Alternatív Energia - alternatív energia hírportál bejegyzései

Izrael szemei vigyázzák a világ ivóvízkészleteit

Mi az, ami a nagy nemzetközi multicégekben, mint például a Yoplaitben, a Coca-Colában, a Nestlében, a Bayarben, a General Electricben és a vegyipari óriás BASF-ben közös? Nem más, mint hogy Barcelonával és több amerikai nagyvárossal egyetemben az izraeli vízfigyelő berendezésre, a Blue I-ra (blue eye; „kék szem”)  bízzák vizeik szemmel tartását.

A több millió dolláros forgalmat lebonyolító izraeli cég valós idejű klórszűrő, tisztasági és egyéb paramétereket figyelembe vevő ellenőrzést biztosít a városi és ipari vizek fölött.

A Coca-Cola nem engedheti meg magának, hogy bármiféle szennyeződés vagy akár nem várt, kellemetlen íz keveredjen a titkos receptbe. A Yoplait világhírű joghurttermékeinek szintén meg kell felelnie a fogyasztók által elvárt szigorú ízbeli és biztonsági előírásoknak.

Stela Diamant, a Blue I technikai főbiztosa  elmondása alapján cége „az élelmiszeripar őrzője”.

A városi hivatalok egyre növekvő igényükként tekintenek a biztonságra. Míg jelen pillanatban nincs olyan ellenőrző rendszer a piacon, amely ki tudná szagolni a városi vizekben lévő esetleges antraxmérgezést, a Blue I okos rendszere, ha bármi gyanúsat észlel, rögtön jelentést küld, így egészen addig felfüggesztik a működést, amíg a probléma megoldásra nem kerül.

A különösen érzékeny klórszűrő monitort egy szabadalmazott elektro-optikai rendszer védi, ami a legkisebb eltérést is észleli, magyarázza Diamant.

A medencés fiúkat kivonják a forgalomból

A cég nem régiben állapodott meg egy 3 millió dolláros beruházásról az izraeli Effi Capitallal, hogy kiterjessze a legújabb elektro-optikai  megoldásait. Bevonják a TurbiPlus elemzőit, ami által a legkisebb mértékű szennyeződésre is felfigyelhetnek a városi és ipari vizekben, ill. a medencék vizében. A PRIZMA, mintegy „automa medencés fiúként” folyamatos ellenőrzése alatt tartja az úszómedencék vizét az öröklakásokban és egyéb magánterületeken. Biztosítja a helyes pH értéket és a klórtartalom megfelelő arányát, továbbá saját okostelefon alkalmazása van a távkommunikációra és –ellenőrzésre.

„A Prizma jelent és ellenőriz” – meséli Diamant – „egy olyan elemző rendszert hoztunk létre, amely semmiféle technikai személyzet segtségét nem igényli, ugyanakkor biztosítja a medence fenntartását az öröklakásokban.

A cég korábban hozzájárult a 2008-as pekingi olimpia sikeréhez a medencék tisztaságának és biztonságosságának garantálásával.

Egy Prizma medencetisztító-berendezés Németországban.

A Blue I-t 2003-ban alapították, most a Shaked Global Group, a Docor International Management és a Tene Investment Funds irányítják. Ez a befektetői csoport az izraeli cég ázsiai piacra lépését is segíti. Az egyik legutóbbi üzletet példál Kína Guangdong tartományával kötötték.

„A naggyá válás küszöbén állunk” – tekinta jövőbe Diamant.

A Coca-Cola esete

Habár mára már az új vízfigyelő cégek okos vízhálózatokhoz, okostelefonokhoz és internetes cloudokhoz kötődnek, a Blue I az elsők között kezdte kiaknázni az ezekben a területekben rejlő lehetőségeket.

„Igazi úttörők vagyunk ebben a hagyományok uralta világban” – mondja Diamant.

Napjainkra már Blue I rendszerek tízezrei működnek világszerte. A legtöbb darabot nagykereskedőkön keresztül értékesítik, beleértve azokat a rendszereket is, amelyek palackozott víz előállítását segítik.

Jelenleg 25 Coca-Cola üzembe alkalmazzák a Blue I technológiát, Izraeltől egészen Indiáig. A hatalmas üditőital gyártó cég értékeli, hogy a rendszer képes az akárcsak nyomokban fellelhető klórmennyiséget is kimutatni. Diamant felhívja a figyelmet ennek jelentőségére, ugyanis a növények sterilizálásához használnak klórt, aminek utána a szénsavas üdítőitalban nyoma sem maradhat.

Az indiai Coca-Cola palackozó üzem is Blue I-t alkalmaz.

A cég független palackozó telepei 100%-osan meg kell hogy győződjenek afelől, hogy egy csöpp klór sem vegyül a világ kedvenc üdítőitalába, a Blue I pedig épp ezt garantálja a számukra.

A Blue I 25 embert foglalkoztat Izraelben a Rosh Ha’Ayin’s Afek Ipari Parkban. A cég eredeti székhelye a Jerzsálem keleti határánál fekvő Ramat Rachel Kibbucban volt, míg az önállósodás útjára lépve el nem szakadt testvérvállalatától, a Mapal Poolstól. Körülbelül egy tucatnyi terméket forgalmaznak.

Izraelen belül az ország nemzeti vízhordója, a Mekorot, és az Izraeli Olajfinomító is a Blue I-jal szerződött.

Kezdhet búcsút inteni a világ talán legértékesebb erdejének

Az esőerdők élővilága elképzelhetetlenül gazdag. Az Amazonas-menti esőerdők még külön híresek azokról az elzárkózó erdei törzsekről, amelyek soha, vagy alig lépnek kapcsolatba a külvilággal. Ecuadorban, a Yasuni Nemzeti Parkban két ilyet tartanak nyilván, a tagaerit és taromenanét. Ők azonban pechjükre pont egy gazdag olajmezőn ücsörögnek. Az Ishpingo-Tambococha-Tiputini blokk (ITT) a becslések szerint 846 millió hordó kőolajat rejt, ami Ecuador bizonyított olajtartalékainak ötödét teszi ki.

A körülbelül Békés és Csongrád megye együttes területén fekvő Yasuniban található ITT egy hektárján több fa-, madár-, kétéltű- és hüllőfaj él, mint az USA és Kanada területén összesen, ez a világ egyik legváltozatosabb élőhelye, olyan pótolhatatlan természeti érték, amelyet könnyen pusztulásra ítélhet egy elhibázott beruházás. Nem véletlen, hogy az UNESCO 1989-ben védelem alá vette. A parkra régóta rávetült az olajkitermelés árnya – tavaly októberben a parlament rá is bólintott a kitermelést lehetővé tevő törvényre – most azonban tényleg végveszélybe kerül.

Az ecuadori kormány ugyanis a múlt csütörtökön engedélyt adott rá, hogy a térségben meginduljon az olajkitermelés. A hivatalos okiratokban csak 43-as blokknak nevezett olajlelőhely kiaknázását a Petroecuador állami olajcég egyik leányvállalata, a Petroamazonas végezheti. Rafael Correa elnök garanciákat ígér, hogy odafigyelnek a környezetvédelemre és a pénzt az ország szegény sorsú őslakosai életének jobbítására fordítják. Vannak azonban kétkedők.

A helyi környezetvédők szerint kétséges a kitermelést végző cég és az azt felügyelő állami olajvállalat környezetvédelmi elkötelezettsége. Az állami cég, a Petroecuador felügyelete alatt csak 2000 és 2008 között 1415 olajszennyezés történt Ecuadorban.

A kormány 2009-ben mégis inkább az amerikai Chevron-Texaco olajcéget perelte be rekordösszegű, 27 millió dolláros kártérítésért. Persze az amerikai cég sem volt teljesen ártatlan. A Petroecuadorral közös vállalkozásban folytattak olajkitermelést az 1990-es évek elejéig az ország északnyugati részén. A vádak szerint a társaság több mint 70 milliárd liternyi veszélyes anyaggal szennyezte be az esőerdőt. Az olajkitermelés, az erdő talajában ásott gödrökben tárolt, majd felgyújtott melléktermékei, és az olajfolyások miatt szennyezettek lettek a folyóvizek, a talaj, tömegessé váltak a rákos megbetegedések.

A teljes cikk itt olvasható.

Energiabiztonsági stratégiát mutatott be az Európai Bizottság

A javaslat, amelyet Günther Oettinger energiaügyi biztos ismertetett, június végén kerül az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elé. Főbb pontjai az energiaellátás diverzifikálására, az infrastruktúra fejlesztésére, a belső piac kiteljesítésére és az energiafelhasználás mérséklésére vonatkoznak.

A tervezet szerint a tagállamoknak jobban össze kellene hangolniuk energiapolitikájukat, és egységesen kellene fellépniük, ha külső partnerekkel tárgyalnak.

“A 2009-es gázválság óta Európa sokat tett azért, hogy energiabiztonságát javítsa, de továbbra is sebezhető” – idézi a testület közleménye José Manuel Barrosót, a bizottság elnökét.

Az ellátás zavartalanságának szavatolása érdekében a brüsszeli testület kockázatértékelő vizsgálatokat, “stressz tesztet” javasol regionális és uniós szinten egyaránt, ami a gázellátásban támadó esetleges zavarokat szimulálná, lehetőséget teremtve ezzel vészforgatókönyvek és a védekező mechanizmusok kidolgozására, illetve arra, hogy ki lehessen dolgozni, milyen eszközökkel garantálható az ellátás, milyen intézkedésekre van leginkább szükség, mely lépések a leghatékonyabbak ilyen esetekben.

“Erős és stabil partnerségre törekszünk fontos energiaellátóinkkal, de el kell kerülnünk, hogy politikai és kereskedelmi zsarolás áldozataivá váljunk” – húzta alá Günther Oettinger.

A stratégia az egységes energiapiac befejezését javasolja, a hiányzó infrastruktúra kiépítésével, a tagállamok energiapiacainak összekapcsolásával. Emellett új források felkutatására is javaslatot tesz, külön kiemelve a Kaszpi-tenger térségét, az úgynevezett déli gázfolyosó bővítését és a cseppfolyósított földgázban rejlő lehetőségek kiaknázását.

A tervezet a szolidaritási és vészhelyzeti mechanizmusok megerősítését is javasolja, aminek szellemében az Európai Bizottság átvizsgálja majd a gázellátás biztonságát szavatolni hivatott uniós rendelet előírásait és azok alkalmazását. Mindemellett a stratégia a tagállamok belső energiatermelésének szükségességét is hangsúlyozza, első sorban a megújuló energiaforrások jobb kihasználásával és a fosszilis energiahordozó fenntartható felhasználása révén.

Az egységes fellépésen az Európai Bizottság által ismertetett javaslat azt érti, hogy a brüsszeli testület már az egyeztetések korai fázisában bekapcsolódna az unión kívüli országokkal folytatott, energiabiztonságot érintő kormányközi szerződések tárgyalásaiba, emellett pedig arra is ügyelne, hogy minden ilyen megállapodás, és minden infrastruktúrát érintő beruházás az uniós joggal összhangban valósuljon meg. A javaslat arra is kitér, hogy az épületek felelősek az energiafelhasználás negyedéért, a gázfogyasztás harmadáért, ezért az energiahatékonyság növelésével is jelentős mértékben lehetne javítani az ellátás biztonságát.

Energetikai korszerűsítés indul több óbudai közintézményben 350 millió forintból

A mintegy 350 millió forint tervezett összköltségvetésű projektet az Európai Unió mintegy 298 millió forinttal, 85 százalékos arányban támogatja.

A projektnyitón Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentős sikernek nevezte, hogy a III. kerület részt vett és nyert az energetikai korszerűsítést segítő KEOP-os pályázaton. Utalt arra, hogy ennek a projektnek a megvalósítása is élénkíti az építőipar tevékenységét, egyben fontos szempontnak nevezte, hogy ne csak a háztartásokban, hanem a közintézményekben is nagyságrendekkel csökkenjenek a rezsiköltségek. A miniszter aláhúzta: nincs sikeres gazdaság energia, még inkább olcsó energia nélkül.

Bús Balázs, Budapest III. kerületének (Óbuda-Békásmegyer) polgármestere hangsúlyozta, hogy az önkormányzat nemcsak a lakóépületek energetikai korszerűsítésének támogatására törekszik, hanem fontosnak tartja az önkormányzati intézmények energiahatékonyságának javítását is.

Elmondása szerint Óbudán és Békásmegyeren a közintézmények jelentős része megérett a megújításra. Ebbe az intézménykorszerűsítési programba illeszkedik a mostani energetikai korszerűsítést szolgáló projekt. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) forrásából ezúttal a Szél utcai bölcsőde, a vele egy helyrajzi számon működő Szivárvány Óvoda, továbbá a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és a Dr. Béres József Általános Iskola Királyok útja 178/e tagiskolája (a “kiserdei általános iskola”) újulhat meg.

A projekt keretében a három helyszínen sor kerül az épületek külső oldali hőszigetelésére, a külső nyílászárók cseréjére és a fűtési rendszer korszerűsítésére. A beruházásnak köszönhetően a következő telet már korszerűbb és komfortosabb körülmények között várhatják a gyerekek – tette hozzá Bús Balázs.

A polgármester szerint az energetikai megújítást szolgáló önkormányzati projektek konkrét haszna nemcsak az energiahatékonyság javítása, hanem a szemléletmód változásának előmozdítása is.

Megéri szelektíven gyűjteni!

Az EKSZ az évek során nagyfokú önkéntes hallgatói és dolgozói bevonottságon alapuló informatív környezeti nevelési programot alakított ki 14 helyszínen (4 karon, 8 kollégiumban, 1 gyakorlógimnáziumban és az Egyetemi Könyvtárban), ezzel segítve az ELTE-n tanulók és dolgozók környezettudatosságát és az intézményi fenntarthatóságot. A program 2014. április 1-jével új szakaszába lépett.

Az intézményi szelektív hulladékgyűjtés hatékonysága ugyanis olyan fokúvá vált, hogy 4 kollégiumban (ADK, NFK, NUK, VUK) csökkenteni lehetett a kihelyezett kommunális hulladékgyűjtő konténerek számát. Ezzel az ELTE EKSZ 2.250.000 Ft-os megtakarítást ért el az egyetemnek (2014. április-december közötti időszakra számítva)! Ez az összeg tovább nőhet, amennyiben a többi kollégiumban és karon is sikerül csökkenteni a termelt hulladék mennyiségét! Pozitív megerősítést jelenthet ez az eredmény minden olyan intézmény és cég számára is, amelyek tervezik, de eddig még nem vágtak bele a szelektív hulladékgyűjtés megvalósításába. A hulladék érték – méghozzá kézzelfogható!

Ez a konkrét, számokban is mérhető siker azonban nem jelenti azt, hogy az ELTE EKSZ lassítana a tempón. Továbbra is várja a fenntarthatóság iránt elkötelezett – nem csak ELTE-s – érdeklődőket, akik a gyakorlatban ismerkednének meg a környezetvédelem kérdéseivel. A csatlakozók ingyenes oktatásokon, képzéseken vehetnek részt, hasznos tapasztalatokat szerezhetnek a projektvezetés és szervezetfejlesztés területén és még kreativitásukat is megcsillanthatják.

Az ELTE EKSZ eddigi eredményei:

– Összesen 94.450 kilogramm visszagyűjtött szelektív hulladék (2010 és 2013. december 31. közötti időszak összesítése alapján)

– 60 szemléletformáló rendezvény

– 5500 növény ültetése

– 3 kreatív film (1 díjnyertes)

– a szelektív hulladékgyűjtéssel elért megtakarítás: 2.250.000 Ft. Az ELTE Egyetemi Kollégium

4 kollégiumában mondtak vissza kukákat a lecsökkent hulladékmennyiségnek köszönhetően 2014. április 1-től.

A visszagyűjtésre került hulladék mennyiségének megoszlása az egyes helyszínekre lebontva  (2010. január 1. és 2013. december 31. között).

ELTE Ajtósi Dürer sori Kollégium 8000 kg

ELTE BGGyK 1300 kg

ELTE BTK 8800 kg

ELTE Egyetemi Könyvtár 4000 kg

ELTE EHÖK (átszervezés történt) 128 kg

ELTE Eötvös József Collegium 5500 kg

ELTE Griff Hotel Junior (átszervezés történt) 3300 kg

ELTE Kerekes Kollégium 7000 kg

ELTE Kőrösi Csoma Sándor Kollégium 3000 kg

ELTE Nagytétényi úti Kollégium 20.700 kg

ELTE Nándorfejérvári úti Kollégium 5600 kg

ELTE PPK 2800 kg

ELTE Questura 330 kg

ELTE TÓK 1200 kg

ELTE Vezér úti Kollégium 24.000 kg

Az ELTE EKSZ további programjai: állatvédelmi akciók, faültetés, komposztálás, kézműves kreatív műhely. A szervezet örömmel fogad támogatói felajánlásokat olyan magánszemélyektől, akik számára fontos a környezettudatos szemlélet elterjesztése.

Adószám: 18187104-1-42

Bankszámlaszám: 10700581-43024005-52000001 (A program mögött álló jogi személy: Vezér Hallgatói Egyesület)