„A családi alapon szerveződő kis- és közepes gazdaságok teremtik meg a fenntartható, élelmezési problémáktól mentes világot” – hangsúlyozta José Graziano da Silva, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója a Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról megnyitó ceremóniáján, a Budapest Kongresszusi Központban. A rendezvény fővédnöke, dr. Fazekas Sándor, Magyarország vidékfejlesztési minisztere a részt vevő miniszterek, kormányzati képviselők, tudósok és civil szervezetek mellett külön köszöntötte a magyar és külföldi kiállító gazdákat, akik kifogástalan minőségű termékeikkel igazolták, hogy a családi gazdálkodók segítése és támogatása globális, közös érdek.

Jelenleg a világ mezőgazdaságának egy igen jelentős része családi alapon zajlik, Európában ennek aránya 63 százalékot tesz ki, de az alacsony jövedelmű, fejlődő országokban még ennél is magasabb (pl. Ázsiában 85%). Ez a mezőgazdasági modell mélyen gyökerezik az adott tájegység hagyományaiban, annak biológiai alapjaira épít, hozzájárulva ezzel a terület ökológiai egyensúlyának megőrzéséhez. A gazdák elemi érdeke, hogy megvédjék környezetük természeti erőforrásait, amelyek várhatóan gyermekeik és unokáik megélhetését is biztosítják majd.

A családi gazdaságok ugyanakkor meglehetően sebezhetőek: szembe kell nézniük a klímaváltozás kihívásaival, valamint az iparosodott, üzemi rendszerű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazatok által támasztott erős versennyel. „A megoldás a haladó termelési technológiák biztosítása a családi gazdák számára úgy, hogy ne sérüljenek a családi gazdaságok értékei” – emelte ki José Graziano da Silva.

Úgy vélte, nem általánosságban van szükség az élelmiszer-termelés növelésére, hanem azokban a térségekben, ahol nincs elegendő élelem, így például Afrika és Ázsia egyes részein. A főigazgató szerint a családi gazdaságokat ezekben a térségekben kell fejleszteni. Hangsúlyozta, hogy meg kell szüntetni az élelmiszer-pazarlást, mert jelenleg a világon megtermelt élelmiszer 30 százaléka hulladékként végzi. Megjegyezte azt is: több pénzt kell az embereknél hagyni, hogy meg tudják vásárolni az élelmiszereket.

Bár a kis családi gazdaságok a fejlett államokban is léteznek, sőt igen fontos szerepet töltenek be a gazdaságban, a jelenség szegény országokban jelen lévő változatát a nyugati világban élőknek nehéz megértenie. Az ugyanis tökéletesen ellentmond a bürokrácia szükségességének, a formalizált eljárásoknak és az ipari-gazdasági racionalitásnak, vagyis a nyugati civilizáció alapvető építőköveinek. Éppen ezért ebből az irányból szemlélve archaikusnak és kaotikusnak tűnhet a rendszer, ugyanakkor egy másik szemszögből vizsgálva nagyon is vonzó és termelékeny. A családi gazdaságok ugyanis táplálkozási és anyagi biztonságot jelentenek, javítják az életkörülmények minőségét, védik a környezetet, és támogatják a fenntartható fejlődést a városoktól távol eső területeken.

A fórumon – melyen 104 ország képviselői vettek részt – több munkacsoport dolgozott a fenti problémákkal kapcsolatos kérdések konkrét megválaszolásán. Azonosították a családi gazdaságok társadalmi, környezeti és gazdasági erősödésének lehetőségeit, majd azt vizsgálták, hogy milyen befektetési és finanszírozási modellek támogathatják hatékonyan a családi gazdálkodókat. Egy külön munkacsoport foglalkozott a fiatal gazdák és a nők szerepvállalásának erősítésével, és bemutatták a legsikeresebb példákat a területről.

forrás: piacesprofit.hu

A program lényege az, hogy a 2011-es indulástól 2020-ig összesen 200 megawatt fosszilis erőmű-kapacitásnak megfelelő mennyiségű energiát takarítsanak meg a programban részt vevő cégek, így ennyivel kevesebb erőmű-beruházásra lesz szükség – tette hozzá az ügyvezető.

Az elmúlt fél évben több mint 800 cég vett részt a programban, de év végére a számuk eléri a 3 ezret. A szakmai partnerek között egyetemek, gazdasági érdekképviseletek és társadalmi szervezetek is megtalálhatók.

A részvétel önértékeléssel indul, ezt követi a megtakarítás vállalása, majd ennek teljesülését standardizált méréssel hitelesítik. Ezt követően kerül be a megtakarítás a virtuális erőműbe – vázolta a folyamatot Fürjes Balázs Zoltán.

Energiatudatos vállalat címet 8 cég kapott, köztük a Fővárosi Vízművek Zrt. és a T-Systems Magyarország Zrt. Az energiahatékony vállalat díjat 9 társaság érdemelte ki, köztük az ország primer energiaigényének 2 százalékát felhasználó Budapesti Távhőszolgáltató Zrt., továbbá az Audi és az Opel magyar leányvállalatai is. Végül a potenciális energiahatékony mentor vállalatok sorába az E.ON Hungária Zrt. és a Schneider Electric Hungária Villamossági Zrt. lépett az idén.

http://www.piacesprofit.hu/klimablog/

A politikus köszönetét fejezte ki Svájcnak, amiért a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében az adóként befizetett pénzekből 31 milliárd forintot juttatott Magyarországnak különböző fejlesztésekre. Különösen fontosnak nevezte a környezetvédelemre szánt forrásokat, mert “a több természetpusztítás, a több környezetszennyezés több munkát kíván a természet megőrzése terén”.

Elmondta, hogy svájci támogatással 1,4 milliárd forint összköltséggel megerősítik az OLM hálózatát. A projekt révén mintavételező készülékeket, laboratóriumi mérő berendezéseket, valamint két mobil mérőállomást is beszereznek.

Az államtitkár kiemelte, hogy a program segítségével teljesíthetőek lesznek az EU szigorú légszennyezettségi határértékei, így megelőzhető lesz a kötelezettségszegési eljárás és az évi tízmilliárd forintot elérő bírság kiszabása. Emellett lehetővé vált pontos helyzetkép készítése a további teendőkről, mert a kormány a 2014-2020 közötti időszakban több olyan beruházást tervez megvalósítani, amelyek csökkentik az ipari és közlekedési légszennyező anyagok keletkezését – tette hozzá.

Az MTI kérdésére elmondta: az országban működő tíz környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség közül hétnek van laborja, így a beszerzett műszerek és mintavételező eszközök hozzájuk kerültek. Ezek között gázkromatográfok, ionográfok, spektrofotométerek vannak, amelyek alkalmasak arra, hogy levegőből, vízből és a talajból szennyező anyagokat mutassanak ki már egészen kis koncentráció esetén is.

Megjegyezte, hogy a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre 110-120 millió forint értékben kerültek különböző műszerek.

Jean-Francois Paroz svájci nagykövet elmondta, hogy a tervdokumentáció elkészülése és a nyílt közbeszerzés lezárása után az első szállítmányok már megérkeztek a laborokba és az “első kézzelfogható eredmények rendelkezésre állnak”. Hozzátette: tartják a megvalósítás ütemét, így év végére befejeződik a projekt.

Az országos légszennyezettség-mérő hálózat korszerűsítését Svájc 1,2 milliárd forinttal támogatta, míg a 15 százalékos önerőt a vidékfejlesztési minisztérium biztosította.

A nagykövet úgy vélte, a programban minden adott ahhoz, hogy sikertörténetté váljon és megvalósuljon az országos légszennyezettségi térkép továbbfejlesztése.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tavaly augusztusban írt ki közbeszerzési eljárást légszennyezettség-mérő berendezések vásárlására, amely 144 mintavevő készüléket, 31 laboratóriumi mérőeszközt és két mobil mérőállomást tartalmazott.

Célként tűzték ki, hogy az automata online mérőállomással nem ellenőrzött városok és kistérségek levegőminőségét ellenőrizzék, valamint megteremtsék a feltételeket a manuális mintavételen alapuló toxikus fém és rákkeltő poliaromás szénhidrogén (PAH) vegyületek vizsgálatának elvégzésére a helyszíni mintavételen alapuló, regionális laboratóriumi elemzéshez.

Az Európai Bizottság és Svájc 2006-ban állapodott meg arról, hogy a svájci kormány 1 milliárd svájci frankkal támogatja a 10 újonnan csatlakozott országot, ebből Magyarország 130 millió 738 ezer frankkal (mintegy 31 milliárd forinttal) részesedik.

Az amerikai képviselőház elnöke, a republikánus John Boehner a hét végén sürgette, hogy Barack Obama amerikai elnök haladéktalanul engedélyeztesse a földgáz exportját. Boehner ezt azt követően jelentette ki, hogy pénteken a visegrádi négyek washingtoni nagykövetei, köztük Szapáry György, elküldtek egy levelet a képviselőház elnökének és a szenátusi demokrata többség vezetőjének, amelyben sürgették őket, hogy engedélyezzék az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) európai exportját.

“Az energiabiztonság nemcsak a mindennapokat meghatározó kérdés régiónk több millió polgára számára, hanem az egyik legfontosabb biztonsági kihívás is, amellyel Amerika szövetségeseinek ma szembe kell nézniük Közép- és Kelet-Európában” – írták a levélben.

Mint írták, a V4-nagykövetek azért fordulnak segítségért, mert a régióban a gázpiaci verseny és az energiabiztonság “létfontosságú aspektusa a nemzetbiztonságnak”, valamint a térség “geostratégiai stabilitásának és függetlenségének”. A nagykövetek szerint üdvözlendő lenne, ha az amerikai gáz megjelenne Közép- és Kelet-Európában, és a régió számára kritikusan fontos időszakban történne, ha a kongresszus fellépne az LNG-export előmozdításáért  Amerika szövetségesei számára.

John Boehner a visegrádi négyek kérésére reagált, amikor Obamát felszólította arra, hogy vegye figyelembe a szövetségeseiktől érkező felhívást, és akár alkosson rendeletet az LNG-export jóváhagyására. „Remélem, hogy Obama elnök (…) mindent megtesz, ami lehetséges barátaink Oroszországtól való függőségének csökkentése érdekében Európában és szerte a világon” – írta.

Alapítója, Robin Chase új kihívások után nézett, de megmaradt a közlekedés területén belül: olyan vállalkozásokat indított, amelyek hatékony közlekedési alternatívát nyújtanak a városlakóknak. Érdeklődése az utóbbi időben Kelet-Európa felé fordult: a magyar telekocsiplatformnak, a Zivinek ad üzleti tanácsokat, írja a hvg.hu.

Robin Chase 2000-ben, mindössze 75 ezer dollárból indította el a Zipcart az USA-ban, ami néhány év alatt a világ vezető autókölcsönző vállalkozásává nőtte ki magát. A Zipcar újítása abban rejlik, hogy a felhasználók online vagy mobiltelefon segítségével foglalhatják le a járműveket – akár azonnal, már néhány órára is bérelhetnek autót, amit a hozzájuk legközelebb eső állomáson felvehetnek, majd ha már nincs rá szükségük, leadhatják ott, ahol kényelmes. Egy chipkártyával lehet kinyitni az autó ajtaját, maga a kulcs pedig már eleve benne van a kocsiban. Egy iPhone-ra és Androidra fejlesztett alkalmazással bármikor megszólaltatható a duda, ami segíti a jármű beazonosítását a parkolóban. Az üzemanyag, a parkolás és a biztosítás benne van az árban, a felhasználóknak csak egy egyszeri regisztrációs díjat, éves tagsági díjat és foglalási díjat kell fizetniük.

Amikor tavaly eladták a Zipcart az Avis Budget Groupnak közel 500 millió dollárért, Robin Chase már évek óta nem ült az ügyvezetői székben. Finanszírozási nehézségek és magánéleti problémák miatt döntött úgy, hogy kiszáll, és feltehetően nem bánta meg, hiszen azóta számos új vállalkozást indított, amelyek mind a városi közlekedés hatékonyabbá tételét célozzák meg. Közülük a leggyorsabban terjeszkedő a Franciaországban elindított Buzzcar, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy saját járművüket adják kölcsön ismerőseiknek, szomszédaiknak, csökkentve ezzel költségeiket.

Az USA-ban elindított GoLoco telekocsiplatformon az autónkban lévő üres helyeket értékesíthetjük más felhasználóknak, megosztva velük járművünket, és csökkentve saját költségeinket. Chase célja nemcsak az üzleti siker, hanem elkötelezett híve a környezet védelmének és az erőforrások ésszerűbb felhasználásának is. Munkáját számos díjjal jutalmazták, többek között 2009-ben a Time magazin a világ száz legbefolyásosabb embere közé választotta. Chase-t a közösségi fogyasztás jövőjéről, személyes sikereiről és egy magyar telekocsiplatformmal, a Zivivel való együttműködéséről kérdeztük.

hvg.hu: Mi a titka a sikeres startupnak? Mennyire szerencse és mennyire adottságok kérdése az üzleti siker?

Robin Chase: Szerintem a jó időzítés és a szerencse játsszák a főszerepet. Ugyanakkor tudjuk, hogy jó ötlet és megfelelő megvalósítás nélkül esély sincs a sikerre. Aki saját vállalkozást indít, keményen kell dolgoznia, kitartónak kell lennie és olyan gyorsan tanulnia, ahogy csak tud.

hvg.hu: A Zipcarnak több mint 800 ezer felhasználója és közel 10 ezer autója volt 2013-ban, amikor megvette az Avis. Miért adták el?

R. Ch.: Az Enterprise és a Hertz is foglalkozik autókölcsönzéssel, és az Avisnak is el kellett indulnia ezen a területen, hogy versenyképes maradjon. Az autógyártók és -kölcsönzők belátták, hogy a városi közlekedés jövőjét javarészt a járműmegosztás jelenti.

hvg.hu: Miért éppen a magyar Zivivel dolgozik, és nem bármely más, régióbeli telekocsiplatformmal?

R. Ch.: Teljesen lenyűgözött, amit a Zivi ilyen rövid idő alatt, ilyen kevés erőforrással el tudott érni. Ez a növekedés megmutatta, hogy a telekocsi-szolgáltatásra komoly kereslet van Magyarországon, hogy az időzítés jó, és hogy a Zivi csapata nemcsak kitartó, de a képességeik is megvannak ahhoz, hogy sikert érjenek el.

A Zivi üzemeltetője

A Zivit üzemeltető vállalkozást 2012. július elején alapította három magyar magánszemély 800 ezer forint jegyzett tőkével, ami tavaly november 4-én 1,5 millió forintra emelkedett. A biznisz a múlt évben mozdult be igazán, legalábbis erre utal, hogy a 2012-es tört üzleti év nulla forint árbevételt mutat az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint.

Robin Chase-zel egy, az amerikai nagykövetség által szervezett konferencián – ahol Chase előadott – találkoztak, majd a Haidekker István ügyvezetővel folytatott hosszas megbeszélést követően “szegődött” tanácsadónak a startup guru.

hvg.hu: Mit vár a Zivitől közép- és rövid távon?

R. Ch.: Folyamatos és erős növekedést, a szolgáltatás folyamatos fejlesztését és terjeszkedést más országokba.

hvg.hu: Milyen további lehetőségei vannak a közösségi fogyasztásnak Kelet-Európában? A közlekedésen túl milyen területeken lát üzleti potenciált?

R. Ch.: Kelet-Európa, csakúgy, mint a világ többi része, megérett a közösségi fogyasztásra, hiszen máris számos dolgot osztanak meg az emberek nap mint nap. Arra biztatom a vállalkozókat, a már működő cégeket és a kormányokat, hogy vizsgálják meg az eszközeiket, és találják meg a fölös kapacitásokat. Ha megvannak, akkor azt kell kitalálni, hogy hogyan lehet ezeket hasznosítani és mások számára elérhetővé tenni

hvg.hu: A GoLoco alapítójaként milyen tapasztalatai vannak a telekocsizást illetően az amerikai piacon?

R. Ch.: Az USA-ban továbbra sem működőképes a telekocsizás. Az üzemanyag nagyon olcsó, a vezetésnek pedig alig vannak alternatívái, mert a vonat- és a buszközlekedés nem jól szervezett. Ennek az a következménye, hogy gyakorlatilag mindenki a saját kocsiját vezeti, és noha az autó maga drága, a legtöbb ember mégis megengedheti magának, hogy saját autót tartson.

hvg.hu: Hogyan látja a közösségi fogyasztás jövőjét? Egy lufi vagy tartós megoldást adhat a túlfogyasztásra és a környezeti problémákra?

R. Ch.: Azt gondolom, hogy az átmenet közepén járunk az ipari és fogyasztói gazdaságtól egy fenntartható, közösségi fogyasztáson alapuló gazdaság felé. Nincs is más választásunk egy olyan világban, ahol 7 milliárd ember él, és ahol végesek az erőforrások. Az új szervezeti paradigma meg fogja változtatni azt, ahogy az erőforrásokat használjuk, ahogy üzletelünk és ahogy dolgozunk. Ez az új paradigma az egyének és a szervezett platformok közötti együttműködést támogatja, ami az erőforrások ésszerű felhasználását, az innovációt és az egész gazdaság számára a gyors tanulás lehetőségét segíti elő.

hvg.hu: A nem hagyományos gazdasági tevékenységnek tekinthető közösségi fogyasztás sok esetben nem esik bele az önkormányzatok látóterébe, amelyek emiatt jelentős adóbevételektől esnek el. Mi lehet az a megoldás, ami a vállalkozásokat és az önkormányzatokat is elégedetté teszi?

R. Ch.: Az elmúlt száz évben számos szabályt és törvényt hoztunk. Ezek közül némelyek jók és védik a közjót és az egyéni fogyasztót is. Mások viszont már idejétmúltak, mert nem alkalmazhatóak a megváltozott technológiai környezetben vagy a meglévő iparágak protekcionizmusa miatt. A kormányoknak felül kell vizsgálni a törvényeiket, az adórendszereiket, és meg kell tartani azokat, amelyek még mindig a közérdeket szolgálják, míg a status quo fenntartását szolgálókat vagy azokat, amelyek manapság egyszerűen nem relevánsak, meg kell változtatni.

hvg.hu: A Time magazin 2009-ben a száz legbefolyásosabb ember közé választotta, megnyerte a Fast Company Fast 50 Innovators díját, valamint a Business Week Top 10 Designers díját is. Melyik díjra a legbüszkébb?

R. Ch.: Arra vagyok a legbüszkébb, ahogy a Zipcar és a munkám megváltoztatta azt, ahogyan az emberek a fogyasztásról, az üzletről és a környezetről gondolkodnak. Olyan utat mutattunk meg, ahol az üzleti siker mellett a felhasználók saját érdekeiket szolgáló döntéseket hozhatnak és növelhetik az életminőségüket, mindezt olyan végeredménnyel, ami csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást és kevesebb erőforrást igényel. Ezek valódi, mérhető eredmények, melyek boldoggá tesznek nap mint nap.