A város tömegközlekedésének fejlesztése során fontos szempont volt a környezetbarát üzemmód és a szolgáltatás színvonalának emelése, ezeknek a csúcstechnológiát képviselő buszok maradéktalanul megfelelnek – idézte Zombor Gábor (Fidesz-KDNP) polgármester szavait az önkormányzat az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A Kecskemét közösségi közlekedésének fejlesztését célzó projekt 5,9 milliárd forint uniós és hazai támogatásban részesült.

Az EvoBus Hungária Kft. által határidőre leszállított új autóbuszok mintegy 4,2 milliárd forintba kerülnek, a fennmaradó összeg az egyéb projektelemek megvalósulására nyújt fedezetet. A projektet 95 százalékban az EU és a magyar állam finanszírozta, az 5 százalékos önerőt az önkormányzat elnyerte az EU önerőalapjából.

Ingo Fröhlich, a kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a 25 hibrid hajtású Mercedes autóbusz egy időben történő beszerzése és forgalomba állítása nemcsak Magyarországon, hanem a világon is egyedülálló.

A fejlesztés további, várhatóan az év végére megvalósuló elemei közé tartozik a városi parkolási és közlekedési rendszer átgondolása, a buszok számára új telephely létesítése, a menetrend teljes körű felülvizsgálata, megállóhelyek átépítése, valamint utastájékoztató rendszer kiépítése.

–

Kecskemét új, úgynevezett zéró emissziós zónájában a Citaro G BlueTec Hybrid autóbusz akár 10 kilométert is képes megtenni a dízelmotor használata nélkül. A buszban négy elektromos kerékagymotor működik, ezek egy akkumulátorból nyerik a szükséges elektromos energiát, és fékezés esetén képesek energiát visszatáplálni a rendszerbe. A folyamatos energiaellátást a dízelmotor által hajtott generátor biztosítja, a motor működése azonban nem folyamatos, ez az akkumulátor töltöttségi szintjétől függően be-, illetve kikapcsol. A sebességváltó nélküli autóbusz szinte hangtalanul közlekedik, s az utasok nem észlelnek váltás miatti rándulásokat.

Ellentmondásos a magyarországi helyzet: a kormány 2013 októberében meghirdette, hogy készül az Energia- és klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Terv, mondván, “a nemzeti energiastratégiai célok nem valósíthatók meg az állampolgárok tevékeny részvétele nélkül, és elengedhetetlen a környezet- és energiatudatos közgondolkodás megerősítése”. A lakosságnak most kevesebbet kell fizetnie a rezsiért, tehát nem érdekelt a zöldenergiára való átállásra – főleg, mert állami támogatás híján a berendezés kiépítését csak egy szűk réteg képes megfizetni. A lakossági rezsicsökkentést a cégekre, mint nagyfogyasztókra terhelték át, tehát az ő számlájuk emelkedett, bár ezt a világpiaci alacsony árak miatt most kevésbé érzik. Ám a több éve elhúzódó válság miatt a napi túléléssel vannak elfoglalva, nem pedig az energiapazarló elavult irodaházak vagy üzemcsarnokok korszerűsítésével.

Magyar felhasználói tapasztalatok alapján az átlagos fogyasztás 5 kWh/nap/fő. Egy 3,6 kW-os teljesítményű, délnyugati fekvésű napelemrendszer éve szinten 4000 kilowattóra energiát termel, ami rezsicsökkentés előtti áron nagyjából 200 ezer forint volt. Tehát ha előre kifizette valaki, akkor tíz év alatt megtérült a beruházás.

Ha hitelből valósítja meg a napelem kiépítését, akkor úgy kell felfogni, hogy a hitel törlesztőrészlete olyan, mintha az áramszámlát fizetné. Optimális esetben tíz év alatt kifizeti, utána pedig néhány évig nem lesz áramszámlája – igaz, a rendszer ennyi idő alatt el is használódik, tehát kezdődhet a következő beruházási kör, de a technológia fejlődésével várható, hogy egyre hosszabb lesz az új készülékek élettartama.

“Napenergia vonatkozásában az elvi teljesítmény több tízezer MW lehet [Magyarországon], a legjelentősebb korlátozó tényező a berendezések magas árához kapcsolódóan a rendelkezésre álló támogatási keret”, olvasható a 2010-2020 közötti időszakra szóló kormányzati Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben, amely abban reménykedik, hogy “a következő években várható, hogy a berendezések ára csökken, teljesítményük és hatásfokuk növekszik, ezáltal a fotovoltaikus rendszerek egyre piacképesebb termékekké válnak”.

A teljes cikk itt olvasható.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a héten jelentette be, hogy intézkedéscsomag készül az elektromos autók elterjedésének támogatására, amelynek keretében adókedvezményekkel, támogatásokkal, parkolási és közlekedési könnyítésekkel ösztönöznék a környezetbarát modellek használatát. A Nemzetgazdasági Minisztérium célja, hogy ehhez 2020-ig körülbelül 68 ezer töltőállomás is létrejöjjön – tette hozzá.

Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) ügyvezető elnöke az MTI-nek elmondta: nagyon fontos lépésnek tartják a program kidolgozását, amelyet ők maguk is szorgalmaztak. Emlékeztetett arra, hogy az MGE korábban már javaslatot tett ilyen támogatási rendszerre, és a készülő programhoz is szeretnék szakmai észrevételeiket hozzátenni.

Az elnök reményét fejezte ki, hogy a program hatására lendületet vehet az e-autók kereskedelme és használata, rámutatott azonban arra, térhódításukat jelenleg még számos probléma nehezíti. Ezek egyike, hogy az elektromos autók ára a hagyományos üzemanyagot használó modellekhez képest magas, ugyanakkor használhatóságuk több szempontból is korlátozottabb. Ezért átgondolt kedvezményekre van szükség, amelyek kellően ösztönzőek a vevők számára.

Hasonlóképpen meghatározó az üzemanyagvételi infrastruktúra megteremtése, valamint az áram ára – hívta fel a figyelmet.

Elmondta azt is, hogy e-autóból jelenleg 2-3 típushoz lehet hozzájutni Magyarországon, a kínálat véleménye szerint bővülni fog az ösztönző program hatására.

Magyarországon és Európában elsőként az Opel jelentkezett a mindennapi használatra alkalmas, kiterjesztett hatótávolságú elektromos autóval, az Amperával. Az MTI-vel a cégnél közölték: üdvözölnek minden olyan kezdeményezést, amely elősegíti az elektromos autók elterjesztését. Rámutattak: a rendkívül környezetbarát, de ma még drága technológia térnyerése jelenleg nem lehetséges állami támogatás nélkül.

Amperából Magyarországon eddig minimális darabszámban értékesítettek, ámbár egyik példánya éppen a környezetvédelmi államtitkárság szolgálati autójaként járja az utakat.

A legnagyobb magyarországi importőr cég, a Volkswagen csoport márkáit forgalmazó Porsche Hungaria szintén üdvözölte a kormány törekvését a környezetbarát motorizáció támogatására. A Volkswagen AG ugyan azon az állásponton van, hogy az e-autó mint tömegtermék ideje még nem jött el, de szintén rendelkeznek már hibrid-technológiával. A nyáron Magyarországra is megérkezik az e-Golf, majd az Audi3 e-tron – jelezték.

Magyarországon 2010-ben adták át az első elektromos töltőállomást, azóta néhány tízes nagyságrendben nyíltak elektromos autók töltésére alkalmas állomások. Ezekből kilencet működtet az Elmű, amely így akart részt vállalni a környezetbarát közlekedés népszerűsítésében. Ezeknél a kutaknál 2014. végéig ingyen tankolhatnak az elektromos autók.

Boross Norbert, az Elmű-Émász csoport szóvivője az MTI-nek elmondta: a kísérleti üzemben működő kutak tapasztalatai azt mutatják, hogy az ingyenes tankolás nem elég ösztönző az e-járművek érzékelhető szaporodásához. Amíg egy középkategóriás  e-jármű ára 10 millió forint körül alakul, nem térülhet meg a tulajdonosa számára – mondta.

Meghatározó tényezőnek nevezte az áram árát is. Rámutatott:  még nem lehet tudni, hogyan alakítja a kormány a későbbiekben az áram mint üzemanyag árát, miután nem háztartási áramról van szó, és hogyan viszonyul majd ez a többi üzemanyaghoz, terheli-e például jövedéki adó.

Boross Norbert jelezte: az Elmű az idén még kilenc töltőállomány nyitását tervezi, ezek kiépítése néhány százezer forinttól több millióig terjed. A kutak fizetőssé tételével a cégnek számlázási és tarifarendszert is ki kell alakítania – tette hozzá.

Az elektromos autók villanymotorral hajtott járművek, amelyeknek fő erényük, hogy szennyezőanyagot nem bocsátanak ki és csöndesek, emiatt a városi közlekedésre rendkívül alkalmasak. Az energiát az autók számára jellemzően újratölthető nikkel-fém hidrid vagy lítium-ion akkumulátorok biztosítják, amelyek viszonylag drágák. Ez az autó árában is megmutatkozik, amely akár 50-80 százalékkal is magasabb lehet, mint egy hasonló kategóriájú hagyományos üzemű járműé. További költséget jelent, hogy akkumulátorának élettartama 3-5 év, tehát cserélni kell.

A jelenlegi e-modellek egy töltéssel átlagosan 100-200 kilométer megtételére képesek. Hátrányuk, hogy feltöltésük időigényes, a töltő típusától függően 1-8 óráig is eltarthat.

E kettőt ötvözi a chicagói székhelyű WORKUS stúdió és egy amerikai építész, Jeffrey Poss közös tervezése, amelynek nyomán egy erdő melletti tóparton pici vendégházat szobrász műteremmel kombinálva hoztak létre. A természet által ihletett minimalista stílusjegyeket hordozó kicsi épület szemet gyönyörködtető tetőformájával, a házból nyíló remek kilátással alkotásra ösztönző helyszínt, mindmegannyi inspirációt “kínál” a szobrászoknak. A vendégház és a szobrászműhely azaz a két funkció jól megfér egymás mellett.

Sajátos módon érezhető azonban a kettő közötti határvonal, miközben a területi egység, a két tér egyesítésének szándéka sem szenved csorbát. A sajátos módú elkülönítést szolgálja az egyedi tető, a cikk-cakkos belmagasság ugyanis magától értetődően utal a funkciók különbözőségére. Az említettekből is következik, hogy a ház az úgynevezett fenntartható épületek kategóriájába sorolható. Jóllehet  nem rendelkezik megújuló energiaforrással, de mérete praktikus  és a kis ökológiai lábnyomot valósítja meg a felhasznált alapanyagok minősége és származása tekintetében.

forrás: alternativenergia.hu

–

–

–

Az Apple februárban nyilvánosságra hozott “Beszállítói Felelősség Előrelépés Jelentése” már ezeket az igényeket próbálja kielégíteni. Elvégre egyetlen multi sem akarja elidegeníteni a zöld és társadalmilag tudatos fogyasztókat. Nagy utat tett meg a zöldülésben, pontosabban a fenntartható üzletvitele kommunikálásában az Apple, derül ki a Greenbiz.com cikkéből. 2005-ben még titokzatoskodott, alig közölt valami minderről (lehet, hogy azért, mert nem volt mit), ma már büszkén hirdeti, miben és hogyan mérsékeli a természeti környezetre gyakorolt káros hatását. Ehhez persze az is kellett, hogy megkérdőjelezhetetlenül az ökotudatos üzlet javára dőljön a közvélemény érzete: zöldnek lenni jó és szükséges. Ami verseny- és presztízselőnyt is jelenthet. Meg persze többletköltséget.

2007-ben Steve Jobs ígéretet tett rá, hogy a legszennyezőbb anyagokat mással cseréli fel az Apple termékeiben, s valóban, 2009-re eltűntek portékáiból a PVC-műanyagok és a brominált gyulladásgátlók. Ugyanakkor mivel adózási indokokkal és költségcsökkentés szándékával az Apple kihelyezte a gyártás Amerikán túlra, beszállítói lánca még bonyolultabb és átláthatatlanabb lett a külső szemlélők számára.

Tim Cook vezetése alatt tovább folytatódott a zöld átszervezés, s ne kerüljenek a termékekbe “konfliktus ásványok”. Ezek olyan ásványok, melyeket törvényen kívüli, felkelő gerillacsoportok által birtokolt afrikai bányákból kerülnek ki, ahol a bevételt fegyverkezésre fordítják a bányát erőszakkal uraló csoportok, melyek terrorizálják a civil lakosságot, tömegesen követnek el nemi erőszakot és gyerekkatonákat kényszerítenek ölésre. Ez elsősorban a Kongói Demokratikus Köztársaságban működő bányákra vonatkozik. Mivel a világhírű márkák nem közvetlenül szerzik be ezeket az anyagokat, a teljes beszállítói, alvállalkozói lánc átvilágítása szükséges. A CFSI (Conflict-Free Sourcing Initiative) nevű kezdeményezés 5 éves fennállása során a közelmúltban tudott először kiadni igazolást kohóknak arról, hogy konfliktus ásvány-mentesek.

Az Apple elnöke, Jeff Williams megerősítette a Financial Times-nak, hogy az Apple 2014 januárjában tudta először kijelenteni és bizonyítani, hogy a termékeiben felhasznált tantál nem “konfliktus-régiókból” származik. Beszállítói listájában -amit eddig is publikált- első alkalommal tüntette fel, hogy valamelyik beszállítója “konfliktus ásvány-mentes” és melyik nem. Ez a jó öreg “naming and shaming” (megnevezés és megszégyenítés) taktikája, ami oda vezethet, hogy a fogyasztóvédelmi, emberi jogi csoportok és aktivisták nyomást gyakorolhatnak a konflikus ásványokat használó beszállítókra, melyek neve ily módon nyilvánossá vált.

Az Apple-nek bedolgozó 59 kohó közül 23 tiszta. A szkeptikus olvasó persze hozzáteheti: a legjobb megoldás természetesen az lett volna, ha az Apple simán felmondja szerződéseit ezekkel a cégekkel… Az Apple álláspontja az, hogy könnyen átszervezhetnénk az anyagáramlást úgy, hogy az csak néhány “tiszta” kohón menjen keresztül, de többet tudnak tenni az ügy érdekében, ha a beszállítók százait próbálják a “tisztává” válásra rábírni. Érdekes válasz. Vagy elhisszük, vagy nem.

Nem véletlen, hogy a cég jelentésében (Supplier Responsibility 2014 Progress Report) szerepel a “progress” (haladás) szó. Vagyis van még teendő bőven, a folyamatnak nincs vége. A következő lépésben az arany, ón, és volfrám átvilágítása és konfliktus-mentessé tételét végzik el, közölte az Apple.

A januári Consumer Electronics Show-n Las Vegas-ban Brian Krzanich, az Intel első embere bejelentette, hogy azon vannak, termékeikből kiiktassák a konfliktus ásványokat – vagyis náluk is ez még a jövő zenéje. Ugyanakkor a félvezetőket gyártó multik érhetnek elsőként oda, hogy kijelenthessék, csipjeikben többé nincs konfliktus ásvány, mert náluk a felhasznált anyagfajták köre szűkebb.

forrás: piacesprofit.hu