Ki gondolná, hogy a napelemek segítségével, nemcsak energiát spórolhatunk, hanem a panelek adottságait kihasználva, komoly szigetelő funkciót is egyben megvalósíthatunk. Sokszor először problémaként fogalmazódik meg a panelek nagysága, amelynek legcélszerűbb helye a tető, hiszen, itt adott a több négyzetméteres terület, és a napfény így közvetlenül rásüt az elemekre, írja a napiotthon.hu.

A PVC alapanyagú tetőszigetelés esetén, könnyen rögzíthetjük a paneleket, bármelyik fajtájáról is legyen szó. Ez esetben a szigetelésre, egy teherbíró alumíniumtartót hegesztenek, mely megfelelő tartást biztosít. Előnyére írható, hogy a szigetelést a tartószerkezetnek köszönhetően nem kell átfúrni, így megszűnik a beázás veszélye is. A napelemeket csavarral rögzítik, így orkán erejű szél esetén sem kell aggódnunk az elmozdulásától.

A paneleken található vízlepergető vagy szigetelő anyag egyrészt az elemek élettartalmát növelik, hiszen megakadályozzák azok felmelegedését, másrészt segítségül szolgálhat a sugárzás kihasználásában. Kutatások szerint, a legeredményesebb rendszert a teljes rétegvastagságában fehér pigmentekkel rendelkező anyag nyújtja. A fehér szín taszítja a meleget, ezáltal számítások szerint 40 C fokkal alacsonyabb hőmérsékletűre melegszik a tető a nyári időszakban, a fekete vagy sötét bevonatúakkal szemben.

A vízszigetelő hatású napelemek borítása tetőszigetelésre alkalmas anyagából készül, felülete pedig fotoelektromos, mely szintén közvetlenül a PVC felületre csavarozható lapos, illetve meredek tető esetében is. Az előzetes kutatások szerint a beruházási költségünk egy családi kategóriáknak megfelelő napelemes áramellátó rendszer esetében 6-7 év alatt megtérül, majd ezután profitot termel.

A közlemény szerint a munkálatoknak köszönhetően most még időszakosan ugyan, de teljes egészében megújuló forrásból származó zöldenergia adja a meleget Pécs valamennyi távfűtött épületében. Hamarosan indulhat a blokk próbaüzeme is, amelynek sikeres befejezését követően a baranyai megyeszékhely lesz az első olyan hazai nagyváros, ahol a hőellátást a gáz kiváltásával, kizárólag helyben beszerzett tüzelőanyaggal, fenntartható módon biztosítják.

A Dalkia cégcsoporthoz tartozó Pannonpower 2011 őszén közölte, hogy 24 milliárd forintos beruházásból új biomassza blokkot helyez üzembe a pécsi hőerőműben. A jelenlegi 50 megawatt teljesítményű fatüzelésű mellett épülő, szalmával és kukoricaszárral üzemelő 35 megawattos blokk a maga nemében a legnagyobb berendezés lesz Magyarországon. Évente 200 gigawattóra villamos energiát is termel, ez mintegy 100 ezer ember áramszükségletét fedezi.

A Pannonpower szerint az évente 240 ezer tonna lágyszárú bálázott mezőgazdasági mellékterméket felhasználó blokk a régióban 150 embernek ad munkát. Szakemberek számításai szerint az építkezés nemzetgazdasági szinten egyszeri 4,6 milliárd forint plusz jövedelmet generál, a központi költségvetésnek 3 milliárd forint többletet jelent. A létesítmény működése évi több mint 100 millió forinttal növeli a helyi adóbevételt.

Az új blokk üzembehelyezésével stratégiai tartalékba kerül az erőmű két gáztüzelésű kazánja, ezáltal 80 millió köbméter gázt takarítanak meg, minimálisra csökken a pécsiek függése az importált fosszilis tüzelőanyagoktól, és nő az ellátás biztonsága. A gázkazánok beindítására csak extrém időjárási körülmények között, mínusz 25 Celsius fok alatti hőmérséklet esetén lenne szükség. A cégnél az MTI érdeklődődésére elmondták: az eredeti tervek szerint az új blokk tavaly év végére, ez év elejére készült volna el, a melegüzemi próbák, vagyis az egyes eszközcsoportok tesztjei azonban a kazánt építő cég csődje miatt tovább tartanak. A Pannonpower a közelmúltban megegyezett egy másik vállalkozással a kazán beüzemelésének befejezésére. A munkálatok zajlanak, a beruházást várhatóan idén nyáron fejezik be.

Vámosi Gábor beszámolt arról is, hogy az ügynökség már elkészítette a regionális energia stratégiát, amely az Észak-Alföldön a napenergia, a biomassza és a geotermikus energia felhasználására épül. Szavai szerint a régióban hatalmas potenciál van ezekben a megújuló energiaforrásokban, de kihasználtságuk még mindig alacsony. Bár az akcióterv még kidolgozás alatt van, a konkrét ajánlások között megemlítette közösségi fűtőerőművek létrehozását, a termálvíz távfűtésben való felhasználását és a közintézmények napelemmel való felszerelését.

A csütörtöki Regions4GreenGrowth című projekt konferenciáján mintegy 90 külföldi és hazai szakember vitatja meg a régiós energetikai fejlesztési lehetőségeket. Vámosi Gábor elmondta: a külföldi nonprofit szervezetektől és vállalatoktól érkező javaslatok között a legfontosabb egy zöldenergetikai pályázati rendszer kialakítása és a magántőke bevonása a fejlesztésekbe. A régió kiemelt értéke, hogy Magyarországon csak itt működik energiaügynökség – fűzte hozzá. A múlt év elején indult és 2014 év végén záruló nemzetközi projekt során a partnerek szakértői tanulmányutakat bonyolítanak egymás régióiba és közösen értékelik ki a lehetőségeket vagy hiányosságokat, majd egy záró jelentésben összegzik a tapasztalatokat. A programra a 10 ország 15 partnerintézménye 1,8 millió euró uniós forrást nyert, ebből a magyar fél – az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség – 130 ezer eurót használhat fel – közölte Mátrai Melinda projektmenedzser.

Papp Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület programkoordinátora elmondta, hogy Nógrád megyében főleg a vizes élőhelyeken sok a madár, Ipolyvece határában például a számlálás szerint 2600 vadlúd időzik: más években március végére ők már el szoktak vonulni északi költőterületeik felé, írja a hirado.hu. Mellettük számos récefajt – cigány-, nyílfarkú, kendermagos, fütyülő, csörgő, böjti, hegyi, kerce-, barát – is megfigyeltek a szakemberek a vizes élőhelyeken, illetve itt vannak már más vonuló fajok, például a bíbicek, a darvak is.

A hideg, télies időjárást a vizes élőhelyeken előforduló madarak jól tűrik, éjszakázni, pihenni a nyílt vizeken szoktak. Itt táplálékot is találnak, de a vadlúdfajok a vetésekre is kijárnak. A fehér gólyák kisebb része a hónap elején már visszatért a telelésből, de a többség megszakította vándorútját a visszatérő tél miatt. Várható viszont, hogy tavasziasra forduló időjárás esetén egyik napról a másikra megérkeznek a többiek is. A programkoordinátor hozzátette: a téli vendégek közül itt vannak még a csízek, a süvöltők, a csonttollúak, a kelet-európai síkságról telelni érkező vetési varjak is.

“Március közepe óta a Nógrádban fészkelő kerecsensólymok és a parlagi sasok kotlanak, a hideg időjárás ellenére is jó eséllyel költik ki tojásaikat – mondta Papp Ferenc. – Az időjárás miatt inkább a kis testű énekesmadarak vannak veszélyben, ők a hólepel miatt nem jutnak hozzá ez idő tájt főleg pókokból, rovarokból álló táplálékukhoz, ráadásul a vonulás miatt legyengülve érkeznek meg a telelőterületekről. Előfordulhat az is, hogy a táplálékhiány miatt valamilyen, számukra mérgező táplálékot – például kovászos kenyeret – fogyasztanak valahol. Emiatt is előfordulhat elhullás, de ez általában inkább a természetes kiválasztódás része.”

Papp Ferenc beszámolt egy érdekességről is: Szécsény közelében, az Ipoly árterületén tartózkodik egy színes, számozott nyakgyűrűvel ellátott bütykös hattyú. A Dunakanyarban jelölték, a télen pedig Fehéroroszországban figyelték meg több helyen is. A madár a nyakgyűrűn lévő szám alapján azonosítható.

Miután elődje a nyáron a BKV-nál tartott próbajárata során elnyerte mind az utasok, mind a járművezetők tetszését, most a Volánbusz teszteli a jármű újabb változatát. A korábbihoz képest még korszerűbb, kényelmesebb villanybuszt most is kipróbálhatják az utasok. „Az elmúlt napok tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy nemcsak a nyári kánikulában, hanem a téli fagyban is kiválóra vizsgázott a villanybusz. Reméljük, hogy mielőbb sok hasonló, kipufogógáz-mentes és energiatakarékos buszon utazhatunk. Bízunk abban is, hogy ezeket a buszokat magyar-kínai együttműködésben itthon fogják gyártani” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A tervek szerint a busz ma és holnap a 758-as vonalon közlekedik: Budakesziről 5.05-kor, 7.05-kor, 9.05-kor, 13.05-kor, 16.05-kor és 19.05-kor indul a Budapest XXII. kerületi Campona felé, a Camponától pedig 6.10-kor, 8.10-kor, 12.10-kor 15.10-kor és 18.10-kor vissza Budakeszi felé, majd este 20.35-kor onnan megy a 700-as vonalán Érdre. Vasárnap pedig 755-ös járatként az Érdi buszpályaudvarról indul Törökbálintra 4.10-kor, 6.10-kor, 8.10-kor, 10.10-kor és 12.10-kor, illetve Törökbálint Újtelepről Érdre 5.05-kor, 7.05-kor, 9.05-kor 11.05-kor és 13.05-kor.

A Levegő Munkacsoport kéri, hogy az utasok osszák meg a járművel kapcsolatban szerzett tapasztalataikat a 06-1-411-0510 telefonszámon vagy a levego@levego.hu címen. Mondják el, írják meg véleményüket a buszon és környezetében érzékelt levegőminőségről, zajról, az utazás során tapasztalt komfortérzetről, az utastájékoztatás minőségéről, az utasülések számáról, elhelyezkedéséről, az ülések közötti folyosó méretéről, a kapaszkodók mennyiségéről, a kapaszkodási lehetőségekről, valamint a jármű külső és belső kinézetéről is. A kínai BYD cég villanybusza a Törökbálinti Önkormányzat anyagi támogatásának és a Levegő Munkacsoport közreműködésének is köszönhetően érkezett Magyarországra