California és az USA nyugati részének legnagyobb városa, Los Angeles áramaszükségletének mintegy 40 százalékát jelenleg két nagy szénerőművéből nyeri. Több mint másfél évtized múlva azonban ez a helyzet alaposan megváltozik, hiszen a metropolis lakossága egyöntetűen kiáll a szénerőművek száműzése mellett, s helyettük a megújuló energiaforrásokra voksolnak. A cleantechnika.com portál hírül adta, hogy a város polgármestere bejelentette, hogy 2025-re tervezik a szén felhasználásával előállított áram kiiktatását az energiaellátásból és helyette megújuló forrásokból fedezik majd a szükséges mennyiséget.

Egyre nyilvánvalólóbbá válik ugyanis, hogy az évtizedekkel ezelőtt épült, immáron elavult két szénerőmű működtetése sokba kerül, nem felel meg a kor követelményeinek, felújításuk rendkívül költséges, következésképpen a helyzet megérett a változtatásra. Ebben erősítette meg a város vezetőit az a párezer helyi polgár is, akik nemrégiben a városháza elé vonultak, hogy tiltakozzanak a szénerőművek tovább fennmaradása ellen. Tényként kezelendő: felmerült már elég régen, hogy nincs létjogosultsága egy ilyen dinamikusan fejlődő metropolisban a megörgedett szénerőműveknek, az energiellátás megérett a megújításra.

A közhangulat is ráirányította figyelmet arra, hogy a kaliforniai nagyvárosok sorában éppen Los Angeles az a mintaadó település, ahol elsőként érték el, hogy húsz százalékban a megújuló energiaforrásokból biztosítják az energiaellátást és itt indították el a közelmúltban a legnagyobb napelemes programot az USA-ban az épületek tetejének felhasználásával. Nem hagyható figyelmen kívül az a szempont sem, hogy a CLEAN LA (tiszta Los Angeles) napenergetikai programja négy és félezer új munkahely megteremtését teszi lehetővé és fél milliárd dollárral járul hozzá a város fejlődéséhez.

Közleményük szerint a platán virágporát több városban is magas, Pécsett pedig nagyon magas koncentrációban regisztrálták. Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Hálózatának adatai szerint a héten egy-egy napon a kőris, a fűz, a nyír és a juhar pollenkoncentrációja is elérte a magas szintet. Folytatódott a gyertyán pollenszórása, s az éger, a mogyoró és a szil virágpora is megjelent a csapdákban. Elkezdődött, illetve felerősödött a tölgy és a bükk pollenszórása, s egy-egy helyen megjelentek a pázsitfűfélék, az eperfa és a dió pollenszemei is. A ciprus- és tiszafafélék, valamint a nyár pollenkoncentrációja csökkent, de jellemzően továbbra is közepes – vagyis tüneteket okozó – koncentrációt mértek.

A felvonulás előtt kerékpáros napra várja az érdeklődőket a Magyar Kerékpárosklub, 14 óra 45 perckor a Carl Lutz rakparton tömegfotózás lesz a Greenpeace szervezésében, a felvonulás után a Deák téri Akváriumban bringás divatbemutatót tartanak a Cyclechic mozgalom rendezésében. Mivel egyre többen választják a kerékpáros közlekedést a fővárosban, a mozgalom elérte célját, így most már a független szakmai érdekképviselet megerősítésére van szükség – indokolták a szervezők korábban az MTI-nek, miért ez az utolsó felvonulás. Az utolsó Critical Mass központi üzenete ezért az összefogás és a szerveződés szükségessége, a Kerékpárosklub megerősítése és munkájának kiterjesztése kerületi közösségekre, helyi célokra.

A Critical Mass megmozdulást 2004 óta évente kétszer – áprilisban, a Föld napján és szeptember 22-én, az európai autómentes napon – rendezték meg azzal a céllal, hogy népszerűsítsék a kerékpározást és nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése érdekében. Az eddigi 15 akción több százezer bringás vett részt.

Az élet kialakulásának 3,5 milliárd éves folyamata után 5 nagy kihalási hullámot nevez meg a tudomány, a hatodik, amely a leggyorsabb, most van folyamatban. Bolygónkon minden nyolcadik madárfajt kihalás fenyeget és az emlősök helyzete még rosszabb, a közeljövőben minden negyedik emlősfaj kihalhat. Ilyen ütemű fajpusztulás a dinoszauruszok óta nem történt. Mindannyiunk felelősségéről van szó, hiszen ezúttal nem természeti katasztrófa, meteor becsapódás vagy jégkorszak fenyegeti az állat- és növényvilágot, hanem az emberi beavatkozás.

A tudomány 1,75 millió fajt írt le, és kb. 10 millió élőlény faj létezését valószínűsíti a Földön. A természetes kihalás 1-5 faj pusztulását feltételezi évente. Becslések szerint jelenleg óránként hal ki egy faj, a többségük azelőtt, hogy megismertük volna szerepét a bioszféra rendszerében. Európában körülbelül 200 ezer állat és növény faj honos. Ez más területekkel összehasonlítva szegénynek mondható, ugyanakkor a veszélyeztetettségi arány itt a legnagyobb. Európa emlősfajainak 42%-a, madárfajainak 43%-a, a lepkefajok 45%-a, az édesvízi halfajok 52%-a fenyegetett a kihalás által.

Vajon mekkora lenne a kihalások természetes sebessége az ember tevékenysége nélkül? Erre a kérdésre a fosszilis leletekből adható meg a válasz. Egy faj körülbelül 1-10 millió évig él, mielőtt kihal, vagy új fajokká alakul (1). Ha feltételezzük, hogy körülbelül 10 millió faj él ma a Földön akkor évenként 1-10 faj kihalását jósolhatnánk a természetes kihalási sebesség alapján. A madarak és emlősök esetében megfigyelt, jelenleg évszázadonként 1%-os kihalási ráta – az ipari civilizáció elterjedése és az emberi népesség gyors gyarapodása nyomán -, 100-szor, 1000-szer nagyobb, mint az a természetes kihalások sebessége alapján várható lenne.

Hazánkban a biológiai sokféleségben a legjelentősebb veszteséget a természetes vegetáció elpusztításával okoztuk, az ökoszisztéma szolgáltatások 90%-át már feléltük. A jelentős élőhelyi veszteségeket elsősorban a mezőgazdaság okozta, emellett az autópálya építkezések nemcsak mint területfoglalók, hanem, mint izoláló mesterséges folyosók is hozzájárultak a kedvezőtlen helyzet kialakulásához. Az ember egyre nagyobb területeket épít be, mindezt pedig tetézi, hogy Magyarországot a globális felmelegedés erősen érinti, meghatározó tényező a pozitív hőmérsékleti anomália, illetve az aszálynak való kitettség.

Sajátos módon hazánkban a faji változatosság ennek ellenére szerencsénkre még mindig gazdagnak mondható. Ennek elsődleges oka, hogy a medence gyűjtőpontja a különböző flóra és faunaelemeknek. A Föld Napja közeledtével a Magyar Természetvédők Szövetsége arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy kiemelt jelentőségű e sokféleség megőrizése, hiszen a természet számos olyan szolgáltatást nyújt, amelyek vagy csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem pótolhatók.

Kultúrnövényeink és a mezőgazdasági termények megporzása legtöbb esetben az állati beporzóktól függ, így szerepük gazdasági szempontból is kiemelkedő, kihalásuk esetén több milliárd forintot kellene pótlásukra költeni. „Biológiai sokféleség nélkül nem rendelkeznénk egészséges talajjal, nem működne mezőgazdaságunk, nem lélegezhetnénk tiszta levegőt. Fák nélkül nem tudnánk meggátolni a csapadékvíz talajra gyakorolt pusztító hatását, és terméseiket sem fogyaszthatnánk. A fajok kihalása egészségünkre nézve is veszélyt jelent, hiszen számos, az orvostudomány számára hasznos információ tűnhet el.” – hangsúlyozta a biológiai sokféleség fontosságát Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője. “A jelenlegi természetvédelmi szabályozással nem vagyunk képesek megállítani a biológiai sokféleség csökkenését. Ezért rendkívül fontos a jogi és gazdasági szabályozó rendszerünk átgondolása és módosítása” – tette hozzá a programvezető.

Weisz Fanni modell és Janicsák Veca énekesnő összefogásának köszönhetően Totó, az európai vidra és Tollas, a fekete gólya személyesen is megismerhették örökbefogadóikat. A hírességek a WWF Magyarország Év Állata Versenye kapcsán vállaltak nevelőszülői szerepet, és együtt utaztak a Petesmalmi Vidraparkba, hogy bátorítsák pártfogoltjaikat. A játék kezdeményezője, a WWF Magyarország a Coca-Cola Magyarországgal együttműködve ötödik éve dolgozik azon, hogy helyreállítsa a Szabadság-sziget élővilágát. Szavazz Te is a www.evallata.hu oldalon!

A WWF Magyarország és a Coca-Cola Magyarország összefogásának köszönhetően a Mohács melletti Szabadság-sziget az év végére ismét visszanyeri eredeti, természetes állapotát: a Duna újra birtokba veheti korábban feltöltődött, majd helyreállított mellékágát és szigetét, az itt honos állatok pedig ismét otthonra lelhetnek régi élőhelyükön.

A sziget egykori lakói közül az európai vidra, a fekete gólya és a halványfoltú küllő szállnak versenybe a WWF Év Állata címért, így május 22-én kiderül, melyikük az élőhely legmenőbb lakója! A különleges állatok esélyeit hírességek növelik, ugyanis Weisz Fanni a vidám európai vidrát, Janicsák Veca a kecses fekete gólyát, Kiss Ádám pedig a kicsiny halványfoltú küllőt fogadta örökbe.

Weisz Fanni modell és Janicsák Veca énekesnő összefogásának köszönhetően pártfogoltjaik személyesen is megismerkedhettek örökbefogadóikkal. A hírességek a sérült állatokat befogadó Petesmalmi Vidraparkba látogattak, amely az erdei tavas területeknek köszönhetően valódi vidra- és madárparadicsom.

Totó, a pajkos európai vidra kifejezetten élvezte a simogatást, és bátran fitogtatta Fanninak úszótehetségét.

„Annyira puha és selymes a vidra bundája, nagyon jó volt megsimogatni! Nem is gondoltam volna, hogy ennyire játékosak a vidrák. Totó igazán barátságos állat, csupa izom és energia, igazi úszóbajnok! Szavazzatok rá!” – buzdít lelkesen Weisz Fanni, a népszerű modell.

Veca az Év Állata Versenyen a fekete gólyára szavaz. Kedvence, Tollas, a kecses madár először félénken vette tudomásul „nevelőanyukája” érkezését, de gondozója segítségével hamar feloldódott, így az énekesnő gyengéden még karjaiba is vehette a fokozottan védett madarat.

„Tollas sérülten került a Vidraparkba, de már egészen hozzászokott az emberekhez, így óvatosan a karomba vehettem. Nagyon vigyáztam rá, mert annyira törékenynek tűnt. Gyönyörű a tolla, ilyen közelről ritka, hogy láthatjuk, legszívesebben egész nap gyönyörködnék benne!” – meséli élményeit Janicsák Veca.

Totó és Tollas szomorúan vettek búcsút örökbefogadóiktól, de mindketten komoly támogatásban bíznak, hogy az Év Állata cím elnyerésével a Szabadság-sziget legmenőbb állatának bizonyulhassanak!

Szavazz Te is a www.evallata.hu weboldalon!