„Tegnap még volt a Tesla szabadalmaival volt tele egy fal a Palo Altó-i központban. Ez többé nincs így. A nyílt forráskódú mozgalom szellemében, az elektromosjármű-technológia fejlődésének érdekében eltávolítottuk”.

Ezzel a mondattal kezdődik a SpaceX-et is vezető Elon Musk forradalmi bejelentése az elektromos autókat gyártó Tesla blogján. A lépés jelentősége óriási: a cég megnyitotta szabadalmait  a versenytársak előtt, pedig a legkorábbiak is csak 2026-ban járnának le. Mint Musk annyit ötlete, ez is őrülten hangzik (először senki sem gondolta komolyan, hogy ilyen hamar, ekkora sikereket ér el a SpaceX-szel), de lehet, hogy valójában zseniális. Volt már hasonló lépés a szoftverpiacon: a Sun rengeteg szabadalmát megnyitotta, hogy a cég iránti egyre kisebb érdeklődést fokozzák. Most azonban teljesen másról van szó.

Musk szerint a Teslát azért alapították, hogy a hipszter elektromos autókból fősodor legyen, kiszorítsák mai, benzines társaikat.  Alapból azért szabadalmaztatták találmányaikat (több százat), mint bármelyik másik cég, mert Musk attól félt, hogy a nagyobb autógyárak egyszerűen lemásolják a technológiákat, és beépítik a benzines kocsikba anélkül, hogy az alternatívákkal foglalkoznának. Ez pedig még rosszabb, mint a szabadalmak. A Tesla most azt ígéri, szellemi tulajdonának védelme helyett „nem perel be senkit, aki jóhiszeműen használja a technológiáját”.

A cég már együttműködik több autógyártóval, például a Mercedes-Benzzel elektromos autókkal kapcsolatos kutatásaikon. Múlt héten pedig arról tárgyaltak a BMW-vel, hogy építsenek közös infrastruktúrát a kocsikhoz. Most úgy döntöttek, inkább az egész világgal megosztják a technológiát, mert gyorsabb fejlődést eredményez, mint néhány kétoldalú stratégiai partnerszövetség.

Gyors tempó ez egy olyan cégtől, ami még mindig küzd azért problémákkal: nem egyértelmű, hogy hosszú távon sikeresek lehetnek-e, és technológiai problémákkal is birkóznak, még akkor is, ha a hivatal ellenőrzése végül mindent rendben talált a kigyulladt akkumulátorok ügyével kapcsolatban. A mérleg másik serpenyőjében ott van az új töltő, amit az angol sajtó csak superchargernek (szupertöltő) hív: sokkal gyorsabban feltölthetőek vele a kocsik, akár percek alatt. Ezzel pedig ledolgozták azt a hátrányt, amit eddig a benzines kocsikkal szemben tartottak. Egyelőre csak pár száz töltőállomás van, Európában húsz, de 2015-re már az egész USA-t lefednék, és az EU területén is jó párat építenek még (Magyarországig sajnos nem érnek el).

Néhányan hősnek nézik tevékenységért Muskot, mások naiv idealistának tartják, amiért fő célja az elektromos autókkal a klímaváltozás elleni küzdelem. De a Paypalból meggazdagodott milliárdos nem naiv, a Tesla nem a jótékonykodásról szól. Azt is tudja, hogy a küzdelem nem az elektromos autók piacából való részesedésről szól, hanem a régi megoldás és az elektromos autók harcáról. Nem más gyártók elektromos autóival kell foglalkoznia: ők minél több pénzt raknak minden egyes új akkumulátorba, annál olcsóbb lesz a termék.

Minél több elektromos autó lesz az utón, annál nagyobb lesz az igény az elektromos töltőállomásokra. A szabadalmak megnyitásával tehát a cég ugyan másokon keresztül, de saját magának nyit utat. Mellékhatásként pedig talán bevitt egy gyomrost is az amerikai szabadalmi rendszernek: ha bejön a számítása, egyre többen követhetik majd példáját, és vége lehet annak, hogy minden gondolatot (mondjuk a lekerekített sarkú négyzetet) levédjenek, csak azért, hogy utána értelmetlenül hosszú pereskedéssel erre szakosodott cégek milliókhoz jussanak.

forrás: index.hu

2014. június 12-én A fenntartható fejlődés oktatása címmel a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, a CSEMETE Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a SZTE JGYPK Interaktív Természetismereti Tudástár országos fórumot rendezett Szegeden.

A fórumon elhangzott, hogy az oktatás minősége a fenntartható fejlődés egyik legfontosabb tényezője. Hatása számos különböző folyamaton keresztül érvényesül. A művelt, a kultúra értékeit középpontba helyező emberek fogyasztási szokásai kevésbé terhelik a környezetet. A természet bonyolult összefüggéseinek, egyensúlyainak megértése, az emberi tevékenységnek a környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos tudás megalapozza a fenntartható fejlődést támogató attitűdöket, továbbá a környezettudatos magatartás számos eleme közvetlenül is tanítható. Az oktatás másik fontos hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez a tudományos és technológiai pályákra való felkészítés, olyan hivatásokra való képzés, amelyek hozzájárulnak az energia-hatékony, környezetbarát technológiák kidolgozásához – mondta Csapó Benő egyetemi tanár.

Az 1992-es Föld-csúcs után számos felsőoktatási intézmény jelentős erőfeszítéseket tett arra, hogy a fenntartható fejlődést beillessze oktatási és kutatási programjaiba, közösségi tevékenységeibe és saját intézményirányítási folyamataiba – emelte ki Ilosvay György, a Szegedi Tudományegyetem oktatója, a CSEMETE Egyesület ügyvezető elnöke és SZTE JGYPK Interaktív Természetismereti Tudástár igazgatója.

A fenntarthatóság pedagógiájának beépítése a tanítás folyamatába vitathatatlanul minden életkorban fontos és hosszú távon nélkülözhetetlen lépés a társadalom egészének szemléletformálása és magatartásának, környezeti attitűdjének alakítása szempontjából. Különösen fontos ez a középiskolás korosztály és az általuk érintett szakképzési rendszer esetében, ugyanis az itt szerzett szakismeretek meghatározóak a környezet jövőbeni állapotára – mondta Bojtos Ferenc, a CSEMETE Egyesület munkatársa.

A környezeti nevelés szerves része kell, hogy legyen a történelem tanulmányozása is.  A tantárgyak tanításának legfontosabb feladata, hogy az emberiség múltjával, jelenével és jövőjével, azaz a gazdaság, a társadalom, a politika, a kultúra változásaival és fejlődésével  komplexen foglalkozzon – mondta Sára Endréné, a Beretzk Péter Természetvédelmi Klub elnöke.

A fenntarthatóságra nevelő iskola nem zárja be a kapuit az általa érintett közösség előtt, hanem a tanulókon és a munkatársakon keresztül a fenntarthatóság szemléletével és ismereteivel átszövi a helyi társadalmat – foglalta össze Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége, ügyvezető elnöke a konferencián elhangzottakat.

A hálózati szolgáltatóknak valószínűleg csökkenteniük kell a nap- és szélenergia-termelést az alacsony keresleti időszakokban, hogy ne terheljék túl a több mint 302 ezer kilométeres vezetékeket. Mindeközben Warren Buffet bejelentette, hogy befektetési cége 15 milliárd dollárt kíván megújuló energiába fektetni.

Miközben a megújuló energia termelés aránya közel a duplájára, 18 százalékra emelkedhet 2020-ig, csak az elmúlt évtizedben Európa ötszörösére emelte a zöld energia kibocsátását. Ezzel 400 milliárd dollár értékű piaci részesedést söpört ki olyan vállalatoktól, mint a német RWE vagy a francia GDF Suez – írja a Bloomberg.

szélerőműpark 121015A lenyűgöző bővülés mögött az áll, hogy az Európai Unió államai erőteljesen igyekeznek csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást, a cél az, hogy az 1990-es szintekhez képest az évtized végére 20 százalékkal essen ennek mértéke. Jelenleg pedig arról folyik a diskurzus, hogy 2030-ra ez a 40 százalékra nőjön.

Túlkínálat zuhanó árakkal

Az európai benchmarknak számító német villamosenergia-árak több mint 60 százalékkal zuhantak 2008 júniusa óta. Ez alapvetően a csúcsokat döntögető kínálatnak köszönhető, de erős hatással bír az is, hogy az eurózóna elhúzódó gyenge gazdasági teljesítménye alaposan visszafogja a keresletet.

„Néhány tagállamban túl gyorsak vagyunk” – jelentette ki Günther Oettinger, az EU energiaügyi biztosa egy júniusi interjúban. Hozzátette, a régiónak jobb infrastruktúrára van szüksége ahhoz, hogy integrálni tudja az új energiát.

Nyolc ország, köztük Németország és Bulgária is arra kényszerül, hogy exportáljon vagy visszafogja a termelést a nyári, alacsonyabb kereslet jellemezte időszakokban – áll az Entso-e májusi jelentésében. Emellett a hálózatok működésének kockázata általánosnak mondható Bulgáriában, Spanyolországban, illetve Romániában, ahol a szomszéd országokba irányuló szállítások a szükségesnél alacsonyabb mértékűek.

Veszteséggel is termelnek

Mindemellett egyes gyártók nem állítják le vagy korlátozzák a szén- és atomerőműveket, melyeknek több órára van szükségük ahhoz, hogy újra elérjék a teljes termelési kapacitást. Ehelyett tovább termelnek még akkor is, ha tudják, az árak negatívba fordulnak, vagyis nekik kell fizetniük a fogyasztóknak az energiahasználatért.

zöld_energia_123rfNémetországban és Ausztriában 55 órában mértek negatív árakat a napközbeni és másnapi piacon 2014 első öt hónapjában, szemben az egy évvel korábbi 27 órával. Eközben a német napenergia termelés 83 százalékkal bővült az első negyedévben, miközben a szárazföldi szélenergia kibocsátás 21, míg a tengeri 34 százalékkal emelkedett.

Dől a pénz

A költségek és az infrastrukturális problémák ellenére az európai kormányok 2012-ben 57 milliárd dollárt fordítottak zöld energia projektekre, ami a globális 101 milliárd dollár több mint felét tette ki.

Ezzel szemben az új európai projektekbe fektetett összeg 43 milliárd dollárra zsugorodott tavaly a 2012-es 80,2 milliárdos szinthez képest. A befektetések még úgy sem álltak le, hogy az EU energia kereslete 2008-ban tetőzött. A várakozások szerint idén 0,3 százalékos lehet a visszaesés.

Warren Buffet elszólta magát

Mindeközben a világ egyik leghíresebb befektetője, Warren Buffet érdekes kijelentést tett a napokban. Egy Las Vegas-i konferencián szinte „véletlenül” szólta el magát, hogy a jelenlegi 15 milliárdos befektetések mellett további 15 milliárd dollár áll készen, amelyet vállalata, a Berkshire Hathaway megújuló energiába fektethet.

Warren Buffett

A Berkshire még 2000-ben vásárolt és fejlesztett fel egy iowai energetikai holdingot. Az így létrejött részleg jelenleg Berkshire Hathaway Energy néven fut, és elektromos hálózatokat működtet az Egyesült Királyságban, gázvezetékeket a Nagy-tavak vidékétől Texasig, illetve áramszolgáltatókat több amerikai államban. Emellett a megújuló energia fronton számos szélerőmű és napelem farmba fektetett már a vállalat – írja a Bloomberg.

A megújuló energiába folyó pénzre azért is van szüksége az Egyesült Államoknak, mivel az ország egyre inkább csökkenteni akarja a fosszilis energiahordozóktól való függőségét. A legfrissebb becslések szerint az áramszolgáltatók szén-dioxid-kibocsátása 30 százalékkal csökkenhet 2005 és 2030 között.

forrás: tozsdeforum.hu

A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet több mint egy éve kezdett intenzíven kampányolni Afrika elsőként, 1925-ben alapított nemzeti parkjának védelmében Célja az volt, hogy az olajvállalat tevékenységét a Demokratikus Kongóban található park határain kívülre szorítsa.

“A mai nap nem csak a Föld győzelmét jelenti, hanem az előremutató üzletpolitikai szemléletváltásét is. Ezt a sikert a kongói kormány tisztviselői és aktivistái érték el, valamint mindazok a tömegek, akik világszerte csatlakoztak a Virungáért folytatott harchoz.” – mondta Marco Lambertini, a WWF nemzetközi főigazgatója. “Most van itt az ideje, hogy Kongó kormánya megerősítse elkötelezettségét a Virunga kiemelkedő egyetemes értékének megőrzésében azzal, hogy az UNESCO kérésének megfelelően eltöröl minden olajfúrási engedélyt a park teljes területére vonatkozóan.”

2013. októberében a WWF panaszt nyújtott be a SOCO tevékenységét illetően az OECD-hez.  A mai bejelentés a két fél között zajló hosszú egyeztetési folyamat eredménye. A SOCO kivonul a Virunga területéről, miután befejezik a jelenleg zajló vizsgálataikat, mint például szeizmikus teszteket az Edward-tónál. A vállalat bejelentette, hogy olajfúrásokat nem fog végezni a park területén, amelyek a WWF figyelmeztetése szerint komoly környezeti károsodáshoz vezethetnének.

–

“Ha Virungát nem fenyegeti többé az olajfúrások kockázata, akkor a terület kongói emberek reményforrása lehet. Ahogy más afrikai országokban is, megfelelő befektetésekkel, ez a nemzeti park az ország vezető gazdasági faktorává válhat.” – mondta Marco Lambertini.

A Virunga Nemzeti Park biodiverzitása felbecsülhetetlen. Számos ritka fajnak ad otthont, köztük a híres, kritikusan veszélyeztetett hegyi gorillának, az okapinak, vagy az erdei elefántnak. Emellett az Edward-tó parkhoz tartozó része több mint 50 000 család megélhetését biztosítja munkahelyek teremtésével, valamint élelem forrásként és ivóvíz-készletként.

Egy WWF által készített független jelentés becslései szerint a park több mint 400 millió dollár (USD) éves jövedelmet tudna biztosítani ökoturizmuson és halászaton keresztül.

A WWF hisz abban, hogy a mai bejelentés precedens értékű a Világörökség részét képező területek megóvásában, és továbbra is ezekért az értékekért fog harcolni.

–

“A Virungáért 750 000 ember állt ki. Hozzájuk, és azokhoz a milliókhoz, akik lehetővé tették a WWF és partnerei munkáját, ma világos üzenettel fordulunk: köszönjük a felbecsülhetetlen támogatást! De ne feledjük azt sem: a munkánk még nem ért véget!” – mondta Marco Lambertini.“Van még mit tennünk Virungáért is, de a kormányokkal és vállalatokkal világszerte együtt kell dolgoznunk azért, hogy a Világörökség részét képező területekre nehezedő terhet enyhítsük.”

Június második felében Dohában, Katarban tartják az UNESCO Világörökség Bizottság éves ülését, ahol az ausztrál Nagy Korallzátony, a Tanzánia ékességeként számon tartott Selous Vadrezervátum és a spanyol Donana Nemzeti Park mellett a Virunga Nemzeti Park természetvédelmi státuszát is megtárgyalják.

A beszámolóban bemutatott 15 faj között szerepel egy új repülő mókus faj (Biswamoyopterus laoensis), amelynek egyetlen példányát egy laoszi vadhúspiacon gyűjtötték be. Jellegzetes vörös és fehér bundájával a laoszi óriás repülő mókus az első megismert repülő mókus faj Dél-Kelet Ázsiában.

Kambodzsában a kutatók egy új poszátát találtak a főváros, Phnompen kellős közepén. A kambodzsai varrómadarat (Orthotomus chaktomuk) először 2009-ben jegyezték fel egy rutin madárinfluenza-ellenőrzéskor. Az ezt követő vizsgálatok során tanulmányozták az állat tollazatát, hangját és genetikai állományát, majd hivatalosan is új fajként azonosították a madarat.

“A fajfelfedezések megerősítik, hogy a Mekong folyó vidéke egyike a világ biológiailag leggazdagabb és legváltozatosabb régióinak. Éppen ezért óvnunk kell ezeket a területeket, és meg kell akadályoznunk, hogy még több faj tűnjön el a bolygóról. A legfontosabb az lenne, hogy a kormányok támogassák a természetvédelmet és a fenntartható fejlődést.” – mondta Dr. Thomas Gray, a WWF Mekong-medence Fajvédelmi Programjának vezetője.

Vietnámban egy furcsa kinézetű denevért láttak még 2008-ban a Cat Ba szigeten, de egészen addig nem ismerték a fajt, amíg be nem fogtak néhány példányt.  Ekkor a kutatócsoport megállapította, hogy egy korábban nem ismert fajról van szó. A Griffin hártyásorrú denevér (Hipposideros griffini) groteszk, húsos orráról ismerhető fel, amelynek szerepe van a denevérek által használt, visszhangok segítségével történő tájékozódásban.

kambodzsai varrómadár

Szintén Vietnámban fedeztek fel egy apró, szinte átlátszó halat, amelynek igen bonyolult testfelépítése van. A priapiumhalak csoportjába tartozó Phallostethus cuulong nemi szervei a szája mögött találhatóak. Fejjel párosodik, mely során a hím, a termékenység egyik ókori görög istenségéről, Priapusról elnevezett, horogszerű nemzőszervével csatlakozik rá a nőstényre.

Az őt felfedező kutató édesanyja után elnevezett Helen repülőbékáját (Rhacophorus helenae) szintén Vietnámban találták. Az óriási zöld béka a fák tetején siklik nagyméretű, úszóhártyás végtagjait használva, és csak párzáskor ereszkedik le az esőtócsákba. Helen repülőbékáját egy kis, alacsonyan fekvő erdőfolton találták, amelyet mezőgazdasági földterület vesz körül. Az alacsonyan fekvő trópusi erdők a fakitermelések miatt a világ legveszélyeztetettebb élőhelyei közé tartoznak. Helen fákon élő békáját még csak most fedezték fel, máris veszélyeztetett gyorsan szűkülő élettere miatt.

Egy másik, magasan repülő új faj, a repülő gekkó (Ptychozoon kaengkrachanense), melyet a thaiföldi Kaeng Krachan Nemzeti Park hegyvidéki örökzöld erdejében fedeztek fel. Az önmagát színével álcázó, mintás gekkó kitárja az oldalán és lábujjai között lévő bőrlebenyeit, ezzel segítve a siklást az ágakról a fa törzsére.

Egy laoszi barlangban Dr. Peter Jäger felfedezte a vadászpókok egy új faját (Sinopoda scurion), amely a világon az első felfedezett vak pókfaj: egyáltalán nincs szeme. Az állat látószervének visszafejlődése annak tudható be, hogy tartósan sötétségben él.

A Titokzatos Mekong jelentés 15-öt emel ki azon fajok közül, melyek a tudomány által újonnan lettek azonosítva 2012-ben és 2013-ban. Összesen 290 növény-, 24 hal-, 21 kétéltű-, 28 hüllő-, 3 emlős- és 1 madárfajt fedeztek fel ebben az időszakban a Mekong vidékén, amelyeket mind hivatalosan új fajként ismertek el a kutatók. Ez a terület érinti Kambodzsát, Laoszt, Mianmart, Thaiföldet, Vietnámot és Kína délnyugati, Yunnan tartományát. 1997 óta elképesztő számú, 2077 új fajt írt le a tudomány a Mekong-medencében és környékén.