Az ország ifjú elnöke, a 2008-ban -csaknem 20 évnyi meghurcoltatás és politikai fogolyként való raboskodás után- 40 évesen beiktatott Mohamem Nasheed azt az ígéretet tette kicsinyke népének, hogy új hazát talál nekik. Nasheed eltökélte, hogy dekarbonizálja az országot. “Ha az ember gyalogolhat a Holdon, akkor mi is legyőzhetjük közös karbon-ellenségünket”, mondta elnöki beszédében a Maumoon Abdul Gayoom diktátor hatalmát újságíróként oly sokáig ellenző, és saját számítása szerint tizenháromszor lesittelt Nasheed, aki 2001-ben parlamenti képviselő lett (majd újra a rácsok mögé került, s kiszabadulva Angliában telepedett le politikai menekültként).

Zsarnokoskodó elődje már 1988-ban figyelmeztette a New York-i ENSZ-székházban összegyűlt tagállamok képviselőit, hogy a hullámok el fogják nyelni országát. Ha csak egy métert növekszik a tengerszint, egy vihar áradata már katasztrofális hatással lehet a nemzetre, közölte az egybegyűltekkel.

Nasheed Ausztráliát és Sri Lankát szemelte ki, mint lehetséges menekülési irányvonalat népe számára. Ide mentené át népét úgy, hogy az ország turizmusból származó bevételeit és a szuverén nemzeti vagyonból nagy földterületeket venne egy másik országban a 393 000 maldív polgár számára. “Az éghajlatváltozást nem tudjuk megváltoztatni, ezért máshol kell földet vásárolnunk”, jelentette ki 2008-ban. Három hónappal a bejelentése után egy másik szigetország, Kiribati vezetése is hasonló szándékról nyilatkozott a sajtónak. Ők is új földek után néznek.

Egy ausztrál kisváros, a Pyrenees Shire be is jelentkezett azzal, hogy szívesen eladnának olcsón földterületeket a migráló maldívoknak. Sőt még az ottani klíma sem lenne túlságosan eltérő a Maldív-szigetekétől. Időközben azonban új polgármestere lett a településnek. Ő már nem volt hajlandó nyilatkozni a kérdésben!

–

Megőrizni vagy kivándorolni

Vannak megfigyelők, akik úgy látják, a Maldív-szigeteknek befellegzett – vagy inkább behullámzott. Egyes megfigyelők elhibázottnak vélték Nasheed fatalizmusát, mondván, ha nem jelentené ki, hogy a Maldív-szigeteknek annyi, és a kollektív elvándorlás szükségszerű, akkor sokkal több segítséget kaphatna a nemzetközi szervezetektől országa megmentésére.

Egy korábbi cunami és a tengerszint-emelkedés például egyaránt elvitték a partok homoktartalmát a szigetek belsejébe, természetes hullámtörőt alakítva ki ott. A külső területeken 30 centimétert, beljebb 60 centimétert emelkedett a szárazföld magassága a “homokátrendezés” következményeként. Az is kérdés, hogy a korallszigetek növekedése lépést tud-e tartani a tengerszint emelkedésével. Ha igen, az nagy áldás a Maldív-szigetek lakóinak.

Egy migrációs program részeként az ország kisebb szigeteiről 3000 lakost a nagyobb szigetekre költöztettek.

Ha az ember a tudomány segítségével hasonló védekező lépéseket tesz, nem kizárható, hogy a Maldív-szigetek megőrizhető, vallják a tudomány hívei. Ezt az irányzatot hívják “geoengineering”-nek, ami egy muszlim országban nem könnyű portéka egy elnök kezében. A 2004-ben bekövetkezett dél-kelet-ázsiai cunami után egyes helyi vallási vezetők átokként, Allah csapásaként emlegették a szökőárt, mely lecke arra, hogy az ember megváltoztassa életét.

Allah közbeszól

Nasheed a New York Times-nak beismerte, hogy beszédeibe bele kell szőnie Isten alakját, a vallásos polgároknak ugyanis nehéz megértenie a kapcsolatot az emberi tettek és a klímaváltozás között. “Az átlagos halásznak, aki jelentéktelennek érzi magát Isten előtt”, e kapcsolat megértése nem megy. Neki úgy kell beadni az üzenetet, hogy “az időjárási jelenségek a természet miatt, nem az ember miatt változtak meg, de ha az ember karbonsemlegessé tud válni, akkor Isten másképp tud cselekedni” az ember érdekében. “De Istennek ott kell lennie ebben a párbeszédben”. A nyugati világtól távol így néz ki a klímapolitika a 21. században…

Nasheed-ot 2012-ben egy politikai puccs folytán elmozdították elnöki székéből. Jelenleg az alenlöke vezetői az országot. Már kormányzása utolsó évében számos Csendes-óceáni szigetország kénytelen volt repülőgépen hozatni ivóvizet a lakóinak, mert a tengerszintemelkedés tönkretette a szigetek talajvizét.

Mennyit emelkedik?

Az ENSZ égisze alatt működő IPCC szerint az évszázad végére 17,8 és 58,4 centiméter között lesz a tengerszint emelkedése, de a tudósok nagy része ezt is óvatos becslésnek tartja. Az emelkedés valós mértéke magasabb is lehet. Műholdas mérések szerint 1993 óta évente átlagosan 3,3 milliméterrel emelkedett a tengerek szintje. A Maldív-szigetek körül 2,2 milliméteres növekedést mértek. Ennek értelmében nem zárható ki, hogy az évszázad végére egy méter emelkedjen ott a tenger.

forrás: piacesprofit.hu

Az ország ifjú elnöke, a 2008-ban -csaknem 20 évnyi meghurcoltatás és politikai fogolyként való raboskodás után- 40 évesen beiktatott Mohamem Nasheed azt az ígéretet tette kicsinyke népének, hogy új hazát talál nekik. Nasheed eltökélte, hogy dekarbonizálja az országot. “Ha az ember gyalogolhat a Holdon, akkor mi is legyőzhetjük közös karbon-ellenségünket”, mondta elnöki beszédében a Maumoon Abdul Gayoom diktátor hatalmát újságíróként oly sokáig ellenző, és saját számítása szerint tizenháromszor lesittelt Nasheed, aki 2001-ben parlamenti képviselő lett (majd újra a rácsok mögé került, s kiszabadulva Angliában telepedett le politikai menekültként).

Zsarnokoskodó elődje már 1988-ban figyelmeztette a New York-i ENSZ-székházban összegyűlt tagállamok képviselőit, hogy a hullámok el fogják nyelni országát. Ha csak egy métert növekszik a tengerszint, egy vihar áradata már katasztrofális hatással lehet a nemzetre, közölte az egybegyűltekkel.

Nasheed Ausztráliát és Sri Lankát szemelte ki, mint lehetséges menekülési irányvonalat népe számára. Ide mentené át népét úgy, hogy az ország turizmusból származó bevételeit és a szuverén nemzeti vagyonból nagy földterületeket venne egy másik országban a 393 000 maldív polgár számára. “Az éghajlatváltozást nem tudjuk megváltoztatni, ezért máshol kell földet vásárolnunk”, jelentette ki 2008-ban. Három hónappal a bejelentése után egy másik szigetország, Kiribati vezetése is hasonló szándékról nyilatkozott a sajtónak. Ők is új földek után néznek.

Egy ausztrál kisváros, a Pyrenees Shire be is jelentkezett azzal, hogy szívesen eladnának olcsón földterületeket a migráló maldívoknak. Sőt még az ottani klíma sem lenne túlságosan eltérő a Maldív-szigetekétől. Időközben azonban új polgármestere lett a településnek. Ő már nem volt hajlandó nyilatkozni a kérdésben!

–

Megőrizni vagy kivándorolni

Vannak megfigyelők, akik úgy látják, a Maldív-szigeteknek befellegzett – vagy inkább behullámzott. Egyes megfigyelők elhibázottnak vélték Nasheed fatalizmusát, mondván, ha nem jelentené ki, hogy a Maldív-szigeteknek annyi, és a kollektív elvándorlás szükségszerű, akkor sokkal több segítséget kaphatna a nemzetközi szervezetektől országa megmentésére.

Egy korábbi cunami és a tengerszint-emelkedés például egyaránt elvitték a partok homoktartalmát a szigetek belsejébe, természetes hullámtörőt alakítva ki ott. A külső területeken 30 centimétert, beljebb 60 centimétert emelkedett a szárazföld magassága a “homokátrendezés” következményeként. Az is kérdés, hogy a korallszigetek növekedése lépést tud-e tartani a tengerszint emelkedésével. Ha igen, az nagy áldás a Maldív-szigetek lakóinak.

Egy migrációs program részeként az ország kisebb szigeteiről 3000 lakost a nagyobb szigetekre költöztettek.

Ha az ember a tudomány segítségével hasonló védekező lépéseket tesz, nem kizárható, hogy a Maldív-szigetek megőrizhető, vallják a tudomány hívei. Ezt az irányzatot hívják “geoengineering”-nek, ami egy muszlim országban nem könnyű portéka egy elnök kezében. A 2004-ben bekövetkezett dél-kelet-ázsiai cunami után egyes helyi vallási vezetők átokként, Allah csapásaként emlegették a szökőárt, mely lecke arra, hogy az ember megváltoztassa életét.

Allah közbeszól

Nasheed a New York Times-nak beismerte, hogy beszédeibe bele kell szőnie Isten alakját, a vallásos polgároknak ugyanis nehéz megértenie a kapcsolatot az emberi tettek és a klímaváltozás között. “Az átlagos halásznak, aki jelentéktelennek érzi magát Isten előtt”, e kapcsolat megértése nem megy. Neki úgy kell beadni az üzenetet, hogy “az időjárási jelenségek a természet miatt, nem az ember miatt változtak meg, de ha az ember karbonsemlegessé tud válni, akkor Isten másképp tud cselekedni” az ember érdekében. “De Istennek ott kell lennie ebben a párbeszédben”. A nyugati világtól távol így néz ki a klímapolitika a 21. században…

Nasheed-ot 2012-ben egy politikai puccs folytán elmozdították elnöki székéből. Jelenleg az alenlöke vezetői az országot. Már kormányzása utolsó évében számos Csendes-óceáni szigetország kénytelen volt repülőgépen hozatni ivóvizet a lakóinak, mert a tengerszintemelkedés tönkretette a szigetek talajvizét.

Mennyit emelkedik?

Az ENSZ égisze alatt működő IPCC szerint az évszázad végére 17,8 és 58,4 centiméter között lesz a tengerszint emelkedése, de a tudósok nagy része ezt is óvatos becslésnek tartja. Az emelkedés valós mértéke magasabb is lehet. Műholdas mérések szerint 1993 óta évente átlagosan 3,3 milliméterrel emelkedett a tengerek szintje. A Maldív-szigetek körül 2,2 milliméteres növekedést mértek. Ennek értelmében nem zárható ki, hogy az évszázad végére egy méter emelkedjen ott a tenger.

forrás: piacesprofit.hu

Az ország ifjú elnöke, a 2008-ban -csaknem 20 évnyi meghurcoltatás és politikai fogolyként való raboskodás után- 40 évesen beiktatott Mohamem Nasheed azt az ígéretet tette kicsinyke népének, hogy új hazát talál nekik. Nasheed eltökélte, hogy dekarbonizálja az országot. “Ha az ember gyalogolhat a Holdon, akkor mi is legyőzhetjük közös karbon-ellenségünket”, mondta elnöki beszédében a Maumoon Abdul Gayoom diktátor hatalmát újságíróként oly sokáig ellenző, és saját számítása szerint tizenháromszor lesittelt Nasheed, aki 2001-ben parlamenti képviselő lett (majd újra a rácsok mögé került, s kiszabadulva Angliában telepedett le politikai menekültként).

Zsarnokoskodó elődje már 1988-ban figyelmeztette a New York-i ENSZ-székházban összegyűlt tagállamok képviselőit, hogy a hullámok el fogják nyelni országát. Ha csak egy métert növekszik a tengerszint, egy vihar áradata már katasztrofális hatással lehet a nemzetre, közölte az egybegyűltekkel.

Nasheed Ausztráliát és Sri Lankát szemelte ki, mint lehetséges menekülési irányvonalat népe számára. Ide mentené át népét úgy, hogy az ország turizmusból származó bevételeit és a szuverén nemzeti vagyonból nagy földterületeket venne egy másik országban a 393 000 maldív polgár számára. “Az éghajlatváltozást nem tudjuk megváltoztatni, ezért máshol kell földet vásárolnunk”, jelentette ki 2008-ban. Három hónappal a bejelentése után egy másik szigetország, Kiribati vezetése is hasonló szándékról nyilatkozott a sajtónak. Ők is új földek után néznek.

Egy ausztrál kisváros, a Pyrenees Shire be is jelentkezett azzal, hogy szívesen eladnának olcsón földterületeket a migráló maldívoknak. Sőt még az ottani klíma sem lenne túlságosan eltérő a Maldív-szigetekétől. Időközben azonban új polgármestere lett a településnek. Ő már nem volt hajlandó nyilatkozni a kérdésben!

–

Megőrizni vagy kivándorolni

Vannak megfigyelők, akik úgy látják, a Maldív-szigeteknek befellegzett – vagy inkább behullámzott. Egyes megfigyelők elhibázottnak vélték Nasheed fatalizmusát, mondván, ha nem jelentené ki, hogy a Maldív-szigeteknek annyi, és a kollektív elvándorlás szükségszerű, akkor sokkal több segítséget kaphatna a nemzetközi szervezetektől országa megmentésére.

Egy korábbi cunami és a tengerszint-emelkedés például egyaránt elvitték a partok homoktartalmát a szigetek belsejébe, természetes hullámtörőt alakítva ki ott. A külső területeken 30 centimétert, beljebb 60 centimétert emelkedett a szárazföld magassága a “homokátrendezés” következményeként. Az is kérdés, hogy a korallszigetek növekedése lépést tud-e tartani a tengerszint emelkedésével. Ha igen, az nagy áldás a Maldív-szigetek lakóinak.

Egy migrációs program részeként az ország kisebb szigeteiről 3000 lakost a nagyobb szigetekre költöztettek.

Ha az ember a tudomány segítségével hasonló védekező lépéseket tesz, nem kizárható, hogy a Maldív-szigetek megőrizhető, vallják a tudomány hívei. Ezt az irányzatot hívják “geoengineering”-nek, ami egy muszlim országban nem könnyű portéka egy elnök kezében. A 2004-ben bekövetkezett dél-kelet-ázsiai cunami után egyes helyi vallási vezetők átokként, Allah csapásaként emlegették a szökőárt, mely lecke arra, hogy az ember megváltoztassa életét.

Allah közbeszól

Nasheed a New York Times-nak beismerte, hogy beszédeibe bele kell szőnie Isten alakját, a vallásos polgároknak ugyanis nehéz megértenie a kapcsolatot az emberi tettek és a klímaváltozás között. “Az átlagos halásznak, aki jelentéktelennek érzi magát Isten előtt”, e kapcsolat megértése nem megy. Neki úgy kell beadni az üzenetet, hogy “az időjárási jelenségek a természet miatt, nem az ember miatt változtak meg, de ha az ember karbonsemlegessé tud válni, akkor Isten másképp tud cselekedni” az ember érdekében. “De Istennek ott kell lennie ebben a párbeszédben”. A nyugati világtól távol így néz ki a klímapolitika a 21. században…

Nasheed-ot 2012-ben egy politikai puccs folytán elmozdították elnöki székéből. Jelenleg az alenlöke vezetői az országot. Már kormányzása utolsó évében számos Csendes-óceáni szigetország kénytelen volt repülőgépen hozatni ivóvizet a lakóinak, mert a tengerszintemelkedés tönkretette a szigetek talajvizét.

Mennyit emelkedik?

Az ENSZ égisze alatt működő IPCC szerint az évszázad végére 17,8 és 58,4 centiméter között lesz a tengerszint emelkedése, de a tudósok nagy része ezt is óvatos becslésnek tartja. Az emelkedés valós mértéke magasabb is lehet. Műholdas mérések szerint 1993 óta évente átlagosan 3,3 milliméterrel emelkedett a tengerek szintje. A Maldív-szigetek körül 2,2 milliméteres növekedést mértek. Ennek értelmében nem zárható ki, hogy az évszázad végére egy méter emelkedjen ott a tenger.

forrás: piacesprofit.hu

Agyi rendellenességek

A Roschesteri Egyetem kutatói fehér egereket tettek ki a hazai településeken is jelenlévő kisméretű szálló por szennyezettségnek. Azt tapasztalták, hogy ha az egerek fiatalkorukban szennyezett környezetben élnek, akkor különböző idegrendszeri károsodások alakulnak ki náluk. A kutatók szerint a fejlődési rendellenességek épp azokat a területeket érintik az agyban, amely az embereknél az autizmushoz és a skizofréniához köthető – számolt be az eredményekről a legszennyezes.hu.

Férfiak veszélyben

A káros hatások elsősorban a hímnemű egereknél volt megfigyelhető, ami azért is érdekes, mert az autizmus és a skizofrénia is elsősorban férfiaknál jelentkezik.

Deborah Cory-Slechta professzor szerint eredményeik újabb bizonyítékkal támasztják alá, hogy a légszennyezettség komoly idegrendszerei zavarokat okozhat, és hogy szerepe van az autizmus és a skizofrénia kialakulásában.

Depressziót is okozhat

A kutatás során az egereket egy átlagos amerikai város légszennyezettségének tették ki. Egy héten négy napig, négy órán keresztül lélegezték be a szennyezett levegőt az egerek. Ez az időtartam megfelel egy átlagos amerikai csecsemő kitettségének, éppen ezért az adatok különösen aggasztóak.

Korábban az ilyen kutatások a légszennyezettségnek elsősorban a légzőszervekre gyakorolt hatását vizsgálták, ám az elmúlt években egyre több bizonyíték van a szálló por idegrendszert károsító hatására.

A legfrissebb kutatások szerint a légszennyezettség rontja a gyermekek értelmi képességeit és szerepe van a depresszió kialakulásában is.

Az égboltnak azokon a részein alakulnak ki kondenzcsíkok, ahol a levegő különösen hideg és nedves – írja az MTI. Órákon át maradhatnak ilyenkor az égen a csíkok, melyek fokozatosan pehelyfelhőkké oszlanak szét. Ezek a napsugarak visszaverésével a klímát lehűthetik vagy felmelegíthetik, ám a modellszámítások azt mutatták, hogy az éghajlatmelegítő hatás erősebb.

Egy korábbi, a Nature Climate Change című szaklapban megjelent tanulmány azt igazolta, a kondenzcsíkok többet rontanak a globális felmelegedésen, mint a repülők által a légkörbe bocsátott széndioxid.

A Readingi Egyetem Emma Irvine vezette kutatócsoportja most kiszámolta, megérné-e a klíma védelme szempontjából elterelni a repülőjáratokat. A tanulmány szerint a kis gépeknél úgy érné meg az elterelés, hogy az új út legfeljebb tízszer akkora, mint a kondenzcsík, tehát egy 200 kilométeres elterelésnek 20 kilométeres kondenzcsík esetén lenne értelme. A nagy gépeknél, melyek repült kilométerenként több szén-dioxidot bocsátanak ki, háromszoros kerülőúttal éri meg az elterelés.

A repülés éghajlatkárosító hatását úgy lehetne csökkenteni, ha a világ légiirányító hatóságai meghatároznák, az elterelés járatonként megvalósítható és biztonságos-e. Ezen kívül a meteorológiai szolgálatoknak tisztázniuk kell, megbízhatóan előre tudják-e jelezni, hol képződnek kondenzcsíkok.