Amennyiben a magánépíttető vásárolja meg az anyagokat, és nem a kivitelező, akkor a többség megnézi a csomagoláson szereplő jelzéseket, tanúsítványokat. Ezek segítik a vevő tájékozódását vásárláskor, és így vélhetően nagyobb bizalmat kelt a vásárlók szemében.  A magyarok szinte egyöntetűen (98 százalék) úgy vélik, hogy fontos, hogy a felhasznált építőanyagok környezet- és egészségbarát legyenek. Hasonlóan egyöntetűen, a megkérdezettek 95 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább megvásárolna egy környezetbarát építési anyagot egy hagyományossal szemben – derült ki a Mapei Kft. 2014. májusában 800 magánépíttető körében végzett online felméréséből.

Mást hisz, mint amit megadna érte

Arra a kérdésre, hogy mennyivel kerülnek többe a környezetbarát termékek, a válaszadók 5 százaléka válaszolt úgy, hogy nincs lényeges különbség. 52 százalék taksálta 10-20 százalékkal drágábbnak a környezetbarát termékeket. 20-40 százalékkal magasabb árat a megkérdezettek 31 százaléka mondott. 50 százalék, vagy annál több árkülönbséget pedig a válaszadók 11 százaléka vél.

A becsült ár átlaga megközelíti a valós árát, azonban azt sokallja a piac, és annál kevesebbet fizetne a környezetbarát termékekért. A válaszadók többsége (72 százalék) 10-20 százalékkal fizetne többet, míg 16 százalék válaszolt úgy, hogy nem, vagy alig adna többet egy környezetbarát építőanyagért. 30-40 százalékkal magasabb árat a megkérdezettek 10 százalék fizetne meg, 50 százalékkal magasabb árat pedig mindössze a megkérdezettek 2 százaléka adna.

Nem fizeti meg a piac az árkülönbséget

A felméréskor nem állt rendelkezésre a hagyományos és környezetbarát építőanyagok ára közötti különbségére vonatkozó iparági adat, azonban a tapasztalatok szerint a differencia ma átlagosan 30 és 50 százalék között alakul, ami lényegesen magasabb, mint amit a piac többsége megfizetne. Azonban Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője szerint árnyaltabb a kép, mint elsőre tűnhet: ritka, hogy egy magánépíttető a teljes épületet környezet- és egészségbarát anyagokból készíti el.

“Jellemzően a legérzékenyebb területeken igyekeznek kiváltani a hagyományos anyagok használatát környezet- és egészségbarát anyagokra. Ilyen például a gyerekszoba, a háló vagy a fürdőszoba, melyek penészmentesítésére még a kisebb költségvetéssel rendelkező magánépíttetők is gyakran fordítanak” – mondta az ügyvezető.

Paks 2 feléből az összes magyar rezsije feleződhetne

Paks árának feléből, azaz 1,6 ezer milliárd forintból 25 év alatt megvalósítható lenne egy, az összes magyar családi ház leszigetelésére irányuló energiahatékonysági program, ám a fejlesztéseket már mindössze 64 milliárd forintból el lehetne indítani.

forrás: piacesprofit.hu

A világ vezető hitelminősítő intézete, a Standard & Poor’s (S&P) szerint többé nem lehet ignorálni a környezeti változásokat és a szélsőséges időjárást, mint egy ország gazdasági életképességének befolyásoló erejét.Az S&P új jelentése a 21. századi megatrendeket latolgatta, amelyek között az idősödő lakosság után második helyet szerzett a fontossági listán az éghajlatváltozás.

Az S&P beismerte, hogy eddig azon az állásponton voltak, a kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedés és klíma miatti, szélsőséges időjárási eseményeknek való kitettség nem befolyásolhatja egy ország hitelképességét – de mára felülvizsgálták e nézetüket. Olyan mértékű károkat szenvednek infrastruktúrák és olyan költséges katasztrófaelhárítási költségek nehezednek a kormányok költségvetéseire, hogy a hitelminősítők már ezt is kénytelenek belevenni az összképbe. Mivel a klimatológusok szerint a katasztrófák csak folytatódni és erősödni fognak, az S&P azt valószínűsíti, hogy előbb-utóbb ez hitel-leminősítésekben fog lecsapódni.

A S&P egy 116 országot tartalmazó listát is összeállított a környezeti sérülékenység alapján. A húsz legveszélyeztetettebb állam egytől-egyig fejlődő ország, köztük Kambodzsa, Szenegál, Banglades és Vietnam, jelentette a Bloomberg hírügynökség. Az érintettség oka kettős, nemcsak a földrajzi viszonyoknak tudható be, hanem annak is, hogy a termelőtevékenység túlságosan az agráriumban összpontosul, amely mindig időjárásfüggő. A legkevésbé érintett országok között van Luxemburg, Svájc és Ausztria.

A lista összeállításakor három tényezőt vettek figyelembe:

a lakosság mekkora része él olyan területeken, mely mindössze 5 méterrel van a tengerszint felett,

a mezőgazdaság hányada a GDP-ben,

a Notre Dame University által összeállított klímasérülékenységi indexet

Jó helyen vagyunk, vagy mégsem?

Érdekes módon, Magyarországot a világ 6 legkevésbé veszélyeztetett országa közé sorolták. Ez azonban némileg megkérdőjelezi a vizsgálat hitelességét: való igaz, az ország lakossága nem él a tengerszint alatt (valójában tenger sincs a közelében, így ez a szempont teljességgel érdektelen – ezért állhatott elő, hogy a toplista elején csupa olyan közép-európai ország végzett, amelynek nincs tengerpartja). Vagyis a tengerszint, mint fő szempont torzít.

Hazánk gyakori árvizei ugyanakkor igenis bizonyítják, hogy az erősödő viharok és esőzések formájában nagyon is jócskán megérzi és elszenvedi Magyarország a klímaváltozás kedvezőtlen mellékhatásait – ahogy a balkáni térség is, miképp azt az elmúlt hetekben ott végighömpölygő árvíz bizonyítja, mely egymillió háztartást érintett. Ezzel azonban nem számolt az S&P. Ahogy a sivatagosodás mértékével, a tájfunoknak való kitettséggel és kismillió más tényezővel sem. A jövőben vélhetően finomodni fog és kiterjedtebb lesz az összesítés szempontrendszere.

Veszélyeztetettségi lista

A leginkább veszélyeztetettektől a legkevésbé érintettekig:

116, Kambodzsa, 115, Vietnam, 114, Banglades, 113, Szenegál, 112, Mozambik, 111, Fidzsi-szigetek, 110, Fülöp-szigetek, 109, Nigéria, 108, Pápua Új-Guinea, 107 és 106, Indonézia és Suriname (közel azonos adatokkal), 105, Etiópia, 104 és 103, Albánia és Kenya, 102 és 101 Kongó és India, 100, Egyiptom, 99, Thaiföld, 98 és 97, Ghána és Grenada, 96, Cape Verde, 95, Belize, 94, Pakisztán, 93 és 92, Malajzia és Marokkó, 91, Honduras, 90, Burkina Faso, 89 és 88, Angola és Kamerun, 87, Libanon, 86, Ruanda, 85, Uganda, 84 és 83 és 82, Kína és Ecuador és Jamaica, 81 és 80, Azerbajdzsán és a Bahama-szigetek, 79, Srí Lanka, 78, El Salvador, 77, Zambia, 76, Gabon, 75 és 74, Barbados és Lettország, 73, Dominikai köztársaság, 72, Új-Zéland, 71, Mongólia, 70, Izland, 69, Bahrein, 68, Peru, 67, Guatemala, 66, Bolívia, 65, Grúzia, 64 és 63 és 62, Észak-Korea és Kuvait és Szingapúr, 61, Paraguay, 60 és 59 és 58, Argentína és Panama és Uruguay, 57, Brazil, 56, Kongói Demokratikus Köztársaság, 55, Japán, 54, Málta, 53 és 52, Katar és Szerbia, 51, Costa Rica, 50 és 49, Észtország és Görögország, 48 és 47, Jordánia és Törökország, 46, Venezuela, 45, Kolumbia, 44, Ukrajna, 43 és 42 és 41, Izrael és Kazahsztán és Hollandia, 40, Dél-Afrikai Köztársaság, 39, Omán, 38, Macedónia, 37 és 36, Trinidad és Tobago és az Egyesült Arab Emírségek, 35, Orosz Föderáció, 34, Ciprus, 33 és 32, Botswana és Mexikó, 31, Ausztrália, 30, Románia, 29, Litvánia, 28, Bosznia-Hercegovina, 26, Szaúd-Arábia, 26, Spanyolország, 24, Belgium, 24, Portugália, 23, Olaszország, 22, Dánia, 21, Horvátország, 20, Chile, 19, Bulgária, 18, Finnország, 17 és 16, Írország és Norvégia, 15, Svédország, 14, Fehéroroszország, 13, Kanada, 12, Anglia, 11 és 10, Lengyelország és az USA, 9, Franciaország, 8, Németország, 7, Szlovénia, 6, Magyarország, 5, Szlovákia, 4, Csehország, 3, Ausztria, 2, Svájc, 1, Luxemburg. (Érdekes, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság kétszer is szerepel a listán…!)

forrás: piacesprofit.hu

Fürjes Balázs budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos szerdán, az Üllői út és a Könyves Kálmán körút kereszteződésénél elhelyezkedő létesítmény bemutatása és bejárása alkalmával rendezett sajtótájékoztatón elmondta, hogy a bontással együtt 14 hónapig tartott az építési munka, “ez ebben a nagyságrendben egyedülálló”.

Fürjes hozzátette, megkezdődött az átadás-átvételi eljárás, valamint a használatbavételi engedélyezés, a megrendelő, azaz a magyar állam, illetve a hatóságok szigorúan ellenőrzik az épületet.

“Nyugodtan mondhatjuk, hogy az új Fradi-stadion a legek stadionja lett, s nem csak azért, mert Magyarország legeredményesebb, legnépszerűbb, egyben leghíresebb futballcsapatának otthona” – jelentette ki a kormánybiztos, aki kiemelte: ebben a kategóriában ez a világ leggyorsabban felépült arénája, amely a 21. század technikai vívmányait felhasználva Európa legkorszerűbb, valamint leginkább környezettudatos stadionja is.

Az elmúlt évben Magyarországon ez volt a legnagyobb középület, amely felépült, s munkahelyteremtés szempontjából is rekorder: amint a sajtótájékoztatón elhangzott, a létesítmény tervezése és kivitelezése 3000 embernek adott munkát. Az új Fradi-stadionban található az ország legnagyobb acélszerkezete, amelyet Kecskeméten gyártottak, s nincs más olyan budapesti épület, amelybe ennyi beton épült volna be. Az előre gyártott elemek Dunaújvárosban készültek el, s mint Fürjes Balázs elmondta, a régi, lebontott stadion maradványait újrahasznosították, valamint beépítették az új létesítménybe.

–

Az új Fradi-stadionban napkollektorokat használnak, s újrahasznosítják a szürkevizet. Elválasztó korlátot és hálót nem szerelnek fel a lelátókhoz, így a szurkolók közvetlenül a pálya mellett ülnek, a nézőtér teljesen fedett, a kerengőn pedig 200 LCD-kijelzőn követhetőek a pályán történő események.

Az arénában a készpénzhasználattól mentes, kártyás fizetési rendszert alkalmaznak majd, a szurkolói csoportok egymástól teljesen elkülönítve jutnak be a létesítménybe, a lelátót pedig nagyfelbontású digitális kamerarendszerrel figyelik.

Fürjes Balázs azt mondta, a beruházás közel 40 százaléka visszafolyik a költségvetésbe az építkezés alatt, illetve az azt követő egy évben különböző adónemek formájában.

Az arénában működő kamerarendszer egy speciális számítógépes technológiával egészül ki, ennek köszönhetően akár mérkőzés közben is van lehetőség a játékosok teljesítményének minden részletre kiterjedő figyelésére és elemzésére, s az öltözőben elhelyezett LCD-képernyő segítségével az edzők akár már a szünetben használhatják a rendszert.

A gyep az egyik legmodernebb technológiával készült, s a játéktér automatikus fűtési rendszerrel van felszerelve. Utóbbi működéséhez 26 kilométeres csőrendszer húzódik a gyepszőnyeg alatt.

Fürjes Balázs szerint átlagosan 15 ezer fős nézőszám várható a stadionban, amely nemzetközi mérkőzéseken 23 500, a magyar bajnoki találkozókon pedig több mint 24 ezer drukker befogadására lesz alkalmas. A kormánybiztos azt mondta, az új Puskás Ferenc Stadion felépítéséig válogatott összecsapásokat is rendeznek majd az arénában, amelyben évente legalább 200 rendezvénynapot szeretnének tartani az évi 30-50 futballmérkőzésen kívül. A téli időszakban 30 ezer fős koncertek lebonyolítására is lesz lehetőség.

Bár a hidrogénre előszeretettel hivatkoznak a jövő üzemanyagaként, nem szabad megfeledkezni róla, hogy a hidrogéngáz erősen gyúlékony, így csak nagy nyomás alatt tárolható vagy szállítható. Az efféle problémák viszont megnehezítik a gáz szélesebb körű elterjedését.

Az EPFL kutatói olyan rendszert fejlesztettek, ami két kémiai reakcióra épül. Az első fázisban a hidrogént hangyasavvá alakítják; ez folyékony formában kevésbé gyúlékony a benzinnél, és a tárolása is egyszerűbb. A második reakció állítja vissza a hidrogént az eredeti formájába. Ezzel a technológiával ráadásul a levegőből kivont szén-dioxidból hasznos vegyszereket állíthatnak elő.

Két lépésből hidrogén

Gabor Laurenczy kutatócsoportja már korábban is sikerrel alakította át a hangyasavat hidrogéngázzá. Erről a fejlesztésről számos cikk született, de egy olyan rendszerre is szükség lenne, amivel a hidrogéngázból lehet hangyasavat készíteni. Mostanra ezt is sikerült kifejleszteni – részen az EOS Holding finanszírozásának köszönhetően.

A kutatók egy lépésből szintetizáltak hangyasavat; ehhez hidrogént, illetve a levegőből kivont szén-dioxidot használták. A végeredmény más módszerekkel is elérhető, de ezek több lépésből álló folyamatok, amiket bonyolult kivitelezni, és közben számos nemkívánatos melléktermék keletkezik.

A svájci fejlesztők módszere ezzel szemben csak két kémiai reakcióból áll; a folyamatban nem veszik el semmi. A kutatók most egy olyan integrált rendszeren dolgoznak, amivel az energia biztonságosan előállítható, tárolható és szállítható.

forrás: index.hu

Mi az, ami a nagy nemzetközi multicégekben, mint például a Yoplaitben, a Coca-Colában, a Nestlében, a Bayarben, a General Electricben és a vegyipari óriás BASF-ben közös? Nem más, mint hogy Barcelonával és több amerikai nagyvárossal egyetemben az izraeli vízfigyelő berendezésre, a Blue I-ra (blue eye; „kék szem”)  bízzák vizeik szemmel tartását.

A több millió dolláros forgalmat lebonyolító izraeli cég valós idejű klórszűrő, tisztasági és egyéb paramétereket figyelembe vevő ellenőrzést biztosít a városi és ipari vizek fölött.

A Coca-Cola nem engedheti meg magának, hogy bármiféle szennyeződés vagy akár nem várt, kellemetlen íz keveredjen a titkos receptbe. A Yoplait világhírű joghurttermékeinek szintén meg kell felelnie a fogyasztók által elvárt szigorú ízbeli és biztonsági előírásoknak.

Stela Diamant, a Blue I technikai főbiztosa  elmondása alapján cége „az élelmiszeripar őrzője”.

A városi hivatalok egyre növekvő igényükként tekintenek a biztonságra. Míg jelen pillanatban nincs olyan ellenőrző rendszer a piacon, amely ki tudná szagolni a városi vizekben lévő esetleges antraxmérgezést, a Blue I okos rendszere, ha bármi gyanúsat észlel, rögtön jelentést küld, így egészen addig felfüggesztik a működést, amíg a probléma megoldásra nem kerül.

A különösen érzékeny klórszűrő monitort egy szabadalmazott elektro-optikai rendszer védi, ami a legkisebb eltérést is észleli, magyarázza Diamant.

A medencés fiúkat kivonják a forgalomból

A cég nem régiben állapodott meg egy 3 millió dolláros beruházásról az izraeli Effi Capitallal, hogy kiterjessze a legújabb elektro-optikai  megoldásait. Bevonják a TurbiPlus elemzőit, ami által a legkisebb mértékű szennyeződésre is felfigyelhetnek a városi és ipari vizekben, ill. a medencék vizében. A PRIZMA, mintegy „automa medencés fiúként” folyamatos ellenőrzése alatt tartja az úszómedencék vizét az öröklakásokban és egyéb magánterületeken. Biztosítja a helyes pH értéket és a klórtartalom megfelelő arányát, továbbá saját okostelefon alkalmazása van a távkommunikációra és –ellenőrzésre.

„A Prizma jelent és ellenőriz” – meséli Diamant – „egy olyan elemző rendszert hoztunk létre, amely semmiféle technikai személyzet segtségét nem igényli, ugyanakkor biztosítja a medence fenntartását az öröklakásokban.

A cég korábban hozzájárult a 2008-as pekingi olimpia sikeréhez a medencék tisztaságának és biztonságosságának garantálásával.

Egy Prizma medencetisztító-berendezés Németországban.

A Blue I-t 2003-ban alapították, most a Shaked Global Group, a Docor International Management és a Tene Investment Funds irányítják. Ez a befektetői csoport az izraeli cég ázsiai piacra lépését is segíti. Az egyik legutóbbi üzletet példál Kína Guangdong tartományával kötötték.

„A naggyá válás küszöbén állunk” – tekinta jövőbe Diamant.

A Coca-Cola esete

Habár mára már az új vízfigyelő cégek okos vízhálózatokhoz, okostelefonokhoz és internetes cloudokhoz kötődnek, a Blue I az elsők között kezdte kiaknázni az ezekben a területekben rejlő lehetőségeket.

„Igazi úttörők vagyunk ebben a hagyományok uralta világban” – mondja Diamant.

Napjainkra már Blue I rendszerek tízezrei működnek világszerte. A legtöbb darabot nagykereskedőkön keresztül értékesítik, beleértve azokat a rendszereket is, amelyek palackozott víz előállítását segítik.

Jelenleg 25 Coca-Cola üzembe alkalmazzák a Blue I technológiát, Izraeltől egészen Indiáig. A hatalmas üditőital gyártó cég értékeli, hogy a rendszer képes az akárcsak nyomokban fellelhető klórmennyiséget is kimutatni. Diamant felhívja a figyelmet ennek jelentőségére, ugyanis a növények sterilizálásához használnak klórt, aminek utána a szénsavas üdítőitalban nyoma sem maradhat.

Az indiai Coca-Cola palackozó üzem is Blue I-t alkalmaz.

A cég független palackozó telepei 100%-osan meg kell hogy győződjenek afelől, hogy egy csöpp klór sem vegyül a világ kedvenc üdítőitalába, a Blue I pedig épp ezt garantálja a számukra.

A Blue I 25 embert foglalkoztat Izraelben a Rosh Ha’Ayin’s Afek Ipari Parkban. A cég eredeti székhelye a Jerzsálem keleti határánál fekvő Ramat Rachel Kibbucban volt, míg az önállósodás útjára lépve el nem szakadt testvérvállalatától, a Mapal Poolstól. Körülbelül egy tucatnyi terméket forgalmaznak.

Izraelen belül az ország nemzeti vízhordója, a Mekorot, és az Izraeli Olajfinomító is a Blue I-jal szerződött.