A Siemens a szélturbináira installált szenzorok és vezérlőszoftverek segítségével arra „tanítja meg” a tengerekben álló szélerőműveit, hogy a beérkező adatok alapján hogyan változtassák meg beállításaikat annak érdekében, hogy többet termelhessenek. A mindenkori feltételekre optimalizálás leginkább a mérsékelt és az alacsony szélsebességek mellett hoz látványos javulást – e tartományban ugyanis a berendezések nem mindig tudják leadni a maximális villamos teljesítményüket.

A Siemens központi kutató részlegének (Corporate Technology, CT) tanuló rendszerekkel foglalkozó specialistái fejlesztették ki a szélturbinák ön-optimalizáló szoftverjét. A német Oktatási és Kutatási Minisztérium által finanszírozott ALICE (Autonomous Learning in Complex Environments) projekt keretében a Siemens a Berlini Műegyetemmel és az IdaLab GmbH-val működött együtt. A kutatók a közelmúltban, a hannoveri CeBIT szakkiállításon be is mutatták az első, kézzel fogható eredményeket: megoldásukkal a turbinák – mérsékelt szélviszonyok mellett – évente közel egy százalékkal több villamos energiát voltak képesek generálni, és a termelőegységek kopása is csökkent.

A saját működési adatokat felhasználó egységek fokozatosan növelni tudják az elektromos outputot annak köszönhetően ,hogy a tudósok a megerősítéses tanulás (reinforcement learning) technikáját speciális, mesterséges intelligenciával  kombinálja.

forrás: hvg.hu

A jelenlegi éghajlati előrejelzések szerint, amennyiben nem csökken a fosszilis tüzelőanyagok elégetése révén a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiség, akkor a 2003-ban tapasztalthoz hasonló nyarak kifejezetten hűvösnek fognak számítani az évszázad végére beálló új klímához képest – olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.

Az Európát 2003 júliusa és augusztusa között sújtó szélsőséges forróságra a szakemberek szerint valószínűleg ötszáz éve nem volt példa. Nagy-Britanniában ekkor jegyezték fel a valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, 38,5 Celsius-fokot. Franciaországban nagyjából 15 ezer ember vesztette életét szívproblémával összefüggő okok miatt, míg Olaszországban, Portugáliában, Nagy-Britanniában, Németországban és Hollandiában mintegy tízezerrel több elhalálozást jelentettek.

A kutatók 2004-ben megállapították, hogy a 2003-as nyári hőséget nagy valószínűség szerint az ember okozta globális felmelegedés erősítette. A brit meteorológiai szolgálatnak az európai időjárás elmúlt tíz évéről készített friss jelentése szerint a 2003-as év az egyre melegedő európai nyarak trendjébe illeszkedett, és a 2040-es években a dél-európai nyarak több mint felében melegebbek lesznek, mint 2003 nyári hónapjaiban.

“Nagy-Britanniára enyhébb és nedvesebb telek, valamint forróbb és szárazabb nyarak várnak a jövőben” – húzza alá a jelentés. Az időjárás természetes változékonysága miatt azonban, alkalmanként nagyon hideg telek és nagyon nedves nyarak is várhatóak.

Stephen Belcher, a meteorológiai szolgálat hadley-i központjának vezetője elmondta, a kontinens egészét nézve a 2003-as hőhullámot meghaladó nyári hőmérsékletek válnak a normává, azt azonban nem lehet pontosan előre jelezni, hogy a hőhullámok milyen gyakorisággal fognak jelentkezni az egyes országokban. Hozzátette, a melegebb nyári hőmérsékletek nagyobb esőzésekkel járnak együtt, mivel a melegebb levegő több nedvességet képes megkötni.

“A klímaváltozás néhány hatása a más országokban végbemenő események révén fog elérkezni Nagy-Britanniába” – mondta a szakember. Mint arra Jim Hall, az Oxfordi Egyetem munkatársa rámutatott, az Oroszországot és Európa keleti részét sújtó 2010-es hőhullám például óriási károkat okozott a búzatermésben, aminek eredményeként 5 százalékkal növekedtek az élelmiszerárak Nagy-Britanniában.

A szakember hangsúlyozta, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás igen bonyolult folyamat még egy olyan viszonylag jól kormányzott országban is, mint Nagy-Britannia. “Nehéz ugyanis összehangolni az összes szükséges dolgot” – mondta. A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás valószínűleg növelni fogja az asztma és a különböző allergiák előfordulásának gyakoriságát és az árvizek számát is a szigetországban.

A Jokohamában tanácskozó Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jövő hétfőn teszi közzé újabb jelentésének egy részét az éghajlatváltozásról.

A környezetvédelmi minisztérium közleményében arra a következtetésre jutott, hogy a kívánatos ipari fejlesztések, a szerkezetátalakítás üteme tavaly lelassult, s az előállt helyzet veszélyezteti a környezet tűrőképességét. A lakóingatlanok és utak építése hatalmas porral jár, a növekvő autóforgalom növeli a károsanyag-kibocsátást, s mindezt Észak-Kínában tetézte a lelassult szélsebesség is – állapítják meg.

Az ország levegőminőség szempontjából megfigyelt 74 városának mindössze 4 százalékából, vagyis mindössze háromból jelentettek a kínai szabvány szerinti “tiszta levegőt” 2013-ban. Ezek: Hajnan tartomány székvárosa, Hajkou, Csousan város Csöcsiang tartományban és a tibeti főváros, Lhasza.

A legsúlyosabban szennyezett régió az északi Peking és környéke, Tiencsin, valamint Hopej tartomány települései. A térség 16 városában az év 365 napjának 62,5 százalékában a levegő minősége nem ütötte meg a minimálisan elfogadható értéket. A minisztériumi szakértők a szénfelhasználást és az autókat okolják az előállt helyzetért.

Pekingben, Tiencsinben és Hopej tartományban kedden ismét szmogriadót hirdettek, a négyfokozatú skálán a második, vagyis sárga figyelmeztetést adták ki. Az előrejelzések szerint a szürke, csípős szmog péntekig, a közelgő hidegfront megérkezéséig tart és egyre súlyosabbá válik.

Pekingben elvileg az utakat ilyenkor locsolni kellene, az építkezési területeket pedig letakarni. A környező üzemeket termelésük korlátozására kérik. A lakosságot, különösen a gyerekeket és az időseket arra figyelmeztetik, hogy lehetőleg maradjanak a lakásban, ha kimennek, használják a tömegközlekedést.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss tanulmánya szerint napjainkban a szennyezett levegő az egyik legnagyobb veszély az emberek egészségére. A rendelkezésre álló adatok alapján a világszervezet vezetői összehangolt intézkedéseket sürgettek.

A WHO tanulmánya szerint a beltéri és a szabadtéri légszennyezés legnagyobb károsultjai a nyugat-csendes-óceáni térség alacsony és közepes jövedelmű államai, köztük Kína. Itt ennek következtében 100 ezer emberre 172 halálozás jut. A közelmúltban bebizonyították, hogy a levegőben található szennyeződéseknek a légzőszervi megbetegedéseken túl a korábban véltnél meghatározóbb szerepük van a szívinfarktusokban, az agyvérzésekben és a daganatok kialakulásában is.

A dinoszauruszok korának is nevezett mezozoikum (hozzávetőleg 250-65 millió évvel ezelőtt) jelentős tektonikus, éghajlati és evolúciós változások kora volt. Az őskontinens ekkor szakadt a ma is ismert kontinensekre, és az ezzel járó tektonikus mozgások hatására jelentős vulkanikus tevékenység kezdődött a Föld felszínén.

A vulkánkitörések nagy mértékben növelték a légkör szén-dioxid-tartalmát, aminek következtében az éghajlat kivételesen meleg volt ebben az időszakban. Ez fontos tényezője volt az evolúciónak és az állatfajok szétválásának.

A friss tanulmány vezető szerzője, az Utrechti Egyetemen földtudományokkal foglalkozó Douwe van der Meer kollégáival a földrengések által kiváltott hullámok terjedését vizsgálva következtetett a Föld belsejének struktúrájára és az egykori tektonikus mozgásokra. Ebből kiindulva rekonstruálták visszamenőleg a vulkanikus aktivitást és az ezzel járó karbonkibocsátást. Eredményeiket az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) tették közzé.

“Lényegében látjuk a Pangea őskontinens darabokra szakadását, az óceánok kiterjedését és bezárulását” – magyarázta Douwe van der Meer.

A mezozoikum korabeli magasabb karbonkibocsátást tetézte, hogy a légkörben lévő szén-dioxidból a mainál lényegesen kevesebbet kötött meg a vegetáció, így összességében mintegy ötször akkora volt a légkör karbontartalma, mint napjainkban – derül ki a kutatók becsléséből. Ez az ötszörös eltérés jóval nagyobb, mint amire a korábbi – 1980-as és 1990-es években végzett – kutatások jutottak, amelyek nagyrészt még a tengerszint változásából próbáltak következtetni a légköri karbonszintre. A kutatók reményei szerint a vulkáni tevékenység, a szén-dioxid-koncentráció és a klíma közötti kapcsolat jobb megértése segíthet a jövőben várható éghajlatváltozás pontosabb előrejelzésében is.

Emellett ugyancsak egyre népszerűbbek a fekvőkerékpárok, más néven rekumbensek. A „reku” egyáltalán nem új találmány, már a múlt század 30-as éveiben létezett. A kerékpáros nem ül a kétkerekűn, hanem hátra dőlve fekszik, így a sajgó ülep ismeretlen fogalom a rekumbens-használók körében. Rekumbens típusokból sokféle létezik, mind más és más előnyökkel és hátrányokkal. A trike egy speciális háromkerekű rekumbens, létezik elöl kettő, illetve hátul kétkerekes változatban. Ez a konstrukció egyre népszerűbb világszerte, sokfélét gyártanak, számos változatban, speciálisan versenyzésre szánt könnyű, erősen fektetett, nagyon alacsony modellektől elkezdve az akár elöl-hátul lengéscsillapítással ellátott magasabb kialakítású túramodelleken át a burkolt velomobilokig számtalan verziója ismert. Előnye, hogy jól megpakolható, könnyen kezelhető, viszonylag egyszerű szerkezetű, ezért is kiváló akár hosszabb távú túrákhoz is. Gyakran egészen kicsire összehajtható, így a csomagtartóban is  szállítható, ha nem otthonról akarunk indulni bringázni. Némelyik modell burkolattal is ellátható, így akár télen is tökéletesen használhatóvá tehető.

Egy kis magyar fejlesztőcsapat új irányt nyit a rekumbens-trike vonalon, konstrukciójuk számos egyedi megoldást tartalmaz. Szeretnék az olvasókat belevenni a fejlesztés folyamatába, hogy a várhatóan pedelec hajtással kiegészíthető, burkolt trike rekumbens tényleg olyan legyen, amilyenre a közlekedőknek szükségük van. Nem mellesleg a „brainstrorming” fejlesztés mindig jobb, mint a „kiscsapatos”, több elme, ötlet, több jó megoldás integrálható így a végső produktumba. Íme a felhívás:

Készülünk valamivel nektek, ami az első próbafázison túl van. Nektek készítjük, így közös érdek, hogy fogyasztható legyen a következő változat, amit megülnétek és megfelel az igényeiteknek. Ötleteket gyűjtünk a projekt nevére, egy mozgásadaptív időjárásvédő burkolatra, vagy bármilyen meglátásra, ami igényetek lenne, fejtámla, tároló, agyváltó stb. A végeredmény, egy városi 300W-os pedelec fekvőkerékpár lesz, elsöprő előnyökkel és árral, amivel reményeink szerint megtizedeljük városi elvhű körkormányos közlekedő társaink számát. A képeket és videókat fogyasszátok egészséggel, dolgozzanak a lábak és az agytekervények és várjuk a tömegkezdeményezéseket, hogy kitekerjük a forgalmat a négy sarkából.

forrás: bikemag.hu