A sanghaji eset április óta húzódott, akkor derült ki ugyanis, hogy a város Szungcsiang kerületében az ország egyik legnagyobb akkumulátorgyárát készülnek felépíteni. A gyár felépítése társadalmi ellenkezést váltott ki, mivel komoly környezetterhelést jelenthet. Alig egy héttel a tervek bejelentése után az érintett Szungcsiang kerület lakosai közül több mint tízezren írták alá azt a petíciót, amely a tervek visszavonására szólítja fel a város vezetőségét, majd miután ez nem bizonyult elég hatásosnak, háromszor tüntettek is az építkezés ellen. A negyedik megmozdulást a következő hétvégére tervezték. A gyárat felépíteni szándékozó cég, a sanghaji Guoxuan tagadta, hogy a létesítmény bármiféle környezeti ártalmat okozna a térségben, és erről szakértői jelentést is felmutatott, de a lakosság nyomására végül szerdán mégis elállt eredeti tervétől. A Guoxuan úgy fogalmazott, hogy a kerületből is kivonul, eladja ingatlanait.

Nem Sanghaj az egyetlen kínai nagyváros, ahol az utóbbi hetekben környezeti aggályok miatt kezdődött tüntetés. Május elején a délnyugat-kínai Kunmingban és a vele határos Szecsuán tartomány székhelyén, Csengtuban is vegyipari gyárak felépítése ellen lépett fel a lakosság, az utóbbi félévben már legalább fél tucatra emelve a hasonló esetek számát. Míg korábban a környezeti kérdések nem jelentették szerves részét a társadalmi párbeszédnek, az utóbbi hónapokban legalább fél tucat nagyszabású tüntetésre került sor. Ez arra a trendre is rámutat, hogy a mindent háttérbe szorító gazdasági növekedés kora lejárt, az erre hivatkozást egyre kevésbé tolerálják az emberek.

A környezeti aggályok miatti tüntetések száma 1996 és 2011 között évente átlagosan mintegy 29 százalékkal nőtt, 2010 és 2011 között 120 százalékos volt az emelkedés – mutatott rá Jang Csao-fej, a környezettudományok kínai társaságának elnökhelyettese nemrég Sanghajban. A tizenegyedik ötéves terv ideje alatt (2006-2010) a hivatalos szervek több mint 300 ezer panaszt kaptak. A környezetvédelmi minisztérium az utóbbi hét évben több mint 920 esettel foglalkozott, amelyek közül több mint 70 demonstrációt vagy lakossági elégedetlenséget súlyosnak minősített.

Az amerikai zöldszervezet által életre hívott és a világ tengerpartjainak, illetve vízi útjainak megtisztítását célzó International Coastal Cleanup elnevezésű tengeri nagytakarítást tavaly szeptember 15-én tartották. A projekt elsőszámú résztvevője az Egyesült Államok volt, de a világ minden tájáról csatlakoztak országok. Az önkéntesek több mint 28 ezer kilométernyi vízi útról és tengerpartról szedték össze a 4500 tonnányi hulladékot. A begyűjtött szemétrengetegben több mint kétmillió cigarettacsikk és az egymilliót is meghaladó műanyag zacskó volt. “Legyen szó akár a legkisebb műanyag kupaktól kezdve a legmeglepőbb leletekig, mint például a begyűjtött 117 matracig, minden darab hulladék hatással van óceánjaink egészségére” – húzta alá közleményében Nicholas Mallos, a szervezet tengeri hulladékra specializálódott szakembere. A tengertakarító kezdeményezés immár 27. évében jár. Tavaly világszerte több mint 550 ezer önkéntes vett részt az akcióban. A 2012-es nagytakarítás során összegyűjtött hulladék a darabszám tekintetében a második, az össztömeget nézve a harmadik legnagyobb volt 1986 óta.

A szervezet szerint nem a matracok voltak az egyedüli meghökkentő tárgyak. Az önkéntesek gyertyákat, lottószelvényeket, baseball-, tenisz- és egyéb sportokban használt labdákat, valamint fogkefék egész garmadáját távolították el a megtisztításra kijelölt területekről – olvasható a LiveScience című amerikai tudományos portálon. A Sandy hurrikán és a 2011-es japán szökőár jelentősen növelte a tengeri hulladék mennyiségét az Egyesült Államok keleti és nyugati partvonalán egyaránt. A tengerekben előforduló leggyakoribb hulladékokat azonban a mindennapokban használt, eldobható tárgyak alkotják: cigarettacsikkek, élelmiszer-csomagolópapírok, műanyag palackok és zacskók, amelyek mindegyikéből több mint egymillió darabot gyűjtöttek össze az önkéntesek. A célzott területekről továbbá kupakokat, fedeleket, villákat, kanalakat, szívószálakat és papírzacskókat takarítottak el. A kezdeményezés elmúlt 27 évében az önkéntesek 57 millió cigarettacsikket és több mint egymillió pelenkát távolítottak el a világ tengerpartjairól és majdnem tízmillió műanyag zacskótól szabadították meg az óceánokat. A szervezet az eldobható termékek használatának visszaszorítását sürgeti. A következő nagytakarítást szeptember 21-ére hirdették meg.

A fejlesztéshez 979 millió forintnyi támogatást nyert a társaság az Új Széchenyi Terv keretében és az üzem mintegy 20 embernek ad majd munkát – közölte Puzder Tamás. Elmondta: a projekt keretében a kommunális eredetű, települési szennyvíztisztítókból származó hulladék hasznosításához szükséges eszközök beszerzésén és a fogadó-feladó technológiai kapacitás bővítésén túl, innovációs technológiai fejlesztés is megvalósul. Közlése szerint az újra ugyan nem hasznosítható, de magas energiatartalmú hulladékok kezelésével-feldolgozásával és eltüzelésével jelentős mértékben kiválthatók a fosszilis energiahordozók. Az új telephelyen a hulladékot erőművi hasznosításra készítik elő. A próbaüzem a tervek szerint még az év vége előtt elkezdődik és mindennek nyomán az ország legkorszerűbb komplex biomassza- és hulladékkezelő rendszere jön létre – fűzte hozzá. Az Európai Unió és a hazai hulladékgazdálkodás egyik kiemelt célja a képződő és a lerakott hulladék mennyiségének csökkentése, valamint a hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása. Ebbe a törekvésbe illeszthető be a Geosol beruházása – közölte az ügyvezető. A 2006-ban alapított, belföldi tulajdonú cég éves árbevétele az elmúlt évben mintegy 1 milliárd forint volt. A társaság 32 embert foglalkoztat, ám a beruházás végrehajtása nyomán 50-re nő a dolgozók száma – tájékoztatott Puzder Tamás.

California és az USA nyugati részének legnagyobb városa, Los Angeles áramaszükségletének mintegy 40 százalékát jelenleg két nagy szénerőművéből nyeri. Több mint másfél évtized múlva azonban ez a helyzet alaposan megváltozik, hiszen a metropolis lakossága egyöntetűen kiáll a szénerőművek száműzése mellett, s helyettük a megújuló energiaforrásokra voksolnak. A cleantechnika.com portál hírül adta, hogy a város polgármestere bejelentette, hogy 2025-re tervezik a szén felhasználásával előállított áram kiiktatását az energiaellátásból és helyette megújuló forrásokból fedezik majd a szükséges mennyiséget.

Egyre nyilvánvalólóbbá válik ugyanis, hogy az évtizedekkel ezelőtt épült, immáron elavult két szénerőmű működtetése sokba kerül, nem felel meg a kor követelményeinek, felújításuk rendkívül költséges, következésképpen a helyzet megérett a változtatásra. Ebben erősítette meg a város vezetőit az a párezer helyi polgár is, akik nemrégiben a városháza elé vonultak, hogy tiltakozzanak a szénerőművek tovább fennmaradása ellen. Tényként kezelendő: felmerült már elég régen, hogy nincs létjogosultsága egy ilyen dinamikusan fejlődő metropolisban a megörgedett szénerőműveknek, az energiellátás megérett a megújításra.

A közhangulat is ráirányította figyelmet arra, hogy a kaliforniai nagyvárosok sorában éppen Los Angeles az a mintaadó település, ahol elsőként érték el, hogy húsz százalékban a megújuló energiaforrásokból biztosítják az energiaellátást és itt indították el a közelmúltban a legnagyobb napelemes programot az USA-ban az épületek tetejének felhasználásával. Nem hagyható figyelmen kívül az a szempont sem, hogy a CLEAN LA (tiszta Los Angeles) napenergetikai programja négy és félezer új munkahely megteremtését teszi lehetővé és fél milliárd dollárral járul hozzá a város fejlődéséhez.

Közleményük szerint a platán virágporát több városban is magas, Pécsett pedig nagyon magas koncentrációban regisztrálták. Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Hálózatának adatai szerint a héten egy-egy napon a kőris, a fűz, a nyír és a juhar pollenkoncentrációja is elérte a magas szintet. Folytatódott a gyertyán pollenszórása, s az éger, a mogyoró és a szil virágpora is megjelent a csapdákban. Elkezdődött, illetve felerősödött a tölgy és a bükk pollenszórása, s egy-egy helyen megjelentek a pázsitfűfélék, az eperfa és a dió pollenszemei is. A ciprus- és tiszafafélék, valamint a nyár pollenkoncentrációja csökkent, de jellemzően továbbra is közepes – vagyis tüneteket okozó – koncentrációt mértek.