A német napelemes – fotovoltikus – kapacitás 36 ezer megawatt, ezzel szemben a magyar beépített erőművi kapacitás 9131 megawatt. Mindkettő évi 36 terrawatt villamos energiát képes termelni, hiszen a nap nem süt mindig, így a napelemes termelés változó mennyiségű. Az amerikai palagáz piaci belépése azt eredményezi, hogy az USA önellátó lesz energiából. Ott ma a gázár egyharmada, a villanyáram ára pedig fele az uniósnak. Ez az egész közösség versenyképességére hatással van. Ezen belül külön probléma a németeké, akik 2022-ig leállítják az atomerőműveiket.

Jászay Tamás a megújuló energia növekedésének az árnyoldalairól is beszélt. A nagy német energia konszernek az utóbbi 5-7 évben 40 százalék árfolyamesést szenvedtek el a tőzsdéken. Nyereségük pedig egyharmadára csökkent. Ugyanakkor a megújuló energia termeléséből mindössze 7 százalékkal részesednek. Nélkülük viszont nem juthatna be a hálózatba a napenergiával termelt villanyáram, illetve nem jutna el a fogyasztókhoz a más forrásból származó elektromos energia.

Szepesi Attila, a KPMG Tanácsadó Kft. munkatársa kifejtette: az EU szándéka az, hogy 2018-ig támogatás nélkül is megálljon a lábán a megújuló energia termelés. A termelési költség szempontjából ma a legolcsóbb a szélenergia. Azt követi a barnaszén, majd a napelem, a feketeszén és a földgázból előállított villanyáram.

Miután a gáztüzelésű erőművek a legfiatalabbak és legjobb hatásfokúak, ezek szennyezőanyag kibocsátása a legkisebb. Mégis ezeket állítják le sorban Európában. Ennek pedig az az oka, hogy a régebbi szenes erőművek olcsóbban termelnek, nem utolsósorban azért, mert ingyen kaptak kibocsátási egységeket. A kibocsátási egységekkel kapcsolatosan pedig elmondta Szepesi Attila, hogy azok kereskedelmét az áfa-csalás lendítette fel. A széndioxid-egység kereskedők fontos láncszemei voltak az uniós áfa-csalásnak.

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szakemberei által vezetett, hét éven át tartó nemzetközi kutatás megerősítette, hogy az Amazonas esőerdői több szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, mint amennyit kibocsátanak, ezáltal csökkentik a globális felmelegedést.

Az Amazonas-medence szén-dioxid-egyensúlya élet-halál kérdése: az élő fák növekedésük közben magukba szívják a szén-dioxidot a levegőből, az elhaltak, ahogyan lebomlanak, visszaengedik az üvegházhatású gázt a levegőbe. A Nature Communications folyóiratban közzétett tanulmány az első, amely megmérte a természetes folyamatok okozta faelhalást az Amazonas-medencében, még a legtávolabbi térségekben is, ahol még soha nem gyűjtöttek földfelszíni adatokat.

Fernando Espiríto-Santo, a NASA Pasadenában lévő bolygókutató laboratóriumának szakembere, a tanulmány vezető szerzője új technikákat fejlesztetett ki a műholdas és más adatok elemzésére. Ezáltal megállapította, hogy az elhalt fák a térségben évente körülbelül 1,9 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátanak ki a légkörbe. A szakemberek az erdők növekedéséről összegyűjtött adatokat és különböző modelleket használtak fel ahhoz, hogy összehasonlítsák a fenti adatot a térség fáinak szén-dioxid-elnyelésével. Minden egyes számításnál az élő fák szén-dioxid-elnyelése túlszárnyalta az elhaltak szén-dioxid kibocsátását, jelezve, hogy a szén-dioxid-elnyelés az uralkodó jellemző az Amazonas esőerdőire.

Mindeddig a tudósok csak megbecsülték az Amazonas szén-dioxid-egyensúlyát kicsiny földdarabokon végzett, korlátozott méretű megfigyelések alapján. Ezeken a földdarabokon is az elnyelés volt a meghatározó, de a tudományos közösségben élénk vita folyt arról, mennyire képezik le ezek a földterületek az egész térség természeti folyamatait.

Ez a gyártmány afféle előrejelzése annak a folyamatnak, amely már korántsem a távoli jövőt vetíti előre. Azt a tendenciát,  miszerint nem sokat várat magára azaz idő, amikor egy háztartási gép magától értetődően internetes kapcsolattal működtethető. Bizonyság erre ez a világhálon megtekinthető, sőt előrendelés útján meg is vásárolható 2,3 kWh teljesítményű vadonatúj termék. Mi adja az újdonságát ennek a légkondinak? Egyik érdekessége, hogy bárhonnan vezérelhető egy okostelefonos alkalmazás segítségével. Továbbá azt is tudja a ki- és bekapcsolások időtartama alapján, hogy az adott napon, adott napszakban, melyik helyiség,  miként van igénybe véve, és ott általában milyen meleg szokott lenni az évszaktól függően. Intelligens módon, fokozatosan elsajátítja, mikor ajánlatos a szobát hűteni és mikor nincs erre szükség. A berendezésen úgymond egy havi költségkeret  is beállítható és ebben a “mozgástérben” a készülék automatikusan megkeresi az ideális kompromisszumot a beállított költséglimit és az elvárt hőmérséklettartomány között. Tulajdonképpen önmagát tanítja, képzi a háztartási gép, amelynek következményeként  a jelenlegi megoldásokénál a lakások hőmérsékletének szinten tartása rendkívül precíz módon elérhető és energiatakarékos, komfortos otthonok teremthetők.

A két cég  e projekt  tervezése és kivitelezése során remekül együtt működött. Profiljuknak megfelelően jól kiegészítették egymást. A Quirky, a közösségi fejlesztésekre specializálódott gyárként az “okos” megoldásokat adta, nyolcvan esztendős múltjával a General Electric pedig gyártási tapasztalatát tette hozzá az új légkondicionáló berendezések elkészítéséhez. A két cég régen kötött már “házasságot”, ebből adódóan nem ez az első közös “gyermekük”. Együttes fejlesztésben készült el többek között az okos tojástartójuk is. A GE különösen épít erre a sikeres együttműködésre. A tervek szerint ugyanis, a következő öt évben a Quirkyvel közösen mintegy 30 okos termék kifejlesztését, piacra vezetését irányozták elő. ( A GE számára nyilvánvalóan a termékek gyártása  során megszerzett tudás az elsődleges, ebből az ismeretanygból kívánnak profitálni hosszútávon a saját termékeik fejlesztésében. Egyelőre nem ismert az Aros bővebb specifikációja, de aligha vonható kétségbe, hogy a termék nem inverteres. (Megérne egy összehasonlítást , hogy egy inverteres készülékhez képest, milyen kondiciókkal bír, hatékonyabb-e ez az önfelismerő- és tanululó légondi.) Erre enged következtetni az a körülmény, hogy a gyártmány már előrendelhető az Amazonon, méghozzá meglepő áron: háromszáz dollárért kínálják.

Mindössze az emberi erő, és a pedálhajtás kihasználása motiválta a különc tervező formabontó megoldását. És annak a nehézségnek a leküzdése, mely a napi létrán való fel- és lejutás megeröltető közlekedését oldotta meg a kilenc méter magas épülethez.

Hosszas kísérletezés előzte meg a tervező régi, húszsebességes kerékpárjának pedálhajtású liftté történő átalakítását. Elképzelését siker koronázta, ugyanis remekül beállította bringájának minden szerkezetét a szükséges funkció ellátására. A kerékpár lassan a levegőbe emelkedik a pedál lassú tekerésére, a legfelső pont elérésekor pedig, könnyedén csak át kell mászni a fából készült otthonba. Ugyan ilyen módon történik a lefelé jutás. Bármilyen szokatlan is ez a felvonó alkalmatosság, kiállta a gyakorlat próbáját, használata teljesen biztonságos.

Az évszázad címszavakban: melegebb, szárazabb, éhesebb, így summázta a klímatológusok jelentését a CNN. A bajok nagy része még előttünk van, figyelmeztetnek a szakemberek. Az ENSZ által létrehozott Kormányközi Klímaváltozási Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change) feladata, hogy több tízezer oldalnyi klímatudományi szakirodalmon átrágva magát szintetizálja a tudásanyagokat, melyekről olyan állásfoglalást hoz, amit az államok és kormányok mértékadónak ismerhetnek el. Az új jelentés 2500 oldalra rúg.

Hangsúlyosabb: éhezés

A 2007-ben Al Gore-ral egyetemben Nobel Békedíjban részesült bizottság új jelentését közel ezer szakember jegyzi társszerzőként. Legfőbb figyelmeztetése, hogy az emberek táplálékforrásai veszélybe kerültek, hangsúlyozta Rajendra K. Pachauri, a testület elnöke. A legnagyobb éhínség a sok millió lakosú nagyvárosokat sújthatja, ahol a kéregetők és nincstelenek száma tovább nő a jövőben. Az előző, 2007-es jelentés még nem tartalmazott ilyen erős figyelmeztetést az élelmiszerellátásra leselkedő veszélyekről.

Válságszimptómák

A klímaváltozás jelenlegi mértéke tízszer gyorsabb, mint az emberi történelem során megfigyelt éghajlatváltozások.

Olvadnak a sarki jégkörök jégsapkái, emelkedik a tengerszint.

Sérülnek az édesvíztartalékok, mind a föld alatt, mind a folyókban –  utóbbi a hegységek hótakarójának csökkenése miatt.

A kánikulák és a hurrikánok egyaránt erősödnek – utóbbiak a felmelegedő tengerekből egyre nagyobb energiára tesznek szert.

A tengerek savasodása miatt elhalnak a széndioxidot megkötni képes korallszigetek és más meszes vázú tengeri organizmusok.

Nagy mértékű a fajpusztulás mind a szárazföldi, mind a tengeri élőlények körében.

Terjednek a sivatagok.

A jégkorszakban megfagyott, Északi-sarkhoz közeli, szibériai permafrost olvadófélben van, ebből irtózatos mennyiségű metán szabadul(hat) fel. A metán hússzor erősebb üvegházhatású, mint a széndioxid, tehát a légkörbe kerülésével erősen felgyorsíthatja a klímaváltozást.

A jelentés gyakorlati haszna a törvényhozók számára, hogy régiókra lebontva részletezi, milyen hatásai lesznek a klímaváltozásnak.

Beárazott klímaváltozás: eldugott árcímke

Eddig a klímapolitika arra koncentrált, hogy miként osszák meg a klímavédelem terhét. Miután a történelmileg nagy szennyezők (a fejlett országok) ellen azt szegezték szembe a fejlődő országok, most nekik kellene megengedni, hogy szennyezzenek, vagyis nem egyenlően akarják vállalni az emissziócsökkentést – mára megváltozott a propaganda. A “klíma adaptálódás”, vagyis a szélsőséges természeti jelenségekhez való alkalmazkodáson, az ezekre való felkészülésen van a hangsúly. Az üvegházgáz-kibocsátás mérséklése növeli az adaptálódás mozgásterét és lehetőségeit, ugyanakkor ha késlekedünk a klímavédelemben, úgy az alkalmazkodás mezsgyéje is jelentősen szűkül.

A Világbank már korábban nyilvánosságra hozta becslését, miszerint 100 milliárd dollárnyi klímasegélyre lenne szükség évente, hogy a szegény országok védekezni tudjanak az éghajlatváltozás ellen. Ezt a számot azonban a gazdag országok klímatárgyalóinak nyomására kihúzták a 2500 oldalas jelentésről szóló 48 oldalas összegzésből, mely a politikusok kezébe kerül. A nyugati kormányok -köztük az USA- a yokohamai tárgyalásokon azzal érveltek, hogy ez a szám túl nagy terhet róna rájuk: meg kellene duplázniuk a külföldi segélyek keretét, hogy beleférjen a klímasegélyezés. Erre pedig vajmi kevés lehetőség van a recesszió közepette.

Jó jel, hogy a jelentés nem 100 százalékban borúlátó: a szakemberek továbbra is nyitva tartják a lehetőségét annak, hogy az új zöld technológiákkal csökkenthetők a klímaváltozás negatív hatásai. Abban mégis egyetértenek, hogy a termelést, az élelmiszerellátást és az életvitelünket megakasztó zavarok igenis nagy horderejűek lesznek.

Üvegházgáz-rekord

A légkör üvegházgáz-koncentrációja 2013 májusában a Hawaii-on lévő obszervatóriumban elérte a 400,5 ppm-es csúcsot (parts per million), 2014 márciusában pedig a dél-kaliforniai San Diegóban mértek 401,6-ot. Ez az érték az óceán és a növények széndioxid-elszívó képességének függvényében ingadozik, és évszakonként is jelentősen változik (mert télen kevesebb a levéllel bíró fa), de idén két hónappal korábban ugrottuk át a 400-as szintet, mint 2013-ban, amit a tudósok szintén aggasztó jelnek tartanak. Így ugyanis több olyan hónap van az évben, melynek során huzamosan 400 fölött marad a ppm-érték. Az üvegházhatás tehát ez idő alatt teljes erővel fejti ki hatását az ökoszisztémákra. 1958-ban még 320 ppm-et mértek, jegyezte meg a CNN. Az elmúlt húszezer évben nem volt ilyen mértékű üvegházgáz-koncentráció a légkörben, ennek köszönhető az 1950 óta bekövetkezett 0,6 Celsius fokos felmelegedése a földi klímának. 2100-ra a légszennyezettség mértéke elérheti a 600 ppm-et. Az évszázad végére 2 és 3,7 Celsius fok közötti értéket is elérheti a további melegedés.

forrás: piacesprofit.hu