Az idei klímakonferencián a résztvevő 200 ország képviselői nyolc évvel, 2020-ig meghosszabbították az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséről szóló Kiotói Jegyzőkönyvet, írja az index.hu. A katari Dohában november 26-án kezdődött el és a tervezettnél egy nappal tovább tartott a tanácskozás. Az egyeztetés kis híján kudarcba fulladt a fejlődő országoknak nyújtandó támogatások körüli nézeteltérések, valamint az egyértelmű kötelezettségvállalást elutasító, iparilag fejlett országok hozzáállása miatt. A résztvevők végül meghosszabbították a Kiotói Jegyzőkönyvet, de az új megállapodás sokak szerint látszatmegoldás.

Kiábrándító végeredmény
A környezetvédők és sok veszélyeztetett ország szerint kiábrándító a végeredmény. A kompromisszumos döntések szerintük nem elegendőek ahhoz, hogy lassítsák a globális felmelegedést, vagy elkerülhetővé tegyék az újabb áradásokat, aszályokat, hőhullámokat és a tengerszintek emelkedését. Az egy évvel ezelőtti, Durbanben tartott klímakonferencián a tárgyaló felek abban állapodtak meg, hogy az 1997-ben megkötött, 2012 végén lejáró Kiotói Jegyzőkönyv első vállalási időszakát folytatják, de a tartalmi kérdések kidolgozását egy évvel későbbre halasztották. A dohai konferencián arról kellett dönteni, hogy mikor záruljon a 2013-tól életbe lépő második vállalási időszak. A tavaly elfogadott útiterv végrehajtását is ki kellett volna dolgozni, hogy kötelező normákat rendeljenek a szén-dioxid-kibocsátáshoz, erre a témára majd 2014-ben térnek vissza.

Többen visszakoztak
Japán, Oroszország és Kanada már korábban visszakozott a kötelezettségvállalás újabb fordulójától, így csak az Európai Unió és Ausztrália tartott ki a további szigorítás mellett. Ez várhatóan nem gyakorol jelentős hatást a bolygó klímájára, mivel az EU és Ausztrália csupán a világ károsanyag-kibocsátásnak 15 százalékáért felel. Kanada már tavaly jelezte, hogy értelmetlennek tartja a jegyzőkönyv meghosszabbítását, mivel a megállapodásban nem vesz részt a világ két legnagyobb károsanyag-kibocsátója, Kína és az Egyesült Államok. A döntésben szerepet játszhatott, hogy az országnak komoly bírságot kellett volna fizetnie, ugyanis nem csökkentette, hanem növelte a károsanyag-kibocsátását, a visszakozással azonban mentesült a bírság alól. Alexander Lukasevics, az orosz külügyminisztérium szóvivője tavaly azt nyilatkozta, hogy amíg a globális felmelegedés megváltoztatására irányuló új megállapodás nem vonatkozik az összes nagy kibocsátóra, addig ők sem fogják elfogadni az új egyezményt. Kína, a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója még tavaly kilátásba helyezte, hogy felfüggesztik a tárgyalásokat, ha a fejlett országok nem tartják magukat az egyezményben foglaltakhoz. A kínai tárgyalópartnerek szerint ennek nem csak gyakorlati, hanem szimbolikus értéke is lenne: ezzel elismernék, hogy a globális felmelegedés a fejlett országok iparosodásának köszönhető.

Még két fok, és végünk
Az ENSZ által novemberben közzétett adatok szerint a növekvő károsanyag-kibocsátás újabb történelmi csúcsra szökött 2011-ben, és emiatt a világ átlaghőmérséklete 3-5 Celsius-fokkal nőhet, ami áradásokhoz, szárazsághoz, hőséghez és a tengerszint emelkedéséhez vezethet. Két évvel ezelőtt, a cancúni klímacsúcson még abban állapodtak meg a küldöttek, hogy az iparosodás előtti szintekhez képest 2 Celsius-fokban igyekeznek korlátozni a globális felmelegedés mértékét. Több kutatás szerint a globális átlaghőmérséklet látszólag alacsony emelkedése is súlyos következményekkel járhat. 2-4 fokos emelkedés hatására kihalhatnak a jegesmedvék, Banglades és Egyiptom víz alá kerülne, Afrika gyakorlatilag felperzselődne és élhetetlenné válna, a kevés erőforrással rendelkező miniállamok pedig – mivel képtelenek lennének önfenntartásra – katasztrofális veszteségeket szenvednének.

A polgármester úgy fogalmazott: a lerakók tájba illesztése történik meg ezzel a programmal összesen 344 ezer 146 négyzetméternyi területen, az előzetes számítások szerint 4 millió 115 ezer 400 köbméter hulladékot távolítanak el. A munkákat Salgótarján, Szécsény, Pásztó, Bátonyterenye, Cered, Ecseg, Etes, Karancslapujtő, Mátraterenye, Nógrádmegyer, Somoskőújfalu, Karancskeszi, Karancsság, Szalmatercs területén végzik, illetve Nyugat-Nógrádból Borsosberény csatlakozott a programhoz. Székyné Sztrémi Melinda az előzményekről elmondta: még 2007 nyarán hirdette meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében a települési szilárd hulladéklerakókat érintő, térségi szintű pályázatot. 2008 áprilisában alakult meg a társulás a települések összefogásával – mondta, hozzátéve: az elnyert bruttó 2,8 milliárd forint száz százalékban finanszírozza a beruházást.

Kitért rá, hogy Salgótarjánban működik korszerű lerakó, de két olyan lerakó is van a városban, amely rekultivációra szorul. A társulás elnöke arról is beszámolt, hogy 50 kelet-nógrádi település másik társulást hozott létre hulladékgazdálkodási programra is, itt az illegális lerakók felszámolása lesz a cél. Becsó Zsolt, a Nógrád megyei önkormányzat elnöke a sajtótájékoztatón az elmúlt hónapok nógrádi eredményeit összefoglalva ismertette: több mint 4,6 milliárd forint értékben írtak alá támogatási szerződést három kiemelt turisztikai fejlesztésről, a kisléptékű településrekonstrukciós programban 700 milliós támogatást nyert 12 község. A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt fejlesztéssé minősítette a 21-es főút négysávúsítását, az érintett szakaszokon elkezdődtek a kisajátítások, régészeti feltárások, a tízmilliárd forintos útépítés 2014-ben kezdődhet meg – tette hozzá. Becsó Zsolt nagy sikernek nevezte az önkormányzatok adósságkonszolidációját is. Mint mondta, ez megyei szinten ötmilliárd forintot jelent, ebből 2,5 milliárd az ötezer alatti települések részesedése.

A ciklon középpontokhoz tartozó frontok mentén elszórtan esik az eső, havas eső, hó. Hosszabban napos területek elsősorban délnyugaton és délkeleten fordulnak elő, ezeken a helyeken a csúcshőmérséklet még 10, 18 fok között változik. Szárazföldünk nagy részén folytatódik a hideg, téli idő, a legmagasabb nappali hőmérséklet északkeleten, keleten nagy területen fagypont alatt marad, sőt a Skandináv-félszigeten többfelé -10 fok alatt alakul. A nyugati és középső tájakon a kora délutáni órákra általában 1, 8 fok közé emelkedik a hőmérséklet. Csütörtök estig a Kárpát-medence fölé nyugat felől kissé szárazabb és hidegebb levegő érkezik. Éjszaka változóan felhős lesz az ég, főként a középső és keleti tájakon többfelé köd képződik. Néhol hószállingózás lehet. Csütörtökön a köd fokozatosan feloszlik, néhány órára kisüt a nap, majd nyugaton ismét megnövekszik a felhőzet. Kezdetben néhol hószállingózás, délutántól elsősorban nyugaton helyenként hózápor kialakulhat. Szerdán az élénk északnyugati szél mindenütt mérséklődik, csütörtökön késő délutántól több helyen megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -2, -7 fok között, a tartósan derült, havas tájakon -10 fok körül alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön -1, +4 fok között valószínű.

A meteornak az olvasói beszámolók szerint igen erős fénye volt, több másodpercig látszott, keleti-nyugati irányban vonult át az égen, majd darabokra hullott. „Tűzijátékszerűen ívelt hatalmas fénnyel, és a végére kettévált”. A jelenséget a Magyar Csillagászati Egyesület meteorészlelő fórumában is megerősítette több hozzászóló. „17:46-kor én is láttam a Váci úton a Duna Plaza mellett állva a piros lámpánál, északi irányba nézve. Viszonylag lassú volt, több darabra esett szét” – írja az egyik fórumozó. „Látható volt a lelassulása. Aztán szép egyenletesen, szinte vízszintesen siklott, hangot nem hallottam. Fényessége a Holdéval volt egyenlő egy pillanatra, hideg neonszerű fénnyel” – közölte egy másik hozzászóló. A Tűzgömbök Világa blog is gyűjti az észleléseket. Sárneczky Krisztián csillagász így ír a látottakról: „17:47-kor fantasztikus, csodálatos meteor ment a Jupiter környékétől végig az északi égen majdnem nyugatig. A narancsos felhők között a fekete égen mintha festve lett volna. Zöldes, sárgás, a peremén kék szikrákkal, több lépcsőben darabok robbantak le róla, a felhők mögött haladva pedig megvilágította azokat. Vagy 3 másodpercig tartott, fényessége kb. -4 magnitúdó lehetett.”

Az index.hu olvasója, István is hasonló tapasztalatról számolt be levelében: „Gödöllőn láttam kb 17:48-kor. Arra gondoltam, hogy valami tűzijáték, amit nem fel, hanem majd vízszintesen lőttek ki. Nagyon fényes volt.” Kiss Szabolcs, a Sülysápi Amatőrcsillagász Egyesület tagja egy videót is küldött nekünk. „A HUSUL nevű meteormegfigyelő kamerája rögzítette Tápiószecsőről” – írja.

A videó ide kattintva nézhető meg.

A The New York Times szerint egyébként a digitális raktárak világszerte harmincmilliárd watt energiát használnak fel, ami nagyjából harminc atomerőmű kibocsátásával egyenértékű, miközben egy adatközpont áramfogyasztása egy közepes méretű városénak felel meg. A legnagyobb felhasználó természetesen az Egyesült Államok 25-30 százalékos részesedéssel. Rengeteg kritikát kaptak az elmúlt hónapokban az adatközpontokat működtető, illetve használó vállalatok amiatt, hogy rendkívül pazarlóan bánnak az energiával. A The New York Times a közelmúltban tett közzé egy, egyéves kutatómunkával készült tényfeltáró cikket, amelyben igen hosszan ostorozta a szektor – az írás szerint rendkívül sokat titkolózó – szereplőit. A lap fő kritikája az volt, hogy az online cégek a kereslettől függetlenül, lényegében folyamatosan maximális kapacitáson működtetik adatközpontjaikat, annak érdekében, hogy a felhasználók már a kattintás pillanatában hozzáférjenek a kívánt dokumentumokhoz, állományokhoz. Ennek eredményeként az ilyen létesítmények nagyjából tízszer annyi energiát használnak fel, mint amennyire valójában szükségük lenne.

Egy McKinsey által készített kutatás szerint – amely során 70 adatközpontot és 20 ezer szervert vizsgáltak meg – jelenleg az adatközpontoknál nagyjából az áramfelvétel mindössze 6-12 százaléka köthető számítási folyamatokhoz, (a többi a használaton kívül lévő gépek készenlétben tartására megy el) miközben ez az arány elméletileg akár a 96 százalékot is meghaladhatná. A felmérés tanulsága alapján bár a hasznos fogyasztás természetesen vállalatonként igen eltérő, a 25 százalékot rendkívül ritkán éri el. A The New York Times szerint egyébként a digitális raktárak világszerte harmincmilliárd watt energiát használnak fel, ami nagyjából harminc atomerőmű kibocsátásával egyenértékű, miközben egy adatközpont áramfogyasztása egy közepes méretű városénak felel meg. A legnagyobb felhasználó természetesen az Egyesült Államok 25-30 százalékos részesedéssel, míg az egyes vállalatok közül a lap szerint a Google ilyen létesítményei 300, a Facebook központjai pedig 60 millió wattot fogyasztanak. Bár az amerikai lap következtetései nem sok jóval kecsegtetnek, s az adatközpontok energiafogyasztásának és pazarlásának további dinamikus növekedését vetítik előre, ezzel számos szakértő nem ért egyet. Sőt, több ágazati elemző szerint a következő években a teljes IT-szektor egyik legnagyobb kihívása lehet a digitális raktárak energiafelhasználásnak optimalizálása.

A szakemberek többségének ilyen irányú vélekedését az adatközpontok szerepének átalakulásával magyarázza. Miközben ugyanis korábban elsősorban a végső felhasználóknak különböző szolgáltatásokat nyújtó, online cégek bővülése hajtotta a tárolási kapacitások gyarapodását, addig a közelmúltban megerősödött a felhő alapú szolgáltatások egy másik ága, amelynek a kiadások lefaragására törekvő vállalatok az elsődleges célcsoportja, s amely esetében így már az energiafogyasztás is meghatározó szerepet kaphat. Mivel a cloud computing jelenlegi, vállalati térnyerésének részben épp a gazdasági válság nyomán kialakult költségcsökkentő programok adtak hatalmas lökést, a vevők részéről logikus elvárásnak tűnik, hogy a szolgáltatók minél hatékonyabban működjenek, s ez alól természetesen az adatközpontok sem képezhetnek kivételt. Ezzel az állásponttal ért egyet Szabó Gábor, a T-Systems Magyarország adatközponti infrastruktúráért felelős vezetője is, aki szerint mivel az adat villamos energiából táplálkozik, így az adatközpont lényege az energia-adat transzfer minél hatékonyabb biztosítása. A szakember úgy véli, hogy a világ nagy internet-alapú vállalatait is ez a felismerés veheti rá arra, hogy a villamos energia előállításával együttes vertikálisan integrált adaterőművekben gondolkozzanak. Hazánk versenyképessége ugyan földrajzi viszonyaink miatt a globális versenyben korlátozott, azonban a kiváló távközlési kapcsolatok, és az iparági szakértelem lehetővé teszi, hogy a regionális versenyben élen járjunk.

A teljes cikk itt olvasható.