A kezdeményezés lényege és eredeti célja az olyan, agresszíven terjedő, behurcolt, nem őshonos növény- és állatfajok visszaszorítása, illetve bekerülésének megakadályozása, amelyek veszélyt jelentenek adott esetben akár az emberi egészségre vagy az Európában őshonos fajokra, a kontinens élővilágának sokszínűségére.

A fehér akác, amely a magyar méztermelés mintegy felének szolgál alapanyagul, Észak-Amerikából származik, Magyarországon a XVIII. században, Mária Terézia uralkodása idején kezdték telepíteni a homokos területek megkötésére, és ha termesztése nem megfelelően szabályozott, valóban fenyegetést jelenthet az őshonos növényfajokra.

Magyarország viszont egyrészt azzal érvelt, hogy a fehér akáccal való gazdálkodásra Magyarországon szigorú szabályok vonatkoznak, egyes területeken a termesztése támogatott, máshol pedig az irtása, másrészt pedig azzal érvelt, hogy a Magyarország számára kiemelten fontos méztermelés szempontjából a fehér akác kulcsfontosságú. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a múlt héten levelet is írt Janez Potocnik környezetvédelmi biztosnak, biztosítékot kérve tőle, hogy a fehér akác semmilyen esetben sem kerülhet fel a tiltólistára.

Potocnik szóvivője kedden az MTI megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy a bizottság a lista összeállításakor minden gazdasági és társadalmi szempontot figyelembe fog venni. Joe Hennon emellett azt is közölte, hogy a brüsszeli testület kockázatelemzés és tudományos bizonyítékok alapján, a tagállamokkal együttműködve javasolja majd egyes fajok tiltólistára tételét.

Diplomaták szerint ugyanakkor bevett gyakorlat, hogy a bizottság írásos nyilatkozatban ad garanciát, tesz ígéretet tagállamoknak valamilyen kérdésben, és ez esetben is megtehette volna, hogy kijelenti: egyes fajok biztosan nem kerülnek fel a listára. Az akácért aggódó magyarok mellett a dánok és a britek is aggodalmuknak adtak hangot. Koppenhága a prémje miatt tenyésztett amerikai nyérc listára kerülését szeretné megakadályozni, London pedig a vízijácintot mentené meg.

Az Európai Unió úgynevezett rendes jogalkotói folyamatában mind az EP-nek, mind a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanácsnak rá kell bólintania a javaslatra. Az előkészítő munka az úgynevezett állandó képviselők bizottságában folyik. Itt nyílt lehetősége Magyarországnak arra, hogy blokkolja a kezdeményezést.

A rendes jogalkotói folyamat első lépéseként az Európai Bizottság beterjeszti javaslatát – ez ebben az esetben tavaly ősszel történt meg, majd ha a tanács és az Európai Parlament meg tud állapodni egymással, akkor az Európai Parlament plenáris ülésen szavaz a tervezetről.

A tanácsban különlegesen kialakított súlyozással, a tagállamok minősített többségének támogatására van szükség. Viszont ebben az esetben a tanács és a parlament olyan jogszabály-szövegben állapodott meg, amelyet ebben a formában a javaslattevő Európai Bizottság nem tudott támogatni, így pedig csak ellenszavazat nélkül lehetett volna elfogadni a tervezetet. Magyarország viszont, miután nem kapott garanciát arra, hogy az akác nem kerül fel a listára, megvétózta a kezdeményezést.

“Az utóbbi napok fejleményei alapján valós veszélye volt annak, hogy a rendelet elfogadásával kikerül Magyarország kezéből az akác kezeléséről való döntés lehetősége, illetve veszélybe kerül a több tízezer ember megélhetését biztosító akác termesztése” – közölte Várhelyi Olivér az MTI-vel, aki egyúttal reményét fejezte ki, hogy az Európai Parlament mandátumának nyári lejárta előtt a kérdés nem kerül újra napirendre.

„A családi alapon szerveződő kis- és közepes gazdaságok teremtik meg a fenntartható, élelmezési problémáktól mentes világot” – hangsúlyozta José Graziano da Silva, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója a Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról megnyitó ceremóniáján, a Budapest Kongresszusi Központban. A rendezvény fővédnöke, dr. Fazekas Sándor, Magyarország vidékfejlesztési minisztere a részt vevő miniszterek, kormányzati képviselők, tudósok és civil szervezetek mellett külön köszöntötte a magyar és külföldi kiállító gazdákat, akik kifogástalan minőségű termékeikkel igazolták, hogy a családi gazdálkodók segítése és támogatása globális, közös érdek.

Jelenleg a világ mezőgazdaságának egy igen jelentős része családi alapon zajlik, Európában ennek aránya 63 százalékot tesz ki, de az alacsony jövedelmű, fejlődő országokban még ennél is magasabb (pl. Ázsiában 85%). Ez a mezőgazdasági modell mélyen gyökerezik az adott tájegység hagyományaiban, annak biológiai alapjaira épít, hozzájárulva ezzel a terület ökológiai egyensúlyának megőrzéséhez. A gazdák elemi érdeke, hogy megvédjék környezetük természeti erőforrásait, amelyek várhatóan gyermekeik és unokáik megélhetését is biztosítják majd.

A családi gazdaságok ugyanakkor meglehetően sebezhetőek: szembe kell nézniük a klímaváltozás kihívásaival, valamint az iparosodott, üzemi rendszerű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazatok által támasztott erős versennyel. „A megoldás a haladó termelési technológiák biztosítása a családi gazdák számára úgy, hogy ne sérüljenek a családi gazdaságok értékei” – emelte ki José Graziano da Silva.

Úgy vélte, nem általánosságban van szükség az élelmiszer-termelés növelésére, hanem azokban a térségekben, ahol nincs elegendő élelem, így például Afrika és Ázsia egyes részein. A főigazgató szerint a családi gazdaságokat ezekben a térségekben kell fejleszteni. Hangsúlyozta, hogy meg kell szüntetni az élelmiszer-pazarlást, mert jelenleg a világon megtermelt élelmiszer 30 százaléka hulladékként végzi. Megjegyezte azt is: több pénzt kell az embereknél hagyni, hogy meg tudják vásárolni az élelmiszereket.

Bár a kis családi gazdaságok a fejlett államokban is léteznek, sőt igen fontos szerepet töltenek be a gazdaságban, a jelenség szegény országokban jelen lévő változatát a nyugati világban élőknek nehéz megértenie. Az ugyanis tökéletesen ellentmond a bürokrácia szükségességének, a formalizált eljárásoknak és az ipari-gazdasági racionalitásnak, vagyis a nyugati civilizáció alapvető építőköveinek. Éppen ezért ebből az irányból szemlélve archaikusnak és kaotikusnak tűnhet a rendszer, ugyanakkor egy másik szemszögből vizsgálva nagyon is vonzó és termelékeny. A családi gazdaságok ugyanis táplálkozási és anyagi biztonságot jelentenek, javítják az életkörülmények minőségét, védik a környezetet, és támogatják a fenntartható fejlődést a városoktól távol eső területeken.

A fórumon – melyen 104 ország képviselői vettek részt – több munkacsoport dolgozott a fenti problémákkal kapcsolatos kérdések konkrét megválaszolásán. Azonosították a családi gazdaságok társadalmi, környezeti és gazdasági erősödésének lehetőségeit, majd azt vizsgálták, hogy milyen befektetési és finanszírozási modellek támogathatják hatékonyan a családi gazdálkodókat. Egy külön munkacsoport foglalkozott a fiatal gazdák és a nők szerepvállalásának erősítésével, és bemutatták a legsikeresebb példákat a területről.

forrás: piacesprofit.hu

A program lényege az, hogy a 2011-es indulástól 2020-ig összesen 200 megawatt fosszilis erőmű-kapacitásnak megfelelő mennyiségű energiát takarítsanak meg a programban részt vevő cégek, így ennyivel kevesebb erőmű-beruházásra lesz szükség – tette hozzá az ügyvezető.

Az elmúlt fél évben több mint 800 cég vett részt a programban, de év végére a számuk eléri a 3 ezret. A szakmai partnerek között egyetemek, gazdasági érdekképviseletek és társadalmi szervezetek is megtalálhatók.

A részvétel önértékeléssel indul, ezt követi a megtakarítás vállalása, majd ennek teljesülését standardizált méréssel hitelesítik. Ezt követően kerül be a megtakarítás a virtuális erőműbe – vázolta a folyamatot Fürjes Balázs Zoltán.

Energiatudatos vállalat címet 8 cég kapott, köztük a Fővárosi Vízművek Zrt. és a T-Systems Magyarország Zrt. Az energiahatékony vállalat díjat 9 társaság érdemelte ki, köztük az ország primer energiaigényének 2 százalékát felhasználó Budapesti Távhőszolgáltató Zrt., továbbá az Audi és az Opel magyar leányvállalatai is. Végül a potenciális energiahatékony mentor vállalatok sorába az E.ON Hungária Zrt. és a Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt. lépett az idén.

http://www.piacesprofit.hu/klimablog/

A politikus köszönetét fejezte ki Svájcnak, amiért a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében az adóként befizetett pénzekből 31 milliárd forintot juttatott Magyarországnak különböző fejlesztésekre. Különösen fontosnak nevezte a környezetvédelemre szánt forrásokat, mert “a több természetpusztítás, a több környezetszennyezés több munkát kíván a természet megőrzése terén”.

Elmondta, hogy svájci támogatással 1,4 milliárd forint összköltséggel megerősítik az OLM hálózatát. A projekt révén mintavételező készülékeket, laboratóriumi mérő berendezéseket, valamint két mobil mérőállomást is beszereznek.

Az államtitkár kiemelte, hogy a program segítségével teljesíthetőek lesznek az EU szigorú légszennyezettségi határértékei, így megelőzhető lesz a kötelezettségszegési eljárás és az évi tízmilliárd forintot elérő bírság kiszabása. Emellett lehetővé vált pontos helyzetkép készítése a további teendőkről, mert a kormány a 2014-2020 közötti időszakban több olyan beruházást tervez megvalósítani, amelyek csökkentik az ipari és közlekedési légszennyező anyagok keletkezését – tette hozzá.

Az MTI kérdésére elmondta: az országban működő tíz környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség közül hétnek van laborja, így a beszerzett műszerek és mintavételező eszközök hozzájuk kerültek. Ezek között gázkromatográfok, ionográfok, spektrofotométerek vannak, amelyek alkalmasak arra, hogy levegőből, vízből és a talajból szennyező anyagokat mutassanak ki már egészen kis koncentráció esetén is.

Megjegyezte, hogy a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre 110-120 millió forint értékben kerültek különböző műszerek.

Jean-Francois Paroz svájci nagykövet elmondta, hogy a tervdokumentáció elkészülése és a nyílt közbeszerzés lezárása után az első szállítmányok már megérkeztek a laborokba és az “első kézzelfogható eredmények rendelkezésre állnak”. Hozzátette: tartják a megvalósítás ütemét, így év végére befejeződik a projekt.

Az országos légszennyezettség-mérő hálózat korszerűsítését Svájc 1,2 milliárd forinttal támogatta, míg a 15 százalékos önerőt a vidékfejlesztési minisztérium biztosította.

A nagykövet úgy vélte, a programban minden adott ahhoz, hogy sikertörténetté váljon és megvalósuljon az országos légszennyezettségi térkép továbbfejlesztése.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tavaly augusztusban írt ki közbeszerzési eljárást légszennyezettség-mérő berendezések vásárlására, amely 144 mintavevő készüléket, 31 laboratóriumi mérőeszközt és két mobil mérőállomást tartalmazott.

Célként tűzték ki, hogy az automata online mérőállomással nem ellenőrzött városok és kistérségek levegőminőségét ellenőrizzék, valamint megteremtsék a feltételeket a manuális mintavételen alapuló toxikus fém és rákkeltő poliaromás szénhidrogén (PAH) vegyületek vizsgálatának elvégzésére a helyszíni mintavételen alapuló, regionális laboratóriumi elemzéshez.

Az Európai Bizottság és Svájc 2006-ban állapodott meg arról, hogy a svájci kormány 1 milliárd svájci frankkal támogatja a 10 újonnan csatlakozott országot, ebből Magyarország 130 millió 738 ezer frankkal (mintegy 31 milliárd forinttal) részesedik.

Az amerikai képviselőház elnöke, a republikánus John Boehner a hét végén sürgette, hogy Barack Obama amerikai elnök haladéktalanul engedélyeztesse a földgáz exportját. Boehner ezt azt követően jelentette ki, hogy pénteken a visegrádi négyek washingtoni nagykövetei, köztük Szapáry György, elküldtek egy levelet a képviselőház elnökének és a szenátusi demokrata többség vezetőjének, amelyben sürgették őket, hogy engedélyezzék az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) európai exportját.

“Az energiabiztonság nemcsak a mindennapokat meghatározó kérdés régiónk több millió polgára számára, hanem az egyik legfontosabb biztonsági kihívás is, amellyel Amerika szövetségeseinek ma szembe kell nézniük Közép- és Kelet-Európában” – írták a levélben.

Mint írták, a V4-nagykövetek azért fordulnak segítségért, mert a régióban a gázpiaci verseny és az energiabiztonság “létfontosságú aspektusa a nemzetbiztonságnak”, valamint a térség “geostratégiai stabilitásának és függetlenségének”. A nagykövetek szerint üdvözlendő lenne, ha az amerikai gáz megjelenne Közép- és Kelet-Európában, és a régió számára kritikusan fontos időszakban történne, ha a kongresszus fellépne az LNG-export előmozdításáért  Amerika szövetségesei számára.

John Boehner a visegrádi négyek kérésére reagált, amikor Obamát felszólította arra, hogy vegye figyelembe a szövetségeseiktől érkező felhívást, és akár alkosson rendeletet az LNG-export jóváhagyására. „Remélem, hogy Obama elnök (…) mindent megtesz, ami lehetséges barátaink Oroszországtól való függőségének csökkentése érdekében Európában és szerte a világon” – írta.