A felvonulás előtt kerékpáros napra várja az érdeklődőket a Magyar Kerékpárosklub, 14 óra 45 perckor a Carl Lutz rakparton tömegfotózás lesz a Greenpeace szervezésében, a felvonulás után a Deák téri Akváriumban bringás divatbemutatót tartanak a Cyclechic mozgalom rendezésében. Mivel egyre többen választják a kerékpáros közlekedést a fővárosban, a mozgalom elérte célját, így most már a független szakmai érdekképviselet megerősítésére van szükség – indokolták a szervezők korábban az MTI-nek, miért ez az utolsó felvonulás. Az utolsó Critical Mass központi üzenete ezért az összefogás és a szerveződés szükségessége, a Kerékpárosklub megerősítése és munkájának kiterjesztése kerületi közösségekre, helyi célokra.

A Critical Mass megmozdulást 2004 óta évente kétszer – áprilisban, a Föld napján és szeptember 22-én, az európai autómentes napon – rendezték meg azzal a céllal, hogy népszerűsítsék a kerékpározást és nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése érdekében. Az eddigi 15 akción több százezer bringás vett részt.

Az élet kialakulásának 3,5 milliárd éves folyamata után 5 nagy kihalási hullámot nevez meg a tudomány, a hatodik, amely a leggyorsabb, most van folyamatban. Bolygónkon minden nyolcadik madárfajt kihalás fenyeget és az emlősök helyzete még rosszabb, a közeljövőben minden negyedik emlősfaj kihalhat. Ilyen ütemű fajpusztulás a dinoszauruszok óta nem történt. Mindannyiunk felelősségéről van szó, hiszen ezúttal nem természeti katasztrófa, meteor becsapódás vagy jégkorszak fenyegeti az állat- és növényvilágot, hanem az emberi beavatkozás.

A tudomány 1,75 millió fajt írt le, és kb. 10 millió élőlény faj létezését valószínűsíti a Földön. A természetes kihalás 1-5 faj pusztulását feltételezi évente. Becslések szerint jelenleg óránként hal ki egy faj, a többségük azelőtt, hogy megismertük volna szerepét a bioszféra rendszerében. Európában körülbelül 200 ezer állat és növény faj honos. Ez más területekkel összehasonlítva szegénynek mondható, ugyanakkor a veszélyeztetettségi arány itt a legnagyobb. Európa emlősfajainak 42%-a, madárfajainak 43%-a, a lepkefajok 45%-a, az édesvízi halfajok 52%-a fenyegetett a kihalás által.

Vajon mekkora lenne a kihalások természetes sebessége az ember tevékenysége nélkül? Erre a kérdésre a fosszilis leletekből adható meg a válasz. Egy faj körülbelül 1-10 millió évig él, mielőtt kihal, vagy új fajokká alakul (1). Ha feltételezzük, hogy körülbelül 10 millió faj él ma a Földön akkor évenként 1-10 faj kihalását jósolhatnánk a természetes kihalási sebesség alapján. A madarak és emlősök esetében megfigyelt, jelenleg évszázadonként 1%-os kihalási ráta – az ipari civilizáció elterjedése és az emberi népesség gyors gyarapodása nyomán -, 100-szor, 1000-szer nagyobb, mint az a természetes kihalások sebessége alapján várható lenne.

Hazánkban a biológiai sokféleségben a legjelentősebb veszteséget a természetes vegetáció elpusztításával okoztuk, az ökoszisztéma szolgáltatások 90%-át már feléltük. A jelentős élőhelyi veszteségeket elsősorban a mezőgazdaság okozta, emellett az autópálya építkezések nemcsak mint területfoglalók, hanem, mint izoláló mesterséges folyosók is hozzájárultak a kedvezőtlen helyzet kialakulásához. Az ember egyre nagyobb területeket épít be, mindezt pedig tetézi, hogy Magyarországot a globális felmelegedés erősen érinti, meghatározó tényező a pozitív hőmérsékleti anomália, illetve az aszálynak való kitettség.

Sajátos módon hazánkban a faji változatosság ennek ellenére szerencsénkre még mindig gazdagnak mondható. Ennek elsődleges oka, hogy a medence gyűjtőpontja a különböző flóra és faunaelemeknek. A Föld Napja közeledtével a Magyar Természetvédők Szövetsége arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy kiemelt jelentőségű e sokféleség megőrizése, hiszen a természet számos olyan szolgáltatást nyújt, amelyek vagy csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem pótolhatók.

Kultúrnövényeink és a mezőgazdasági termények megporzása legtöbb esetben az állati beporzóktól függ, így szerepük gazdasági szempontból is kiemelkedő, kihalásuk esetén több milliárd forintot kellene pótlásukra költeni. „Biológiai sokféleség nélkül nem rendelkeznénk egészséges talajjal, nem működne mezőgazdaságunk, nem lélegezhetnénk tiszta levegőt. Fák nélkül nem tudnánk meggátolni a csapadékvíz talajra gyakorolt pusztító hatását, és terméseiket sem fogyaszthatnánk. A fajok kihalása egészségünkre nézve is veszélyt jelent, hiszen számos, az orvostudomány számára hasznos információ tűnhet el.” – hangsúlyozta a biológiai sokféleség fontosságát Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője. “A jelenlegi természetvédelmi szabályozással nem vagyunk képesek megállítani a biológiai sokféleség csökkenését. Ezért rendkívül fontos a jogi és gazdasági szabályozó rendszerünk átgondolása és módosítása” – tette hozzá a programvezető.

Weisz Fanni modell és Janicsák Veca énekesnő összefogásának köszönhetően Totó, az európai vidra és Tollas, a fekete gólya személyesen is megismerhették örökbefogadóikat. A hírességek a WWF Magyarország Év Állata Versenye kapcsán vállaltak nevelőszülői szerepet, és együtt utaztak a Petesmalmi Vidraparkba, hogy bátorítsák pártfogoltjaikat. A játék kezdeményezője, a WWF Magyarország a Coca-Cola Magyarországgal együttműködve ötödik éve dolgozik azon, hogy helyreállítsa a Szabadság-sziget élővilágát. Szavazz Te is a www.evallata.hu oldalon!

A WWF Magyarország és a Coca-Cola Magyarország összefogásának köszönhetően a Mohács melletti Szabadság-sziget az év végére ismét visszanyeri eredeti, természetes állapotát: a Duna újra birtokba veheti korábban feltöltődött, majd helyreállított mellékágát és szigetét, az itt honos állatok pedig ismét otthonra lelhetnek régi élőhelyükön.

A sziget egykori lakói közül az európai vidra, a fekete gólya és a halványfoltú küllő szállnak versenybe a WWF Év Állata címért, így május 22-én kiderül, melyikük az élőhely legmenőbb lakója! A különleges állatok esélyeit hírességek növelik, ugyanis Weisz Fanni a vidám európai vidrát, Janicsák Veca a kecses fekete gólyát, Kiss Ádám pedig a kicsiny halványfoltú küllőt fogadta örökbe.

Weisz Fanni modell és Janicsák Veca énekesnő összefogásának köszönhetően pártfogoltjaik személyesen is megismerkedhettek örökbefogadóikkal. A hírességek a sérült állatokat befogadó Petesmalmi Vidraparkba látogattak, amely az erdei tavas területeknek köszönhetően valódi vidra- és madárparadicsom.

Totó, a pajkos európai vidra kifejezetten élvezte a simogatást, és bátran fitogtatta Fanninak úszótehetségét.

„Annyira puha és selymes a vidra bundája, nagyon jó volt megsimogatni! Nem is gondoltam volna, hogy ennyire játékosak a vidrák. Totó igazán barátságos állat, csupa izom és energia, igazi úszóbajnok! Szavazzatok rá!” – buzdít lelkesen Weisz Fanni, a népszerű modell.

Veca az Év Állata Versenyen a fekete gólyára szavaz. Kedvence, Tollas, a kecses madár először félénken vette tudomásul „nevelőanyukája” érkezését, de gondozója segítségével hamar feloldódott, így az énekesnő gyengéden még karjaiba is vehette a fokozottan védett madarat.

„Tollas sérülten került a Vidraparkba, de már egészen hozzászokott az emberekhez, így óvatosan a karomba vehettem. Nagyon vigyáztam rá, mert annyira törékenynek tűnt. Gyönyörű a tolla, ilyen közelről ritka, hogy láthatjuk, legszívesebben egész nap gyönyörködnék benne!” – meséli élményeit Janicsák Veca.

Totó és Tollas szomorúan vettek búcsút örökbefogadóiktól, de mindketten komoly támogatásban bíznak, hogy az Év Állata cím elnyerésével a Szabadság-sziget legmenőbb állatának bizonyulhassanak!

Szavazz Te is a www.evallata.hu weboldalon!

Ha meghalljuk azt a szót, hogy éghajlatváltozás, túlzás nélkül összeszorul a gyomrunk, hiszen kapásból a tavaly nyári aszály, a februári mínusz húsz fokok, vagy az idei március 15-ei hófúvások és az ezt követő áztató eső ugrik be. Azt ugyanakkor kevesen gondolnánk, hogy a szünet nélkül változó klímát a szörfösök ugyanilyen feszülten figyelik, akik nem a belvíz vagy a hófúvások miatt aggódnak, hanem a parti szelek, a tengeri viharok és hullámok miatt, irja a pszo.postr.hu.
A szörfösök által meglovagolt hullámokra ugyancsak komoly hatással van az éghajlatváltozás, egy friss tanulmány ugyanis kimutatta: az évszázad végéig az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán északi részén 5-10 százalékkal csökkenhet, Ausztrália és Új-Zéland partjainál ugyanakkor ugyanilyen mértékben nőhet a hullámok átlagos magassága.

Mindez a szörfözni szerető magyar turisták mellett legfőképp a helyeiket hozhatja lázba, akik az elmaradó, vagy épp duzzadó hullámoknak megfelelően a turisták számában és az üzletmenetben egyaránt változásra számíthatnak.

Mark Willis meteorológus ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a szörfösökön túl mélyebb és messzebbre mutató gazdasági hatásokkal is számolni kell a tengeri éghajlat változása nyomán. A turizmus mellett elsősorban a halászok aggódhatnak, akik egy komolyabb klímaváltozás esetén akár jelentős plusz költséggel is szembesülhetnek.

Ugyancsak megváltozhat az érintett part menti ingatlanok értéke, a strandokon és kikötőkben jelentkező, hullámvédelemmel kapcsolatos költségek megugorhatnak, arról nem is beszélve, hogy a tengeri élővilág is megérezheti, ha a hullámok átlagos magassága érezhető mértékben növekszik.

Az aranypiaci szakportál azt írja: az okostelefon aranytartalma az átlagos aranybánya-kőzetek háromszázszorosa, írja az index.hu. Nem csoda, hogy a gyártók elkezdték újrahasznosítani a használt okostelefonokat: Amerikában például egy 16 GB-os iPhone 4 újrahasznosítási értéke 175 dollár a 911metallurgist.com gyűjtése szerint. Mivel a mobilozók többsége másfél évente lecseréli telefonját, az újrahasznosításnak hatalmas piaca van: tavaly már ugyanannyian kerestek rá az iPhone újrahasznosítására, mint vásárlására. Az Apple újrahasznosítási programjában ajándékutalványt kaphatnak a használt iPhone-jukat, iPad-jüket vagy számítógépüket beküldő ügyfelek (a szolgáltatás Magyarországon még nem működik). A idén újrahasznosított telefonok nagyjából fele iPhone volt.

Az Apple készüléke öt nemesfémet tartalmaz: 0,88 uncia alumíniumot, 0,56 uncia rezet, 0,012 uncia ezüstöt, 0,0012 uncia aranyat, és még ennél is százszor kevesebb platinát. Egységáron ebből a platina a legdrágább, de összértékben az aranytartalom a legértékesebb: 1,58 dollárt tesz ki. Egy tonna, azaz 8900 darab iPhone5 aranytartalma 275 gramm, ez a perui Yanacocha aranybányában kitermelt kőzet aranytartalmának több, mint háromszázszorosa.
.
Rézben és ezüstben is tizenháromszor, illetve hat és félszer gazdagabb, mint Chile vagy Ausztrália ismert lelőhelyei, csak platinában múlja alul a dél-afrikai Bushveld bányát, melynek kőzetei átlagosan háromszor annyi nemesfémet tartalmaznak, mint a telefonkészülék.

A nemesfémeken kívül az iPhone-ok nyolcféle ritkaföldfémet is tartalmaznak – ezek kilencven százalékát Kínában bányásszák –, például a kijelzőben és a hangszóróban. Christian Ekberg, a svéd Chalmers Műszaki Egyetem kutatója szerint jelenleg nincs környezettudatos megoldás a ritkaföldfémek bányászatára és újrahasznosítására, így kevesebb, mint 1 százalékukat hasznosítják újra.