hívják “geoengineering”-nek, ami egy muszlim országban nem könnyű portéka egy elnök kezében. A 2004-ben bekövetkezett dél-kelet-ázsiai cunami után egyes helyi vallási vezetők átokként, Allah csapásaként emlegették a szökőárt, mely lecke arra, hogy az ember megváltoztassa életét.

Allah közbeszól

Nasheed a New York Times-nak beismerte, hogy beszédeibe bele kell szőnie Isten alakját, a vallásos polgároknak ugyanis nehéz megértenie a kapcsolatot az emberi tettek és a klímaváltozás között. “Az átlagos halásznak, aki jelentéktelennek érzi magát Isten előtt”, e kapcsolat megértése nem megy. Neki úgy kell beadni az üzenetet, hogy “az időjárási jelenségek a természet miatt, nem az ember miatt változtak meg, de ha az ember karbonsemlegessé tud válni, akkor Isten másképp tud cselekedni” az ember érdekében. “De Istennek ott kell lennie ebben a párbeszédben”. A nyugati világtól távol így néz ki a klímapolitika a 21. században…

Nasheed-ot 2012-ben egy politikai puccs folytán elmozdították elnöki székéből. Jelenleg az alenlöke vezetői az országot. Már kormányzása utolsó évében számos Csendes-óceáni szigetország kénytelen volt repülőgépen hozatni ivóvizet a lakóinak, mert a tengerszintemelkedés tönkretette a szigetek talajvizét.

Mennyit emelkedik?

Az ENSZ égisze alatt működő IPCC szerint az évszázad végére 17,8 és 58,4 centiméter között lesz a tengerszint emelkedése, de a tudósok nagy része ezt is óvatos becslésnek tartja. Az emelkedés valós mértéke magasabb is lehet. Műholdas mérések szerint 1993 óta évente átlagosan 3,3 milliméterrel emelkedett a tengerek szintje. A Maldív-szigetek körül 2,2 milliméteres növekedést mértek. Ennek értelmében nem zárható ki, hogy az évszázad végére egy méter emelkedjen ott a tenger.

forrás: piacesprofit.hu