Az olvadás főként a Nyugat-Antarktiszon jelentős, 2010-13 között 134 milliárd tonna jég olvadt el, míg az Antarktiszi-félszigeten 23 milliárd, és Kelet-Antarktiszon 3 milliárd tonna veszteséget találtak.
A mostani mérések megerősítik azt a korábban is felmerült lehetőséget, hogy a nyugat-antarktiszi jégmező eltűnhet a jövőben, ezzel akár méterekkel is megemelve a tenger szintjét, és veszélyeztetve a kontinens belső jegét is.
forrás: index.hu
Pécs visszament az időben: fa és szalma elégetésével állítanak elő elektromos energiát és hőt – kezdi az AFP a pécsi energiatermelésről szóló videóriportját. A Dalkia Energia 85 megawattnyi energiát termelő erőműve elég hőt állít elő ahhoz, hogy fűtést biztosítsanak a 150 ezres város fele lakosságának. Az erőmű semmilyen fosszilis energiát nem használ fel – ez jelenleg egyedülálló az EU-ban egy ekkora várost illetően. A cég vezetője szerint ez a kombinált erőmű a legnagyobb Európában, mely csak biomasszát használ fel működése során. Az erőműnek köszönhetően évente 150 tonnával csökkent a szén-dioxid-kibocsátás.
A beruházás ráadásul 100 helyi gazdának is komoly munkát ad, akik évente 200 ezer tonna szalmát visznek az erőműbe. A gazdáknak jelentős beruházásokat kellett megvalósítaniuk, ám ezt megérte végrehajtaniuk, mivel a pénzt a megrendelésekkel vissza tudják kapni, megtérülnek a fejlesztések.
Az erőmű uniós forrásoknak köszönhetően jött létre: 80 millió eurót költöttek az EU büdzséből a megvalósításra. Az AFP videója megjegyzi, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése, illetve a helyi jövedelmek növelésének pécsi példája egy fordulópont lehet Európa energiafogyasztásában.
forrás: hvg.hu
A tárca közleményében ismerteti: az Euro-mediterrán Partnerség az Európai Unió és 12 mediterrán ország közötti szövetség, amely elsősorban a két térség biztonságát, illetve a mediterrán régió gazdasági fejlődését igyekszik szem előtt tartani.
A tagországok miniszterei szerint szükség van az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentésére 2020 előtt és után is. Ismét kifejezték elkötelezettségüket egy 2015-ben, Párizsban elfogadandó egyezmény kialakítása iránt – közölte az NFM.
Ennek érdekében szakértői munkacsoportot hoznak létre, amelynek célja az éghajlatváltozás közös kihívásainak megismerése és feltérképezése, regionális együttműködés a klímaváltozás elleni küzdelemben, illetve a zöld növekedést elősegítő konkrét projektek kidolgozása.
A nyilatkozatot magyar részről Hizó Ferenc, a NFM zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára írta alá.
A tárca tájékoztatójában kitért arra: a görög fővárosban tartották az Európai Unió környezetvédelmi minisztereinek informális találkozóját is, amely az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének idén júniusi, bonni ülésszakára való felkészülés jegyében zajlott.
A résztvevők megvitatták az Európai Bizottság januári közleményét a 2030-as klíma- és energia keretről. A közlemény előirányozza a kötelező üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési célt, javaslatot tesz a megújuló energia uniós szintű minimális részarányára, illetve egy 2021-től működő piac-stabilitási tartalék létrehozására is.
Hizó Ferenc helyettes államtitkár, a magyar delegáció vezetője az NFM közleménye szerint elmondta: a csomag egyes elemeire vonatkozó részletes hatásvizsgálat folyamatban van. Magyarország egy ambiciózus, de a versenyképesség szempontjait is figyelembe vevő kibocsátás-csökkentési célkitűzésben érdekelt. Támogatja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését az unió határain belül kötelező teljesítéssel, nem pedig nemzetközi kvóták vásárlásával.
Magyarország energiahatékonysági céljait technológia-semlegesen, rugalmasan, és önálló tagállami kompetenciában kialakított energiamix alkalmazásával kívánja elérni, amelyben szerepe van a nukleáris energiának és a nem konvencionális szén-hidrogének felhasználásának. Ezért nem érthet egyet olyan irányítási rendszer bevezetésével, amely lehetőséget ad az Európai Bizottságnak a nemzeti energiamixek és energiastratégiák közvetlen befolyásolására – hangsúlyozta Hizó Ferenc.
Az informális miniszteri találkozót megelőzően magyar elnöklettel találkozót tartottak a Visegrádi Együttműködés országai, kiegészülve Romániával és Bulgáriával. Egyeztették a miniszteri találkozó napirendi pontjaival kapcsolatos álláspontjaikat és közös nyilatkozatban fogalmazták meg az Európai Unió 2030-ig tervezett klíma- és energiapolitikai keretével kapcsolatos véleményüket és elvárásaikat.
A V4+2 országai egyöntetűen támogatják egy uniós szintű cél meghatározását az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, ennek megállapításakor azonban szerintük figyelemmel kell lenni a tagállamok eltérő gazdasági helyzetére és teljesítőképességére. A felek egyetértettek abban, hogy továbbra is biztosítani kell a technológia-semlegességet, azt, hogy a tagállamok önállóan határozhassák meg energia-felhasználásuk összetételét.
A közös érdekek hatékony egyeztetése érdekében Hizó Ferenc kétoldalú megbeszéléseket folytatott brit, német, francia, dán, svéd, holland és olasz kollégáival – áll a közleményben.
A hét közepén érkezett – Yvett névre keresztelt – mediterrán ciklon legintenzívebb három napján (május 14. és 16. között) a legtöbb eső az Alföld és a Dunántúl déli részén hullott. A legerősebb szelek a Bakonyban és a Balatonon fújtak. A legerősebb szeleket csütörtökön napközben mérték. Erős vihar volt az északkeleti országrészben, 80-100 kilométer/óra közötti széllökésekkel. Zalaegerszegen és Fonyódon 110 kilométer/óránál erősebb szél is fújt. A legerősebb, 148,3 kilométer/órás széllökést Kab-hegyen mérték. A Bakonyban, valamint a Balatonnál a széllökések helyenként az orkánerejű (120 kilométer/órás) fokozatot is meghaladták, például Balatonmáriafürdőn és Balatonőszödön.
Szerdától péntekig országos átlagban 25 milliméter csapadék hullott, eloszlása azonban egyenetlen volt. A Bakonyban és az Alpokalján 40 milliméternél több, míg a déli országrészben 60-70 milliméter fölötti értéket is mértek. A Tolna megyei Bátaapátin 67,7 milliméter, Csongrád megyében Szegeden 70,5 milliméter, Kübekházán pedig 76,4 milliméternyi eső hullott. Baranya megyében Pogány községben 78,4 milliméternyi csapadék esett. A három nap alatt lehullott legnagyobb mennyiséget (91,9 millimétert) a meteorológiai szolgálat Pécs Árpádtető állomásán rögzítették. Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján ez nem sokkal marad el az áprilisban, egy egész hónap alatt lehullott legtöbb havi csapadéktól. Áprilisban a legtöbb eső (98,9 milliméter) a Bács-Kiskun megyei Karapancsán esett le. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pátyodon egész hónapban mindössze 12,9 milliméternyi eső hullott.
A sok csapadékot és erős vihart okozó ciklon gyengülésével, távoztával a következő napokban szárazabbra, melegebbre fordul az idő, és erős szél sem várható.
A brit energiapolitika nem segíti a globális felmelegedést okozó emisszió visszafogását – figyelmeztet több, mint 60 vezető tudós a brit energiaügyi miniszternek címzett levelében. A Financial Times által látott levél szerint a biomasszát használó erőműveknek adott kedvezmények az úgynevezett fapellet üzemek elburjánzásához vezetnek. Ez pedig nem fogja vissza az üvegházi gázok emisszióját és veszélyezteti az erdőket.
Nagy-Britannia és más uniós tagállamok az évtized végére el akarják érni, hogy az EU energiaigényeinek 20 százalékát megújuló forrásokból fedezzék.
Az angliai Yorkshire megyében található Drax Európa egyik legnagyobb szénerőműve, amelyet biomasszára állítanak át. Daniel Kammen, az amerikai külügyminisztérium energiaügyi tanácsadója és E.O. Wilson biológus, valamint a többi aláíró szerint azonban a britek ezzel nem tesznek sokat a környezetért.
Az erőműnek évi 9 millió tonna fapelletre lesz szüksége az átállás után, ami azt jelenti, hogy közel 1 milliárd angol font támogatást kaphat – mondta az FT-nek Roland Vetter energiapiaci elemző.
“Nagy-Britanniában és Európában a fapellet iránti keresletet a téves energiapolitika tüzeli. Ez hibás módon arra épül, hogy a faanyag égetése csökkenti a széndioxid-emissziót és segít a klímaváltozás elleni fellépésben” – áll az amerikai tudósok levelében, amelyet Dr. William Schlesinger, a New York-i Ökoszisztéma Kutatások Cary Intézetének vezetője fogalmazott meg.
A Drax nem állítja, hogy teljességgel zöld energiát használna majd a szerinte főként fűrészpor és fahulladék összesajtolásával készülő pelletekkel. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a fűtőanyagot nem egészséges fák kivágásával állítják elő. Egyes felmérések szerint az utóbbi három évben triplájára ugrott Amerika déli államaiból a fapellet-export.
Az egyik legnagyobb vásárló Nagy-Britannia. Az amerikai tudósok szerint a gyakorlat káros és ha megnövekszik a kereslet, akkor már valódi erdők kivágásával fogják előállítani az energiahordozót.
A levélírók szerint az Egyesült Államok déli szövetségi államaiban az erdők 90 százaléka magánkézben van és a helyi törvények nem írják elő, hogy a kivágott fák helyett újakat ültessenek.
forrás: inforadio.hu