Ha meghalljuk azt a szót, hogy éghajlatváltozás, túlzás nélkül összeszorul a gyomrunk, hiszen kapásból a tavaly nyári aszály, a februári mínusz húsz fokok, vagy az idei március 15-ei hófúvások és az ezt követő áztató eső ugrik be. Azt ugyanakkor kevesen gondolnánk, hogy a szünet nélkül változó klímát a szörfösök ugyanilyen feszülten figyelik, akik nem a belvíz vagy a hófúvások miatt aggódnak, hanem a parti szelek, a tengeri viharok és hullámok miatt, irja a pszo.postr.hu.
A szörfösök által meglovagolt hullámokra ugyancsak komoly hatással van az éghajlatváltozás, egy friss tanulmány ugyanis kimutatta: az évszázad végéig az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán északi részén 5-10 százalékkal csökkenhet, Ausztrália és Új-Zéland partjainál ugyanakkor ugyanilyen mértékben nőhet a hullámok átlagos magassága.

Mindez a szörfözni szerető magyar turisták mellett legfőképp a helyeiket hozhatja lázba, akik az elmaradó, vagy épp duzzadó hullámoknak megfelelően a turisták számában és az üzletmenetben egyaránt változásra számíthatnak.

Mark Willis meteorológus ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a szörfösökön túl mélyebb és messzebbre mutató gazdasági hatásokkal is számolni kell a tengeri éghajlat változása nyomán. A turizmus mellett elsősorban a halászok aggódhatnak, akik egy komolyabb klímaváltozás esetén akár jelentős plusz költséggel is szembesülhetnek.

Ugyancsak megváltozhat az érintett part menti ingatlanok értéke, a strandokon és kikötőkben jelentkező, hullámvédelemmel kapcsolatos költségek megugorhatnak, arról nem is beszélve, hogy a tengeri élővilág is megérezheti, ha a hullámok átlagos magassága érezhető mértékben növekszik.

Az aranypiaci szakportál azt írja: az okostelefon aranytartalma az átlagos aranybánya-kőzetek háromszázszorosa, írja az index.hu. Nem csoda, hogy a gyártók elkezdték újrahasznosítani a használt okostelefonokat: Amerikában például egy 16 GB-os iPhone 4 újrahasznosítási értéke 175 dollár a 911metallurgist.com gyűjtése szerint. Mivel a mobilozók többsége másfél évente lecseréli telefonját, az újrahasznosításnak hatalmas piaca van: tavaly már ugyanannyian kerestek rá az iPhone újrahasznosítására, mint vásárlására. Az Apple újrahasznosítási programjában ajándékutalványt kaphatnak a használt iPhone-jukat, iPad-jüket vagy számítógépüket beküldő ügyfelek (a szolgáltatás Magyarországon még nem működik). A idén újrahasznosított telefonok nagyjából fele iPhone volt.

Az Apple készüléke öt nemesfémet tartalmaz: 0,88 uncia alumíniumot, 0,56 uncia rezet, 0,012 uncia ezüstöt, 0,0012 uncia aranyat, és még ennél is százszor kevesebb platinát. Egységáron ebből a platina a legdrágább, de összértékben az aranytartalom a legértékesebb: 1,58 dollárt tesz ki. Egy tonna, azaz 8900 darab iPhone5 aranytartalma 275 gramm, ez a perui Yanacocha aranybányában kitermelt kőzet aranytartalmának több, mint háromszázszorosa.
.
Rézben és ezüstben is tizenháromszor, illetve hat és félszer gazdagabb, mint Chile vagy Ausztrália ismert lelőhelyei, csak platinában múlja alul a dél-afrikai Bushveld bányát, melynek kőzetei átlagosan háromszor annyi nemesfémet tartalmaznak, mint a telefonkészülék.

A nemesfémeken kívül az iPhone-ok nyolcféle ritkaföldfémet is tartalmaznak – ezek kilencven százalékát Kínában bányásszák –, például a kijelzőben és a hangszóróban. Christian Ekberg, a svéd Chalmers Műszaki Egyetem kutatója szerint jelenleg nincs környezettudatos megoldás a ritkaföldfémek bányászatára és újrahasznosítására, így kevesebb, mint 1 százalékukat hasznosítják újra.

Ki gondolná, hogy a napelemek segítségével, nemcsak energiát spórolhatunk, hanem a panelek adottságait kihasználva, komoly szigetelő funkciót is egyben megvalósíthatunk. Sokszor először problémaként fogalmazódik meg a panelek nagysága, amelynek legcélszerűbb helye a tető, hiszen, itt adott a több négyzetméteres terület, és a napfény így közvetlenül rásüt az elemekre, írja a napiotthon.hu.

A PVC alapanyagú tetőszigetelés esetén, könnyen rögzíthetjük a paneleket, bármelyik fajtájáról is legyen szó. Ez esetben a szigetelésre, egy teherbíró alumíniumtartót hegesztenek, mely megfelelő tartást biztosít. Előnyére írható, hogy a szigetelést a tartószerkezetnek köszönhetően nem kell átfúrni, így megszűnik a beázás veszélye is. A napelemeket csavarral rögzítik, így orkán erejű szél esetén sem kell aggódnunk az elmozdulásától.

A paneleken található vízlepergető vagy szigetelő anyag egyrészt az elemek élettartalmát növelik, hiszen megakadályozzák azok felmelegedését, másrészt segítségül szolgálhat a sugárzás kihasználásában. Kutatások szerint, a legeredményesebb rendszert a teljes rétegvastagságában fehér pigmentekkel rendelkező anyag nyújtja. A fehér szín taszítja a meleget, ezáltal számítások szerint 40 C fokkal alacsonyabb hőmérsékletűre melegszik a tető a nyári időszakban, a fekete vagy sötét bevonatúakkal szemben.

A vízszigetelő hatású napelemek borítása tetőszigetelésre alkalmas anyagából készül, felülete pedig fotoelektromos, mely szintén közvetlenül a PVC felületre csavarozható lapos, illetve meredek tető esetében is. Az előzetes kutatások szerint a beruházási költségünk egy családi kategóriáknak megfelelő napelemes áramellátó rendszer esetében 6-7 év alatt megtérül, majd ezután profitot termel.

A közlemény szerint a munkálatoknak köszönhetően most még időszakosan ugyan, de teljes egészében megújuló forrásból származó zöldenergia adja a meleget Pécs valamennyi távfűtött épületében. Hamarosan indulhat a blokk próbaüzeme is, amelynek sikeres befejezését követően a baranyai megyeszékhely lesz az első olyan hazai nagyváros, ahol a hőellátást a gáz kiváltásával, kizárólag helyben beszerzett tüzelőanyaggal, fenntartható módon biztosítják.

A Dalkia cégcsoporthoz tartozó Pannonpower 2011 őszén közölte, hogy 24 milliárd forintos beruházásból új biomassza blokkot helyez üzembe a pécsi hőerőműben. A jelenlegi 50 megawatt teljesítményű fatüzelésű mellett épülő, szalmával és kukoricaszárral üzemelő 35 megawattos blokk a maga nemében a legnagyobb berendezés lesz Magyarországon. Évente 200 gigawattóra villamos energiát is termel, ez mintegy 100 ezer ember áramszükségletét fedezi.

A Pannonpower szerint az évente 240 ezer tonna lágyszárú bálázott mezőgazdasági mellékterméket felhasználó blokk a régióban 150 embernek ad munkát. Szakemberek számításai szerint az építkezés nemzetgazdasági szinten egyszeri 4,6 milliárd forint plusz jövedelmet generál, a központi költségvetésnek 3 milliárd forint többletet jelent. A létesítmény működése évi több mint 100 millió forinttal növeli a helyi adóbevételt.

Az új blokk üzembehelyezésével stratégiai tartalékba kerül az erőmű két gáztüzelésű kazánja, ezáltal 80 millió köbméter gázt takarítanak meg, minimálisra csökken a pécsiek függése az importált fosszilis tüzelőanyagoktól, és nő az ellátás biztonsága. A gázkazánok beindítására csak extrém időjárási körülmények között, mínusz 25 Celsius fok alatti hőmérséklet esetén lenne szükség. A cégnél az MTI érdeklődődésére elmondták: az eredeti tervek szerint az új blokk tavaly év végére, ez év elejére készült volna el, a melegüzemi próbák, vagyis az egyes eszközcsoportok tesztjei azonban a kazánt építő cég csődje miatt tovább tartanak. A Pannonpower a közelmúltban megegyezett egy másik vállalkozással a kazán beüzemelésének befejezésére. A munkálatok zajlanak, a beruházást várhatóan idén nyáron fejezik be.

Vámosi Gábor beszámolt arról is, hogy az ügynökség már elkészítette a regionális energia stratégiát, amely az Észak-Alföldön a napenergia, a biomassza és a geotermikus energia felhasználására épül. Szavai szerint a régióban hatalmas potenciál van ezekben a megújuló energiaforrásokban, de kihasználtságuk még mindig alacsony. Bár az akcióterv még kidolgozás alatt van, a konkrét ajánlások között megemlítette közösségi fűtőerőművek létrehozását, a termálvíz távfűtésben való felhasználását és a közintézmények napelemmel való felszerelését.

A csütörtöki Regions4GreenGrowth című projekt konferenciáján mintegy 90 külföldi és hazai szakember vitatja meg a régiós energetikai fejlesztési lehetőségeket. Vámosi Gábor elmondta: a külföldi nonprofit szervezetektől és vállalatoktól érkező javaslatok között a legfontosabb egy zöldenergetikai pályázati rendszer kialakítása és a magántőke bevonása a fejlesztésekbe. A régió kiemelt értéke, hogy Magyarországon csak itt működik energiaügynökség – fűzte hozzá. A múlt év elején indult és 2014 év végén záruló nemzetközi projekt során a partnerek szakértői tanulmányutakat bonyolítanak egymás régióiba és közösen értékelik ki a lehetőségeket vagy hiányosságokat, majd egy záró jelentésben összegzik a tapasztalatokat. A programra a 10 ország 15 partnerintézménye 1,8 millió euró uniós forrást nyert, ebből a magyar fél – az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség – 130 ezer eurót használhat fel – közölte Mátrai Melinda projektmenedzser.