Az Európai Unió közel 50 millió forintos támogatásából megvalósult beruházás várhatóan 57477 kWh elektromos energiát termel majd évente, mely a becslések szerint évi közel 2,4 millió forintos megtakarítást jelent majd az Intézménynek.

Nem csak ökológiai lábnyomát csökkenti a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) zalaegerszegi Gazdálkodási Kara, hanem éves szinten közel 2,4 millió forintot is megtakarít majd áramszámlájából a napokban átadott, 204 napelem-modulból álló kiserőműnek köszönhetően. Az Európai Unió közel 50 millió forintos támogatásából megvalósuló beruházás eredményeként az Intézmény elektromos ellátásának egy része megújuló energiabázisra állt át. A Kar egyik épületének lapostetőjén kiépített 49,94 kW teljesítményű napelemes kiserőmű várhatóan évi 57 477 kWh elektromos energiát termel majd a Kampusz számára.

Az innovatív, energiatakarékos és környezettudatos beruházás illeszkedik a Kar Zöld Kampusz Mintaprojekt koncepciójába, melynek során korábban szürkevíz hasznosító rendszer, komposztáló, épületszerkezeti hőszigetelés, és ezekhez kapcsolódó szemléletformáló rendezvények valósultak meg.

„A Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kara egy gyönyörű 11 hektáros zöldterületen helyezkedik el. Munkatársaink, oktatóink és hallgatóink számára mindig is fontos volt ennek a természeti környezetnek a megőrzése. Ezért is vállalkoztunk korábban elindított Zöld Kampusz mintaprojektünk keretében a fenntartható fejlődést szolgáló fejlesztések, programok létrehozására, bíztunk benne, hogy az érdekes szakmai és szórakoztató események Zalaegerszeg, a megye és a régió lakosai, diákjai számára követendő példát jelenthetnek majd. Örülünk, hogy legújabb napelemes projektünk tovább erősíti környezettudatos működésünket”– hangsúlyozta dr. Halász Imre, a Gazdálkodási Kar dékánja.

Ám a fajta a méhészeten keresztül több ezer család megélhetését biztosítja. Az inváziós, Európában nem őshonos növények vagy állatok Európába jutásának megakadályozását vagy a már bekerült és elterjedt fajok okozta környezeti vagy gazdasági károk korlátok közé szorítását célozza az a jogszabály, amelyet szerdán szavazott meg a parlament. A jogszabály betiltja az „unió számára veszélyesnek” minősített fajokat, és kötelező egyeztetést ír elő a tagállamok számára e fajok kiirtására. „Az idegenhonos inváziós özönfajok évente 12 milliárd eurónál is több kárt okoznak az unióban, és több tagország már jelentős összegeket költött a probléma kezeléséreˮ – mondta Pavel Poc cseh szocialista képviselő, a téma parlamenti felelőse. Jelentését 606 szavazattal, 36 ellenszavazat és négy tartózkodás mellett fogadták el. A jogszabály kötelezi a tagállamokat, hogy derítsék fel az inváziós, nem őshonos fajok beérkezésének és terjedésének útvonalát, és állítsanak fel felügyeleti rendszert. Az EU külső határain megerősítik az ellenőrzést. A tagállamoknak akciótervvel kell előállniuk azzal kapcsolatban, hogy hogyan gondolják kezelni a területükön terjedő, nem őshonos fajokat.

Az „unió számára veszélyesˮ, nem honos fajok

Az „unió számára veszélyesˮ fajként besorolt állatokat és növényeket nem lehet behozni az unió területére, tilos a szállításuk, kereskedelmük, tartásuk, tenyésztésük és termesztésük, és nem engedhetők szabadon a természetben, fogalmaz a szöveg. A képviselők szabályozták az egy-egy tagországot veszélyeztető fajok kezelését, míg az unió bizonyos régióiban terjedő fajok esetében az érintett tagországoknak a bizottság közreműködésével fokozott regionális együttműködés keretében kell intézkedniük. A tagállamoknak emellett jogsértések esetére megfelelő büntetési tételeket kell meghatározniuk. Ugyanakkor bizottsági engedély birtokában a tagállamok egyes intézmények számára lehetővé tehetik a listán szereplő fajokkal folytatott kereskedelmet. A képviselők elérték, hogy az új szabályok alkalmazása során a tudományos szempontokat egy szakértőkből álló tanácsadó fórum segítségével vegyék figyelembe. A szabályok be nem tartásából fakadó költségek megtérítésénél a „szennyező fizetˮ elv érvényesül.

A magyar akác speciális helyzetben van

A fehér akác, amely a magyar méztermelés mintegy felének szolgál alapanyagul, Észak-Amerikából származik, Magyarországon a XVIII. században, Mária Terézia uralkodása idején kezdték telepíteni a homokos területek megkötésére, és ha termesztése nem megfelelően szabályozott, valóban fenyegetést jelenthet az őshonos növényfajokra.

Magyarország viszont egyrészt azzal érvelt, hogy a fehér akáccal való gazdálkodásra Magyarországon szigorú szabályok vonatkoznak, egyes területeken a termesztése támogatott, máshol pedig az irtása. Másrészt a Magyarország számára kiemelten fontos méztermelés szempontjából a fehér akác kulcsfontosságú.

Az akácügyben eddig valamennyi jelentősebb tudományos műhely felszólalt, és ahol szakmai állásfoglalás született, ott kivétel nélkül mindenütt kiemelték az akác mint fafaj számos káros tulajdonságát. A WWF Magyarország nem tekinti a nemzeti érdekeinket védő diplomáciai sikernek az inváziós fafajokra – köztük az akácra is – vonatkozó EU-s jogszabályalkotás akadályozását. Felelőtlennek tart továbbá minden olyan kijelentést, amely az akác termesztését szabályozó hazai korlátozások felszámolását sürgeti.

„Aggályosnak tartjuk, hogy a Magyarországot képviselő döntéshozók nemzeti, gazdasági érdekekre hivatkozva akadályozzák egy súlyos természetvédelmi problémakör EU-s szintű megoldását – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdővédelmi Programjának vezetője. – Ebben az esetben egy olyan idegenhonos fafaj felkarolásáról van szó, amelyet az erdőirtások, túllegeltetés és drasztikus vízszabályozások által tönkretett alföldi tájba telepítettünk be, és amely hatalmas területeken további, növekvő ökológiai problémákat okoz nekünk, magyaroknak.” (Igaz ugyan, hogy az akácosokat nem is lehetne kiirtani.)

forrás: piacesprofit.hu

Mint közismert, az első minőségellenőrzött – minősített – magyar passzívház 2008-ban épült meg a Pest megyei Szadán. A “normál” költségvetésből megvalósult családi ház minősítési tanúsítványát 2009 februárjában vehették át a tervezésben, kivitelezésben közreműködő szakemberek, valamint a tulajdonosok a Green Press által szervezett Passzívházak és Energiahatékony Épületek c. szakmai konferencián.

Egy passzívház körülbelül 75 százalékkal fogyaszt kevesebbet, mint egy hagyományos technológiával létesített új épület. Egy 150 négyzetméter hasznos alapterületű családi ház esetében 1500 Watt fűtési teljesítmény elegendő az épület befűtéséhez. A passzívház olyan alacsony energiaigényű épület, amelyet a szellőztető rendszerén keresztül lehet fűtési hővel ellátni.

Hány minősített passzívház van Magyarországon?

Sokan kíváncsiak erre. A válasz: kevesebb, mint ahány valóban eléri a passzívház-minőséget, mivel nem minden passzívházat minősítenek. Miért nem minősítenek minden passzívházat? Ennek egyik oka, hogy az építtetőnek nem fontos a ‘papír’, azaz a tanúsítvány, nem akar plusz költségeket.

A tudatos építtető ideális esetben olyan szakembereket választ, akik nemcsak megfelelő szaktudással, képesítéssel bírnak, hanem tapasztalattal is rendelkeznek: közreműködtek már passzívház tervezésében, kivitelezésében, így szakértelmük garanciát ad arra, hogy az építészeti tervek, az energetikai méretezések, számítások pontosak, és a kivitelező is jó munkát végez. Passzívház tervezésekor, építésekor különösen fontos az egyes szakágak, munkafolyamatok összehangolása – sok apróságon el lehet csúszni. (Kivitelezésnél alapelvárás, hogy a légtömörség és a hőhídmentesség teljesüljön.)

A minősített passzívházaknak van egy nemzetközi online adatbázisa, ez a Passivhaus-Datenbank, melyet a Passivhaus Dienstleistung GmbH, a Passivhaus Institut (Passzívház Intézet, Darmstadt), az iPHA (Nemzetközi Passzívház Szövetség), valamint az IG Passivhaus Deutschland együttesen működtet. Az adatbank webes felülete a közelmúltban újult meg. Jelenleg 2877 épület látható az oldalon a világ minden pontjáról, vagyis elenyészően kevés ahhoz képest, hogy a világ passzívházállományát 50 ezerre teszik (a Passivhaus Institut becslése).

Mindössze 16 magyar passzívház látható adatbázisban. Ennél valamivel több minősített passzívház van – egyelőre nem jelentek meg az oldalon. A passzívház minőséget elérő épületek száma információink szerint ennek a háromszorosára tehető. A képes adatbankban érdemes körülnézni, informatív: feltüntetik az épületek főbb jellemzőit, a helyszínt, az épülettípust, a kivitelezés évét, az alapterületet, a közreműködő szakemberek nevét, olvashatunk a szerkezetről, a beépített komponensekről (nyílászárók, hőszigetelés típusa stb.), és látható a PHPP-számítás eredménye is.

z alábbi településeken létesült 2009 óta minőségellenőrzött passzívház: Fót, Tényő, Szada, Orosháza, Kiskunfélegyháza, Budapest (4), Dunakeszi, Esztergom, Páty, Szeged, Eger, Szentendre, Budaörs.

Az épületek közül több minden évben felkereshető a Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok c. rendezvény keretében, a rendezvény weboldalán olvasható ismertető ezekről a házakról.

A magyar passzívházak hivatalos minősítője az Energie Planer Team – érdemes erre figyelni, mivel más cég, szervezet vagy személy által kiállított minősítési tanúsítvány nem minősül hivatalosnak. Az Energia Planer Team által minősített magyar passzívházak listája itt látható.

http://www.passivhaus-info.eu/02_ungarisch/04_referenzen/01_wohngebaeude.php

Itt tizenhét magyar épület szerepel, eggyel több, mint a Passivhaus-Datenbankban. Ha a településeket vetjük össze, Jakabszállás és Üröm hiányzik a nemzetközi adatbázisból.

Van jövője a passzívház-technológiának?

Van. A technológia folyamatosan fejlődik, a passzívházak ma már sok esetben megújuló források ötvözésével a zéró energiafogyasztás és az energiatermelés irányába mutatnak. Az Európai Unió döntése értelmében 2019-től minden állami tulajdonú épület, 2021-től pedig minden új épület és átfogó felújítás esetén a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését figyelembe vevő technikákat kell a megvalósítás során alkalmazni. Ehhez elkerülhetetlen a passzívház követelményrendszer, illetve -technológia gyakorlati alkalmazása, nem csak új épületeknél, hanem a felújítások esetében is.

Szakemberképzés

2011-ben vezették be Magyarországon a Minősített Passzívház Tervező képzést az eredeti német tananyag adaptációjával, budapesti oktatási helyszínnel. Nemzetközileg elismert passzívház tervezői vagy passzívház tanácsadói képesítés szerezhető a modulrendszerű képzésen, amely évente kétszer, tavaszi és őszi kurzusokkal indul és minden országban, ahol a képzés jelen van, egységes vizsgával zárul.

forrás: greenpress.hu

Magyarországon évente 5.785.069.422 kg hulladék termelődik. S habár a statisztika a lakossággal egybevont összmennyiségre vonatkozik, az arányok mégis magukért beszélnek; míg a lakosság által keletkező mennyiség 30%, addig a jóval jelentősebb 70% az ipar számlájára írható. Miközben a hulladék ma szennyező szemétként van jelen a köztudatban, léteznek már itthon is olyan cégek, melyek kifejezetten értékként tekintenek a modern életformánk eme jellemző melléktermékére.

„A cégek nagy része fontosnak tartja, hogy figyeljen a hasznosításra, általános tapasztalat szerint környezettudatosan próbálnak eljárni a kisebb és nagyobb cégek egyaránt, a kulcs az, hogy ehhez megkapják a megfelelő szakmai segítséget.” – mondja Vass Zoltán, a díjnyertes Éltex igazgatója. A szakember szerint európai viszonylatban Magyarországon a hasznosítási arány jónak mondható, de fejlődési lehetőség természetesen van. Az elmúlt években hozott jogszabályok pedig segítenek abban, hogy ez az arány a közeljövőben nagymértékben változzon pozitív irányba.

A tapasztalatok szerint a cégek a náluk előforduló hulladékok 75%-át hasznosítják valamilyen módon, sajnos azonban még mindig vannak olyan cégek, ahol a hulladéklerakókkal rendelkező szolgáltató által kitett óriás konténerbe dobják az összes féle hulladékot és még fizetnek is érte, hogy elszállítsák ezt.

Ennél jobb, amikor van néminemű szelektálás, ami azt jelenti, hogy a hasznosító cégek csupán a hulladéktorta 20-30%-át kitevő, számukra értékes anyaggal foglalkoznak. Azaz elszállítják a papírt, a fémet, de a kommunális hulladék kérdésének megoldása továbbra is a gyárat terheli.

Míg a többiek tehát specializálódnak az egyes hulladékfajtákra, addig az Éltex komplett egészként tekint egy gyár hulladékkezelésére, így az irodában keletkező almacsutkától az elektronikai hulladékokon keresztül egészen a veszélyes hulladékokig valamennyi feleslegesnek ítélt anyagra megoldást kínál.

A hazai termelőcégek esetében egyelőre százalékról nem, csak ezrelékről beszélhetünk, amikor a nulla lerakás arányait tekintjük, az Éltex partnereinek azonban már a 60%-a dicsekedhet azzal, hogy elkerülte a hulladék lerakással történő ártalmatlanítását.

Azok a cégek, akik szeretnének magasabb fokozatra kapcsolni és nem fizetni akarnak a hulladék elszállításért, hanem keresni akarnak azon, először helyszíni bejárást biztosítanak a szakembereknek, majd átadják a kiindulási alapot jelentő hulladéklistájukat, mely a múltban keletkezett anyagaikat tartalmazza.

Egy általános gyárbejárás során kiderül, milyen rendszer működik, szorul-e fejlesztésre, s ha igen, mire lesz szükség a későbbiekben. A rendszer megismerését követően az Éltex kidolgozza innovatív megoldási javaslatait, kihelyezi a szükséges hulladékgyűjtőket, tehát felépíti a használni kívánt rendszerét. Az üzemek dolgozói számára speciális tréningeket, oktatást és vetélkedőket tartanak; ezzel is erősítve a környezettudatos gondolkodást. A gyárban a legnagyobb alapossággal szortírozzák a megfelelő gyűjtőbe a hulladékot. Ez azonban még csak a folyamat kezdete, minden termelőüzem számára speciálisan, egyedileg kerül kialakításra a technológia.

„Abban hiszünk, hogy már a szállításnak is a lehető leghatékonyabbnak kell lennie. Nem mindegy, hogy levegő van a papírban és azt szállítjuk vagy kihelyezünk egy speciális tömörítő gépet. Így mindkét félnek gazdaságosabb és egyáltalán nem utolsósorban a környezetnek is jobb.” – mondja Vermes Péter a cég társtulajdonos igazgatója.

Ahhoz, hogy ma egy gyártóüzemben megvalósuljon a fent vázolt rendszer, az üzemek részéről nem szükséges befektetés. Ha egy cég elavult rendszerrel működik éveken keresztül, onnantól kezdve, hogy az Éltex Kft által bevezetett hulladékhasznosítási rendszer elkezd működni, extra bevételre tesznek szert.

„Nagyon szeretjük, amit csinálunk és fontos lenne, hogy egyre több ember lássa és megértse, hogy nem pusztán egy profitorientált gazdasági társaság vagyunk, hanem mi valami olyannal foglalkozunk, ami mindenkinek – de legfőképp a környezetnek – jó.” – mondta Vass.

forrás: piacesprofit.hu

A háztartási gépek térnyerése elképesztő ütemben zajlik. Egy konyhában kell lennie sütőnek, a döntés azonban nem egyszerű, ráadásul mindenkinek más szempontok fontosak. A panelekben gyakran átalánydíjat fizetnek a gázra, így ott a gázsütő jóval takarékosabb, hiszen fix összegért annyit használjuk, amennyit csak akarjuk. Egy olyan családi házban, ahol a napelemek megtermelik az áramot, az elektromos sütő lesz gazdaságosabb.

A gázos sütőket olcsóbban beszerezhetjük, újonnan 50 ezer forinttért egy ‘A’ energiasztályba tartozó, 4 zónás, 55 literes tűzhely a legtöbb helyen megvásárolható. Erre már van két év garancia, de a jótálláshoz egy szakszervíz vagy szakember üzemehelyezése szükséges.

Egy hasonló paraméterekkel rendelkező elektromos sütő 80 ezer Ft, extraként lehet benne grill funkció, időmérő óra és sütővilágítás. Ha kicsit jobban a zsebünkbe nyúlunk, öntisztító és melegen tartó funkció, hőkijelző, légkeverés, forgónyárs és gyerekzár is jár mellé.

Az indukciós főzőlap hatásfoka a legnagyobb. Itt a hő közvetlenül a tűzhelyre tett edényben keletkezik, nem melegíti sem a levegőt, sem a tűzhelyet. Ennek oka, hogy az indukciós tűzhelyekben egy réztekercs van (elektromágnes), ami váltóáram alatt egy oszcilláló mágneses mezőt hoz létre.

Gyorsabban érik el a kívánt hőmérsékletet és energiatakarékosabbak a fűtőszállal működő típusoknál, azonban csak mágnesezhető edényekkel és serpenyőkkel boldogulnak. A legtöbb acél és öntöttvas főzőedény ilyen, az alumínium, réz, üveg és egyes rozsdamentes acél edények azonban nem használhatóak. Egy mágnes segítségével könnyedén ellenőrizhető akár a megvételre szánt, akár a már meglévő edények alkalmassága, mivel az indukciós főzőlapon használható edények vonzzák a mágnest. Áruk nagyjából megyegyezik az elektromos tűzhelyekkel.

indukciós főzőlap

Nem túl elterjedtek, de léteznek halogénes főzőlapok is. Ezek bármilyen edénnyel jól működnek, elég magas a hatásfokuk, kifejezetten energiatakarékosak de piszok drágák: egy olcsóbb kerámialapos halogén tűzhely ára 250 ezer forint.

Fogyasztás szempontjából nem könnyű összehasonlítani őket. Annak ellenére, hogy a gázsütő hatásfoka a legrosszabb, a legolcsóbban mégis ez üzemeltethető. Egy megajoule energiáért a gáz esetében 2,7 forintot, az áram esetében 12,5 forintot (1kWh ~ 3,6 MJ) fizetünk ki. Az egyszerűség kedvéért 10 liter vizet forralunk teafőzéshez, 15 fokról 75 fokra melegítjük fel.

A teljes cikk itt olvasható.